E-kereskedelem az internetezők szemszögéből

Immáron közhelynek számít, hogy Magyarországon az internethasználók aránya sok esetben a velünk azonos gazdasági fejlettséggel rendelkező országokétól is elmarad, nem beszélve az e területen élenjáró skandináv országokról, vagy éppen Észak-Amerikáról.  A hazai gazdaság szempontjából a jelen és a közeljövő az egyik legfontosabb kérdése az, hogy a használók száma és az így létrejövő fizetőképes kereslet mikor éri el azt a szintet, amikor az elektronikus (kis)kereskedelem a hagyományos értékesítési formák valós alternatívájává válik? A másik oldalról viszont a kérdés úgy hangzik, hogy a magyar lakosság egyelőre kisebb, ám mindenképpen folyamatosan duzzadó rétege számára mikor jön el azaz állapot, amikor kedvére válogathat és vásárolhat majd a valódi versenyben megedződő online kereskedők portékái között?

E kérdésekre az elkövetkezendő években választ kapunk majd, azonban érdemes szemügyre venni, hogy hol tart ma az elektronikus kereskedelem Magyarországon? Az alábbi kutatási eredmények az NRC Kft. és a TGI Magyarország Kft. által végzett Visitor Lifestyle Research kutatás 2004-es adatain alapulnak.

A legutóbbi időszak fejlődésére egyértelmű bizonyíték, hogy a 2003-as adatokhoz képest 11 százalékkal nőtt azok száma, akik vásároltak, illetve rendeltek már valamilyen terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül.  Arányuk így 44 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 34 százalékról. Ez abszolút számokban még nagyobb növekedést jelent, hiszen ez idő alatt az internetezők száma is jónéhány százalékkal gyarapodott Magyarországon. Ez az 50 százalékhoz közelítő arány első megközelítésben igen magasnak tűnhet, ám vegyük figyelembe, hogy ebbe beletartozik lényegében minden olyan tranzakció, amelyhez az internet mint „közvetítő médium” hozzájárult.

Közelebbről vizsgálva az online vásárló csoportot, szembetűnő, hogy körükben nagyobb arányban találunk férfiakat, középkorúakat, budapestieket, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket, azaz leginkább arról van szó, hogy az internetes vásárlások terén továbbra is a tradicionális, az internetet legkorábban „birtokba vevő” csoportok játszanak úttörő szerepet. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a több mint öt éve internetezők körében háromból ketten vásároltak már, míg a kevesebb mint egy éve internetezők közül csak minden negyedik.

Nem állíthatjuk azonban, hogy ezek az internetes vásárlások az online kereskedelem legkifinomultabb, legmagasabb fokát jelentenék, hiszen döntő többségükben még a hagyományos fizetési módokon zajlanak. Kiugróan magas az utánvéttel, a hagyományos módon, illetve az átutalással történő vásárlások aránya, míg az online fizetést – azaz a bankszámla és kártyaszám interneten keresztüli megadását - csak jóval kevesebb internetező vette igénybe. Ez utóbbiak körében még magasabb a magasan iskolázottak, illetve a budapestiek aránya, ami további adalék a hazai internetes társadalom belső strukturálódásához.

Az internetezők 28 százaléka vélte úgy, hogy az elkövetkezendő fél éven belül biztos, hogy nem fog vásárolni vagy rendelni az interneten keresztül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megkérdezettek döntő többsége tervbe vette azt, hogy vásárolni fog. E szándék bekövetkeztét azonban természetesen e kutatás keretében nem vizsgálhattuk. 

Érdemes azonban azt is megnézni, hogy kik köréből kerülnek ki az egyes fenti válaszokat adók. Azoknak, akik korábban már vásároltak az interneten keresztül, valószínűleg nem volt részük olyan élményekben, ami eltántorította volna őket a további vásárlásoktól, hiszen közülük csak igen kevesen gondolták úgy, hogy az elkövetkezendő fél évben ezt nem fog megismétlődni. Sokkal nagyobb azok aránya, akik biztosra veszik, vagy valószínűsítik a jövőbeni vásárlást, sőt az eddig még nem vásárlók többsége sem zárkózik el ettől. Létezik ugyanakkor egy „masszív elutasító” csoport (az összes internetező 26%-a), akik korábban sem vásároltak, és a jövőben sem tervezik ezt.

A kutatás kitért arra is, hogy azok, akik terveznek valamilyen vásárlást az interneten keresztül, várhatóan milyen módon kívánnak majd fizetni. Az eredmények azt mutatják, hogy a közeljövőben sem lehet az online fizetési módok jelentős előretörésére számítani, azaz továbbra is a hagyományos és az elektronikus kereskedelem „hibrid” megoldásai lesznek a legelterjedtebbek. 

A hazai online kereskedelem slágercikkei várhatóan továbbra is a könyvek, illetve a CD, a videókazetta és a DVD lesznek, legalábbis erre utalnak azok az eredmények, amelyek a jövőbeni vásárlási szándékokra vonatkoznak. Ez megfelel a nemzetközi trendeknek is, hiszen alighanem ezek azok a termékek, amelyek a leginkább alkalmasak az online formában történő kereskedelemre.

Ha ugyanezt a kérdést az online formában elérhető szolgáltatások felől vizsgáljuk, akkor az élen az internetes mozi-, színház-, illetve koncertjegy árusítás áll, ám lényegében ezzel azonos kereslet tapasztalható a mobiltelefonokhoz kapcsolódó szolgáltatások, az utazás, üdülés, az állásfigyelés és az online banki szolgáltatások területén is. Lényegében ezek azok a területek, ahol már ma is kielégítő a hazai (és természetesen külföldi) szolgáltatók kínálata, ám kétségtelen, hogy a fizetési technikákat tekintve még itt sem az online módszerek dominálnak.

Piackutatás forrása: Klenovszki János, Ságvári Bence NRC 2004

Kapcsolódó anyagok: