×
24
dec

Állást kereső netezők – Helyükre kerülnek?

nrc

Az immár másfél éve szirmot bontott világgazdasági válság egyik, egyszeri emberek számára legérzékenyebb leképeződése az álláslehetőségek beszűkülése, és sok esetben a jelenlegi munkahelyük vagy állásuk megszűnésének kézzelfogható közelsége.

Hamar kétfrontos harcra kényszerülhet a munkavállaló, hiszen könnyebb elveszíteni a régit és nehezebb megtalálni az újat. E két malom között őrlődnek éppen a jelenleg is állást keresők, akiket érdemes néhány szempontból külön is megvizsgálni.

Magyarországon ma a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetező felnőttek száma 3,2 millió, ebből 47%, azaz kb. 1,5 milliónyian az elmúlt 2 évben valamikor kerestek állást az interneten. Megközelítőleg 700 ezren pedig jelenleg is a világhálón keresgélve kívánnak elhelyezkedni, vagy állást váltani. Érdemes a jelenleg, 2009 végén éppen állást keresők fontos szegmensét körüljárni; hiszen egyrészt ők és a hozzájuk hasonlók alkotják a munkaerőpiacot, másrészt egészen friss tapasztalatokkal rendelkeznek a világ árnyékos oldaláról, ahol kiszámítható időszakonként érkező fizetés helyett kiszámíthatatlan visszajelzések jelentik a mindennapokat.

Mindez az NRC nemrég elkészült VMR.job 2009 kutatásának felhasználásával válik lehetségessé, mely egy 1500 fős mintán online kérdőíves módszerrel a 18-69 éves, elmúlt két évben valamikor állást kereső internetezők álláskereséssel kapcsolatos szokásait, véleményét, attitűdjeit és megoszlásait vizsgálja. A minta kor, nem, végzettség és településtípus alapján reprezentálja a felnőtt internetezőket.

Állást keresők paraméterei – Aki keres, de nem talál

Felmerülhet a kérdés, hogy különböznek-e a jelen álláskeresői a netező felnőttek általános megoszlásaitól különböző demográfiai jellemzők mentén. Az már első ránézésre látszik, hogy nem és életkor szerint nincs jelentős eltérés, ám településtípus szerint már a vidéken, egész pontosan a falvakban lakók vannak nagy túlsúlyban – az éppen keresők 30% ilyen, holott a netezők között csupán 18%-ot képviselnek.

1

Még ennél is jelentősebb különbség mutatkozik iskolai végzettség szerinti bontásban; az állást keresők 68%-a valamilyen középfokú végzettséggel bír, holott a célcsoport csupán 44%-ot „indokol”. Az érme másik oldala az, hogy az alapfokú végzettségűek aránya majd’ egyhatoda a 18-69 éves internetezők között jellemző szintnek.

Mindez arra enged következtetni, hogy a munkahelyek elvesztése leginkább a „könnyen pótolható”, univerzális és nagy számban rendelkezésre álló munkaerőt érinti, és kevésbé a legtöbbször speciális ismeretekkel rendelkező felsőfokú végzettségűt, legkevésbé pedig az egyébként is túl kevés szakmunkást. A diplomások között amúgy kiemelkedően sokan vannak az álláskereső közgazdászok, gazdászok (27%), mérnökök, műszaki végzettségűek (23%), valamint a tanári diplomával rendelkezők (19%), ami felvételizők évek óta tapasztalható preferenciái ismeretében nem meglepő – belőlük van a legtöbb az alapsokaságban is.

Napjaink álláskeresőinél az önéletrajz másik fontos építőköve a nyelvtudás, noha általában az oldal alján kapnak helyet a beszélt nyelvek és az elért tudásszint. Ezen belül kiemelt szerepet kap az angol nyelv, hiszen mind a használt platformok (internet, IT-eszközök), mind a világgazdasági szegmensek (pénzügyi világ, multinacionális cégek stb.), de még a háttértudományok (marketing, HR, kutatás-fejlesztés, reklám) is erősen amerikanizálódtak globalizáció címén.

2

Jól látszik a 18-29-évesek mindenki másnál magasabb tudásszintje, és ha életkorukat egyeztetjük azzal, milyen évet írunk, kiderül az éles határvonal oka is. A mostani 18 évesek már éveket töltöttek nyelvtanulással, a 29 évesek pedig – 89-90-ben másodikos, harmadikos általános iskolásként – az elsők között vághatták sarokba az orosz nyelvkönyvet, illetve legtöbbször már kézbe sem kellett venniük. A nyelvtanulás és –tudás pedig november 7-ei kényszerű ünnepélyből érettségi bankett, azaz vágyott és nélkülözhetetlen képesség lett. Ennek ellenére az összes álláskereső 56%-a továbbra sem beszél semmilyen idegen nyelvet legalább középfokú szinten.

Álláspiac megítélése – Veszedelmes viszonyok

Nem lehet teljes a kép anélkül, hogy a másik oldalnak is esélyt adjunk véleménye kifejtésére. Érdekes lehet, hogy maguk az álláskeresők mit gondolnak a jelenlegi álláspiacról. A kutatás során a válaszadóknak különböző állításokkal kapcsolatban kellett kifejezniük egyetértésüket vagy egyet nem értésüket. Széleskörű helyeslésre (94%) talált az az állítás, mely szerint a cégek sokszor egyáltalán nem jeleznek vissza a jelentkezőnek.

3

A vidék és Budapest között az álláslehetőségek választéka terén fennálló különbségre is sokan rámutattak (81%), de még azzal is egyetértett a többség, 61%, hogy a szakmunkások könnyebb helyzetben vannak a piac telítettsége szempontjából.

Mindezek az álláskeresők szerint markánsan jelen lévő jellemzők azt is jelentik, hogy a keresési folyamat végén – remélhetőleg – rájuk váró munkahelyig az út bizony negatív tapasztalatokkal van kikövezve. 36%-ukat érték kedvezőtlen tapasztalatok, ám ebből korántsem egyformán részesednek az egyes demográfiai szegmensek. Kiugróan magas ez az arány az ötven évesnél idősebb álláskeresők között; 54%-uk emlékszik valamiféle problémára, ami visszavetette őket – nem kell hozzá különleges érzék, hogy valaki összekösse az okot és az okozatot egymással.

4

A másik „többet szenvedő” szegmens a fővárosi jelentkezőké, ami önmagában nem determinálja a választ a miért kérdésre. Érdemes azt is részletesen kibontani, melyek ezek a problémák, kedvezőtlen tapasztalatok, melyek napjaink álláskeresőit jellemzik.

5

Innen már az is látszik, hogy hirdetők rostán kiesettek iránti passzivitása a leggyakoribb, és ezt a jelentkezők problémaként, negatív élményként ítélik meg. Népszerűségben ez után következtek azok a helyzetek, mikor a valós lehetőség nem igazán korrelál a hirdetésben szereplővel – akár az állás paramétereiben, akár az ideális jelölt tekintetében – és sajnos akár a pozíció létezésében.

A letölthető anyag a VMR.job kutatás töredékét fedi csak le. Amennyiben érdekli a teljes tanulmány, írjon nekünk a piackutatas@nrc.hu e-mail címre, vagy látogasson el megvásárolható tanulmányainkhoz!

VMR.job 2009 felmérés online adatfelvételét az NRC Piackutató 2009. október 15-30 között végezte. A minta reprezentatív a 18-69 éves hazai internetezőkre nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és internetezés helye tényezők mentén.

A VMR.job online felmérés középpontjában az olyan hazai internetezők állnak, akik az utóbbi 2 évben kerestek állást az interneten keresztül. A kutatás célja feltérképezni a célcsoport álláskeresési szokásait, attitűdjeit és preferenciáit, az álláskereső honlapok ismertségét és a honlapon elérhető szolgáltatások/funkciók igénybevételét, rávilágítani az internetes álláskeresés előnyeire, hátrányaira.

Még több Visitor Media Research (VMR) témájú cikket talál itt!

Share via