Lassú víz partot mos – Digitális tartalomfogyasztás

sagi-ferenc

Minden nyomtatott vagy online kiadványt készítő, szerkesztő, tartalmat előállító szolgáltatásnak el kell lassan gondolkodnia azon, hogy a következő években mivel fogja megkeresni a napi betevőt. A nyomtatott sajtót az online szorongatja, az online tartalom előállítók, pedig az ingyenes hírre és bannerre épülő hirdetési modellek fogságában vannak, miközben a search és a közösségi média évről évre nagyobb szeletet hasít ki az online büdzsékből. Utoljára 2012 őszén mutattunk meg egy keresztmetszeti képet a hazai fizetős elektronikus tartalmak helyzetéről, a kérdés az, hogy vajon az elektronikus tartalmakért való, hazai fogyasztói fizetési hajlandóság változott-e azóta.

Az elmúlt másfél évben tovább csökkent a nyomtatott sajtót fogyasztó közönség – legalábbis a rendszeres internethasználók körében. Míg 2012-ben a 18-69 éves netezők 43 százaléka olvasott rendszeresen napilapot, addig mára ez az arány 37 százalékra csökkent. A hetilapok piacán még szembeötlőbb a csökkenés, hiszen az elmúlt közel másfél évben 9 százalékponttal, 26 százalékra csökkent a magukat rendszeres hetilap olvasónak vallók aránya. Egyedül a havilapok tartják olvasói bázisukat, amely azonban viszonylag alacsony arányt képvisel, hiszen a netezők negyede nevezi magát rendszeres havilap olvasónak. A számok azt mutatják, hogy a nyomtatott sajtó kálváriája tovább folytatódik, egyre fokozódó nyomást helyezve a kiadókra, hogy beleálljanak azokba a változásokba, amelyeket a technológiai fejlődés diktál. Kísértetiesen hasonlónak látszik lassan a helyzet, mint néhány éve a zeneiparban, amely túl sokáig hitt a CD-ben, miközben a fogyasztó már rég digitalizált formában hallgatta kedvenc zenekarait hordozható digitális eszközén.

Az eszközpark determinál

A digitális eszközök penetrációja hasonló változásokat sejtet a texturális tartalmak terén is. Az elektronikus tartalmakat kiszolgáló fogyasztói infrastruktúra, a kütyük penetrációja jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt másfél évben, hiszen a 18-69 évesek körében az okostelefonnal rendelkezők aránya 19 százalékponttal, 54 százalékra nőtt, míg a tabletesek aránya is 16% ma már. A fogyasztó tehát az eszközei szintjén készen állna a változásra, ugyanakkor a tartalomelőállítói oldal mintha továbbra sem értené, hogy feladatai közé tartozik a fogyasztói gondolkodás átalakítása, hiszen a tartalmak iránti fizetési hajlandóság is alapvető fontosságú a digitális érettség eléréséhez.

A gondolat hiánya – online tartalmak

A hír még mindig ingyen van. A fogyasztói gondolkodás átalakításának hiánya a számok változatlanságában is megmutatkozik. 2012-ben a 18-69 éves netezők 5 százaléka állította magáról azt, hogy fizetett valaha híroldal bővebb tartalmáért, online oldalak extra szolgáltatásaiért vagy internetes hírarchívumért. Ez a szám 2014-ben is éppen ennyi, vagyis gyakorlatilag nincsenek új belépők a fogyasztói oldalról az online tartalomszolgáltatás finanszírozásába. Ráadásul éppúgy, mint 2012-ben, idén is mindössze 10 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy fizetne online tartalomért. Miért is lenne másképp, amikor az elmúlt években kézzelfogható eredmény új finanszírozási stratégia kialakítására nem történt a tartalomszolgáltatói oldalon a piacon (nem úgy, mint Szlovákiában), azon túl, hogy oldalak és ügynökségek görcsös igyekezettel próbálják bemutatni, hogy a banner márpedig továbbra is hatékony? Senki nem fog itt fizetni egy hírért, amikor elolvashatja ott ugyanazt néhány kattintással. Pedig, ha például egy sportportál venné a fáradságot, hogy ésszerűen végiggondolt díjért ne pusztán szövegesen, hanem mondjuk egy animált elemzésben is tudósítson a meccsek eredményéről, akkor meglenne az a többlet, amelyért a fogyasztó esetleg fizetni is hajlandó lenne – kiegészítő videós tartalmak ugyanis a hírfogyasztók 26%-nak kelti, keltené fel az érdeklődését.

Egy másik front – digitális lapok és e-könyvek

A digitális lapok és e-könyvek esetében is állóvíz mutatkozik, hiszen továbbra is mindössze 4 százalék az internetezők körében azok aránya, akik fizettek már ilyen jellegű tartalomért, és mindössze ötödük tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben fizet, holott mint azt láttuk, az eszközpenetráció erőteljesen nő. Pedig ha a fogyasztó számára értékes, audiovizuális tartalmakat kínálnak egy digitális magazinban, akkor az hajlandó a zsebébe nyúlni. Távoli analógiaként mutatható be, hogy a számos, ingyenes alkalmazást kínáló app-piactereken is 10 százalék azon hazai internetezők aránya, akik fizettek már alkalmazásért, és ez két és félszer nagyobb tömeget jelent, mint a digitális kiadványért valaha fizetők tábora. Persze az a fogyasztói gondolkodás, hogy jó minőségű tartalomért fizetni kell, távolról sem kiforrott még, és ennek hiánya a digitális tartalmak keresletére is rányomja a bélyegét, de a felelősség egyre kevésbé a fogyasztót terheli, hiszen ő megtette az első lépést: okostelefont vagy tabletet vásárolt.
Mindent összevetve tehát a lapkiadóknak, szerkesztőségeknek online híroldalaknak fel van adva a lecke: felveszik-e végre a kesztyűt, hogy az immáron megfelelő eszközparkkal rendelkező tartalomfogyasztók igényeit kiszolgálják, olyan tartalmat és üzleti modellt kínálva, amely a fogyasztók finanszírozásba való bevonásával hosszú távon fenntarthatóvá teszi a szolgáltatásukat; vagy pedig továbbra is hisznek a zömében banneres reklámbevételekre épülő bevételi stratégiában, amely azonban a Google és a Facebook ellenében egyre inkább gyengülni látszik.

***
Médiakutatás témakörben még több cikket talál itt.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Hasonló témájú cikkeink

Válogass az NRC letölthető infkgrafiká között, használd fel az adatokat, amelyeket találsz, de kérlek mindig hivatkozz ránk.
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Sági Ferenc további cikkei
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

hu_HUHU