Hogyan éltük meg? A pandémia bő egy éve

Tavaly novemberben tekintettük át utoljára, nagyobb ívű kitekintéssel a Pandémia Hangulat Index kutatás eredményeit. A járvány sajnos nem ért véget akkor, így történetünk is folytatódik. Hogyan is látjuk a kutatásunk szemüvegén keresztül az azóta eltelt időszakot?

Emlékeztető gyanánt:

A tavaly április és május közötti időszak a covid okozta sokkról, és annak oldódásáról szólt.

Júniusban voltak a fellélegzés hetei, amikor még nem gondoltunk a pandémia második hullámára.

Júliustól szeptemberig már a második hullám eljövetelének félelme velünk volt

Szeptembertől ez a félelem végképp úrrá lett rajtunk

Novemberben pedig, utolsó átfogó beszámolónk idején, éppen csúcson volt a járvány rosszabbodásától tartók aránya.

Mi történt azóta?

Visszatekintve azt kell látni, hogy november sok szempontból fordulópont volt. Ez volt a legnagyobb ijedtség időszaka, ekkor tartottunk leginkább a járvány súlyosbodásától, ekkor voltunk a leginkább hívei a további szigorításoknak.

Miközben november után, télen lezajlott egy tavaszinál erősebb járványhullám, majd tavasszal egy annál is nagyobb, érdekes módon a novemberi értékeknél már nem igazán mértünk rosszabbakat. Egyedül a járvány-érintettség nőtt, hiszen objektíven több ember lett beteg. Ezen túl az egzisztenciális érintettség mutatott átmeneti, csekély növekedést. A várakozások azonban már nem romlottak tovább.

Kialakult egy – nevezzük így – hangulati plató november és március közepe között, két olyan időszakban, amikor egyébként a betegszámok még bőven növekedőek voltak.

Nehéz nem arra gondolni, hogy az oltások megjelenése és alkalmazása van a háttérben, ami miatt a rosszabbodó járványhelyzet már nem okozott a korábbiaknál nagyobb mértékű aggodalmakat. De természetesen a hozzászokás, a pandémia életünkbe épülése is okozhatta, hogy a romló helyzetet már nem éltük meg annyira élénken.

Ennek a platónak a széle március. Azóta pedig lassan, de következetesen csökken a pesszimizmus, de azt nem mondhatnánk, hogy optimizmus váltaná fel. Ez a lopakodóan javuló trend három hónapja tart, és most júniusra lett már látványos a különbség márciushoz képest.

A covid kapcsán két jelenség óvatosságra ad okot. A magukat oltani nem akarók aránya nem akar igazán 25% alá kerülni, ez a szám nagyjából stabil március óta. A másik, hogy a többség számít még idei járványra, ez szintén lelassíthatja az optimizmus kialakulását.

A lakosság óvatossága abban is tetten érhető, hogy a járványügyi intézkedések lebontását a többség nem sürgeti, csak a lakosság negyede szeretne enyhíteni az aktuális szigoron.

Az egyének egzisztenciális helyzetét úgy látszik, a második és harmadik hullám már nem igazán bolygatta meg. A magyarok hangulata is javulóban van április óta, kevésbé aggódóak vagy álmatlanok.

A makrogazdasági folyamatok megítélésében vegyülnek a pozitív és negatív trendek. Miközben a munkanélküliségtől való félelem március óta markánsan csökken, addig az inflációval kapcsolatos aggodalmak nem, hogy alább szállnának, még fokozódtak is. Forintgyengülésre, csődökre ugyanakkor már kevésbé számít a lakosság.

Jó hír, hogy úgy tűnik, a pandémia alatt a lakosság a megtakarításaira – lehetőségei szerint – igyekezett gondosan vigyázni. Ebben az is közrejátszik, hogy „válságtudatunk” kitart. Továbbra is válságot érzékelünk, azonban azzal a különbséggel, hogy egyre kevésbé számítunk rosszabbodásra, inkább számítunk enyhülésre, de a gazdasági növekedés beindulását csak nagyon kevesen valószínűsítik.

Összességében a tavalyi novemberig tartó, és az azóta eltelt időszak közötti különbség az, hogy idén már jóval kevésbé élesen reagált a hangulatunk a korábbinál negatívabb fejleményekre, gondolva például a járványgörbére. Ugyanakkor ez a lassú reagálás a jó hírekre is igaz, a járvány lefutásakor az optimizmus sem szökken szárba.

Mire számítsunk? Talán arra, hogy szépen lassan azon vesszük észre magunkat, hogy visszatértünk a régi mederbe.

Az NRC koronavírus trackingjének háromhetente, majd havonta futó adatfelvételi hullámai online kérdőíves felmérés keretében vizsgálják a lakossági véleményeket, 1000 fős (a 18-65 éves lakosságra) országosan reprezentatív mintán.


 


 

ONLINE KUTATÁST, ÁRAJÁNLATOT SZERETNE? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE ÖRÖMMEL VÁLASZOLUNK!

 

Facebook
Twitter
LinkedIn

Artikel zu ähnlichen Themen

Stöbern Sie in den herunterladbaren Infografiken des NRC, nutzen Sie die Daten, die Sie finden, aber verweisen Sie bitte immer auf uns.
Lassen Sie uns reden!

Schreiben oder rufen Sie mich an und ich werde Ihre Fragen beantworten

Wir können Ihnen helfen, dass sich Ihre Investition in die Marktforschung schnell auszahlt!
Molnár Zoltán további cikkei
Az életkor csak egy szám?

Az életkor csak egy szám?

Annyi mindentől függhetne az, hogy miként látjuk a következő tíz évünket, mennyire látjuk felfelé vagy lefelé menő irányba menni az életünket. Mégis, a jelenlegi

Forschung über Bausparkassen 2023

2018 őszén egy csapásra megszüntették a lakástakarékpénztári befizetések utáni állami támogatást, ami kutatásaink szerint a termék fő vonzereje volt, gyakorlatilag az biztosította, hogy egyáltalán volt a betéti

de_DEDE