NetHangulat: Javuló közhangulat, erősödő bizalom

Július végére ismét javult az internetezők közhangulata – derül ki az NRC Piackutató
felméréséből. A hvg.hu NetHangulat index a júniusi 8 pontos csökkenést követően az
elmúlt egy hónapban 3 pontot nőtt, és jelenleg 35 ponton áll. A netpolgárok 63 százaléka
pesszimista, 26 százalékuk szerint viszont jó irányba mennek a dolgok. Ha nem is
látványosan, de újra nőtt a kormány iránti bizalom, és a rendőrség presztízse is javult.

Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében.
Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére
ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra
repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így
május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején
mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát,
és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett. Júniusban aztán – a kormány első
intézkedéseinek hatására – jelentősen, 8 ponttal csökkent az index értéke, ám július végére a
visszaesés megállt, sőt a tendencia megfordult: 3 pontos emelkedést regisztráltunk, és az index
jelenleg 35 ponton áll. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt hónap eseményei – beleértve az IMF-fel
történt sikertelen tárgyalást is – inkább pozitívan csapódtak le az internetezők közhangulatában.  
 
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal
megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a
magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb
értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól
való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az
internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó
hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A
tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz
irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, májusban pedig csupán 58
százalék – júliusban pedig 63 százalékot mértünk. Jelenleg minden negyedik netpolgár gondolja
úgy, hogy inkább jó irányba mennek a dolgok, 11 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben.

Az index értéke egyaránt nőtt a férfiak és a nők körében, előbbiek tehát továbbra is valamivel
optimistábbak (37 pont), mint az utóbbiak (34 pont). Az egyes életkori csoportok hangulata
között nincs szignifikáns különbség, ám érdemes kiemelni, hogy míg korábban szinte mindig az
50 felettiek körében volt a legmagasabb az index értéke, addig most a negyvenesek a
legoptimistábbak, de a 30 alattiak sem sokkal borúlátóbbak, mint az idősebb korosztályok.

Rég nem láttuk ilyen jónak az ország helyzetét 

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is
értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak
megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az
egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az
ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek
fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a
magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez
képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Június végére ez az érték 2 ponttal esett,
júliusban azonban hárommal nőtt, így a jelenlegi 30 pont hosszú ideje a legmagasabb érték.
Ugyancsak nőtt – 2 ponttal – a jövőbeli várakozásokat jelző index értéke, és most 36 ponton áll,
tehát 6 ponttal haladja meg az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó mutatóét. A netpolgárok
tehát továbbra is komoly javulást várnak egy éven belül, de már korántsem olyan erős a
csodavárás, mint két-három hónappal ezelőtt (amikor a két index közötti különbség 10-11 pontos
volt).  
Az internetezők egyéként továbbra is a gazdasági helyzetet látják a legrosszabbnak (ötös skálán
1,86-os átlagértékkel), de már most jobbnak érzik, mint akár egy hónappal ezelőtt; 12 hónapon
belül pedig kifejezetten érezhető javulásra számítanak – ahogy az egészségügyi- és a szociális
ellátásban is. A netezők megítélése szerint az elmúlt hónapban csökkent az ország nemzetközi
megítélése (minden bizonnyal az IMF-tárgyalás eredménye miatt), de egy éven belül az ország
presztízsében is pozitív változásra számítanak.  

Töretlen a bizakodás: egy év múlva jobban élünk

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az
anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet
kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket.
Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak
pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók
közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a
sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.
 
A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 45
ponton áll. A jövőre vonatkozó index értéke továbbra is 8 ponttal magasabb az aktuális
mutatóénál, az internetezők tehát bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország
helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben
számítanak számottevő javulásra.

Újra nőtt a kormány iránti bizalom és a rendőrség presztízse
A vizsgált intézmények többségének bizalmi indexében csekély – jellemzően 1-2 tizedpontos –
növekedést figyelhettünk meg, így a múlt havi csökkenés után a kormány indexe is újra nőtt (két
tizedponttal). A júliusi 3,8 pont 1,3 ponttal magasabb, mint márciusban (még a Bajnai-kabinet
idején). Ugyancsak látványosan emelkedett a rendőrség presztízse: a rendőri vezetők
lecserélésével párhuzamosan 4 tizedponttal nőtt a bizalmi index, és jelenleg 5,0 ponton áll, éppen
7 tizeddel magasabban, mint márciusban.

A felmérést az NRC 2010. július 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az
adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai
ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

Kapcsolódó anyagok: