Freemium vagy prémium?

Franz Sagi

Az egyre fejlődő okostelefon-piaccal a mobilalkalmazások készítői is felveszik a versenyt, hiszen egyre szofisztikáltabb megoldások, technikailag is egyre fejlettebb alkalmazások jelennek meg, amelyek remekül kiegészítik az egyre okosabb mobileszközeinket. A fejlesztéseknek jelentős költségei vannak, ugyanakkor az alkalmazásfejlesztők és a különböző piacterek bevételeik domináns hányadát már az ingyenesen letölthető, a freemium modellben értékesített alkalmazásaik segítségével érik el. A freemium modellben értékesített alkalmazások itthon is hódítanak, így hát jogos az a kérdés, hogy a fizetős appok milyen jövőre számíthatnak Magyarországon.

A freemium appok olyan alkalmazások, amelyet a készítői ingyenesen bocsátanak a felhasználók rendelkezésére. Ugyanakkor ezek az alkalmazások sokszor nem a teljes programot, hanem annak mindössze egy “lebutított” verzióját kínálják, a teljes verzióért pedig ‒ az alkalmazás megismerése és a hozzá való kötődés kialakulása után ‒ már fizetni kell. Olyan freemium modellek is léteznek, amelyek ugyan a teljes verziót kínálják, azonban bizonyos idő után fizetni kell az alkalmazás további használata esetén. A freemium alkalmazások további sajátossága, hogy hirdetéseket tartalmaznak, bannerek, videók vagy egyéb interstitial jellegű megjelenések formájában.

A freemium alkalmazások legnagyobb előnye, hogy az ingyenes appokat ‒ egészen érhetően, ingyenességük okán ‒ nagyobb arányban töltik le az okostelefonosok, mint azokat, amikért fizetni kell. A 18‒69 éves internetező lakosság 46%-a használ okostelefont jelenleg Magyarországon, ami nem elhanyagolható 2 milliós tömeget jelent. Az okostelefon-használók 77%-a töltött már le valamilyen alkalmazást a mobiltelefonjára, viszont ennél csak egy jóval alacsonyabb hányaduk, mindössze 18%-a, kb. 400 000 ember fizetett már alkalmazásért. Nem nehéz hát belátni, hogy az igazán magas elérést az ingyenes alkalmazások segítségével lehet biztosítani. A magasabb elérés és letöltési arány pedig a nagy számok törvénye alapján szükségszerűen növeli az alkalmazás prémium szolgáltatásaiért fizetni hajlandók körét.

Játék az élet

A leggyakrabban letöltött, így legmagasabb elérést is biztosító (ingyenes) alkalmazások között a játékok hagyományosan az első helyet foglalják el, bármilyen más alkalmazás csak a játékok után következik kedvenc applikációink között.

A játékok ilyen arányú térhódítása mellett nem is csodálkozhatunk a freemium terjedésén sem, hiszen a freemium modellek a szórakoztató appok, azon belül is a játékok “értékesítése” során kiválóan alkalmazhatóak. Az ingyenes “alapalkalmazás” letöltése és megkedvelése után egyre több app, játék kínál valamilyen játékon belüli, játékhoz kötődő vásárlási lehetőséget (in-app-purchase, IAP) ‒ ez az alapvető momentum a szórakoztató alkalmazások terén, amiből a freemium modellben értékesített játékok táplálkoznak. Az IAP-bevételre építő appok, játékok robbanásszerűen szaporodnak a piactereken. Egyre inkább megszokott forgatókönyv, hogy játéksorozatok, amiknek a korábbi részei még fizetős alkalmazások voltak, a legújabb epizódnál már ingyenes, IAP opciókkal fejleszthető verziókkal jönnek elő. A kérdés, hogy a fogyasztó hogyan reagál ezekre a folyamatokra.

A fogyasztók reakciói

Kijelenthető, hogy a fogyasztókat nem zavarja az IAP vagy az alkalmazáson belüli reklám, esetleg az, hogy az appnak nem a teljes verzióját használja. Az elmúlt szűk évben ugyanis (2012Q3 vs. 2013Q2) az okostelefon-penetráció 6 százalékpontos növekedése ellenére sem bővült számottevően azoknak a köre, akik fizettek valamilyen alkalmazásért.

Ennél is figyelemreméltóbb, hogy míg tavaly félmillió okostelefon-tulajdonos állította azt, hogy elképzelhető, hogy a jövőben fizetni fog valamilyen alkalmazásért, addig, a bővülő, okostelefonnal rendelkező populáció ellenére ezt a számot alig-alig éri el az alkalmazásért fizetni tervezők köre jelenleg.

Úgy fest tehát, hogy a freemium modellek egyfajta win-win szituációt teremtettek. Az alkalmazásfejlesztők és a piacterek bevételeik nagyobb részét freemium alkalmazások segítségével teremtik meg ma már, hiszen az appokat tömegesen ingyenesen letöltők mellett egy szűk réteg hajlandó a zsebébe nyúlni (és vélhetően hajlandó is lesz) a prémium kiegészítésekért. Mindezzel együtt viszont az átlag alkalmazáshasználó nem szeret és vélhetően nem is fog fizetni, hiszen tömegesen érhetőek el ingyenes appok ‒ ők viszont a magas ismertséget, elérést és ajánlást tudják szállítani az ingyenes applikációk készítői számára. Az üzleti eredmények, az ingyenes alkalmazások monetizálása és a fogyasztói viszonyulás tehát együttesen teremti meg a teret a freemium appok további terjedése előtt a közeljövőben.

Forrás: NRC Kütyükutatás 2012Q3 és 2013Q2 hullámok

Facebook
Twitter
LinkedIn
Lassen Sie uns reden!

Schreiben oder rufen Sie mich an und ich werde Ihre Fragen beantworten

Wir können Ihnen helfen, dass sich Ihre Investition in die Marktforschung schnell auszahlt!
Sági Ferenc további cikkei
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Psychologe statt KI?

Psychologe statt KI?

Die Psychotherapeutin und New-York-Times-Bestsellerautorin Esther Perel ist eine der schärfsten und originellsten Stimmen zum Thema moderne Beziehungen. Im September hielt sie einen Vortrag in der BrainBar in Budapest. Geschrieben von Szilvi Szücs.

de_DEDE