Inflációs várakozások 2024-re és az áremelkedések fogadtatása

A tavalyi év egyik meghatározó témája az infláció volt, az árak meredek emelkedése erőteljesen kihatott a fogyasztók hangulatára, viselkedésére, pénzügyi döntéseire. Szakértők szerint a 2024-es év már nem az áremelkedésekről fog szólni, de mit gondol erről a lakosság? Kutatásunkban ennek jártunk utána.

A pénzügyi elemzők 4,5-5%-os átlagos árszínvonal növekedést helyeztek kilátásba az idei évre, a lakossági várakozásai azonban kutatási eredményeink alapján ennél jóval pesszimistábbak.

A legnagyobb drágulásra az élelmiszerek és az üzemanyag kapcsán számítanak a 16-75 évesek, a februári méréskor az átlagos inflációs várakozás 18% volt e két kategóriában.

Nem sokkal maradnak le a dohányáruk és alkoholos italok (16%), az éttermek, szórakozóhelyek (16%), a kulturális programok (14%) és a ruházati cikkek (14%). A legkisebb mértékű drágulást (átlagosan 11%-ot) a streamingszolgáltatások, a banki díjak és a közösségi közlekedés árai kapcsán várják a megkérdezettek.

Mindannyian ennyire pesszimisták vagyunk?

A jó hír az, hogy nem. Minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál pozitívabb a kép, az idősebbek gyakorlatilag minden vizsgált termékkategória tekintetében borúlátóbbak. A lenti ábrán azok aránya látható korosztályonként, akik 10% feletti áremelkedést jósolnak az adott kategóriában.

A telekommunikációs szolgáltatók a transzparenciát választották – de hiába?

2024 elején a hazai telekommunikációs piac szereplői inflációkövető díjkorrekciót jelentettek be, melyet márciustól kell az ügyfeleknek megfizetni. A díjemelés mértéke mindenhol 15% körüli volt, ami – ahogyan azt a szolgáltatók ki is hangsúlyozták kommunikációjukban – alatta marad a hivatalos 2023-as inflációs adatnak (17,6%). Az előfizetők többsége szerint ez azonban így is magasabb az elfogadhatónál: az emelés mértékét ismerők 61%-a tartja túlzónak a korrekciót. A 30 évnél fiatalabb ügyfelek valamelyest toleránsabbak, 43%-uk gondolja túl magasnak az áremelést.

Százalékokban gondolkodva, a lélektani határ 10%-nál húzódik: az ennél kisebb mértékű emelést feltételezők közel kétharmada elfogadhatónak tartja a korrekciót, míg 10% felett már fordított az arány, egyharmad az elfogadó, kétharmad az elégedetlen.

Érdekes, hogy innentől feljebb már nem látunk érdemi változást ezekben az arányokban, nem kevésbé elfogadható a 15% százalékos (vagy akár még valamelyest magasabb) emelés sem, mint egy 11%-os.

Emelkedő bankköltségek fogadtatása – elvi kérdés?

Szintén érdekes eredmény, hogy bár a havi bankköltségek jellemzően jóval alacsonyabbak, mint a mobilköltések vagy az internetdíjak, az ügyfelek mégsem tűnnek toleránsabbnak a banki díjak inflációs emelésével kapcsolatban, sőt, éppen ellenkezőleg. A 10% alatti emeléssel kalkulálók fele túlzónak tartja ezt a mértéket, 15%-nál vagy efölött tízből hét ügyfél gondolja így. Vélhetőleg ez inkább elvi kérdés: utánaszámolva a díjnövekmény összege bizonyára elhanyagolható lenne a legtöbb (átlagosan aktív) bankhasználó számára, ugyanakkor itt szerepet játszik az a más kutatásokban is gyakran visszaköszönő ügyfél attitűd, amely szerint a bank ne számoljon fel költséget azért, hogy az ügyfél pénzét kezelheti.

Összességében tehát a többség kifejezetten kritikusan fogadja az áremeléseket, mely mögött sokszor nem is feltétlenül a racionalitást, hanem inkább a lélektani okokat érdemes keresni.Ha részletesebben is érdekel, hogy mit gondol a lakosság az aktuális áremelkedésekről, hallgasd meg az NRC podcastjének legújabb adását, amelyet itt érhetsz el:

Hallgasd meg:
Facebook
Twitter
LinkedIn

Artikel zu ähnlichen Themen

Herunterladbare Infografiken

Stöbern Sie in den herunterladbaren Infografiken des NRC, nutzen Sie die Daten, die Sie finden, aber verweisen Sie bitte immer auf uns.
de_DEDE