Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk

Sokat hallunk manapság a fenntarthatóságról,  környezetvédelemről,  hírértékkel bír a környezetszennyezés, az energiatakarékosság pedig évtizedes fogalom. Lépten-nyomon ezekbe a témákba lehet botlani, ráadásul a 2006-os Stern jelentés óta azt is tudjuk, hogyha nem sikerül a fenntartható fejlődés irányába terelni a társadalmakat, akkor a klímaváltozás és az ahhoz kapcsolódó következmények a jelenlegi globális fogyasztási mintázatokat jelentősen átalakítják majd. Mindannyiunkat érintő problémáról van szó, éppen ezért az NRC idén egy új, évente ismétlődő kutatássorozatot indított, amely a lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos véleményét és aktivitásait vizsgálja.

 

A fenntarthatóság több évtizede meglévő téma, ugyanakkor csak a 21. század elején kapott komolyabb hangsúlyt. Korábban a csöpögő csapra, a felkapcsolva hagyott lámpára figyeltünk, most jobb esetben ezek mellett a lehetőségeinkhez mérten a pet palackokat is külön gyűjtjük. Mindenki tudja, hogy fontos témáról van szó, de mintha mélyebb összefüggéseket, komolyabb aktivitásokat kevesen tennének az iménti egy mondatban felsoroltakon kívül. Kevesen tudják, hogy mi az az „zero waste”, hogy a „karbon lábnyomról” már ne is beszéljünk.

Bár a fenntarthatóság sokakat foglalkoztató kérdés, ez nem feltétlenül látszik akkor sem, amikor megnézzük, hogy milyen termékek, milyen csomagolásban, milyen motivációval kerülnek bele a bevásárlókosarakba. A kutatásunk egyik legfontosabb megállapítása, hogy a lakosság részéről az elméleti elfogadás, beleállás és a valós tettek között óriási szakadék tátong még, a praktikum és az ár minden egyebet felülír még. Mintha nehezen szeretnénk elhagyni az egyéni komfortzónánkat a közösségi jó érdekében.  


Kinek a felelőssége?

Nem lehet azt állítani, hogy a fenntartható fejlődés kizárólag a lakosságon múlik, sőt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a magyarok értik a saját egyéni felelősségüket is, de azt is kinyilvánítják, hogy az államnak és a vállalatoknak is rendkívül fontos szerepük van a fenntarthatóság megteremtésében.

Az biztosnak látszik, hogy ezek a szereplők jelenleg a konkrét, fenntarthatóságot szolgáló lépéseken túl a jelenleginél jobban látszóbb edukációs tevékenységet is folytatni kell, épp azért, hogy az emberek megértsék, hogy miért is kell bizonyos termékekbe, szolgáltatásokba akár több pénzt, energiát fektetni, akár azon az áron is, hogy némi kényelmetlenséget okoznak maguknak a mindennapokban. Amíg az edukáció, a következmények mélyebb megértése és megértetése nem zajlik le, addig a lakosság részéről is nehezebben vállalható a rá vonatkozó fenntarthatósági lépések megtétele.

Bővebb információt az NRC 2021 tavaszán létrehozott Fenntarthatósági kutatási jelentéséből lehet megtudni, ahol 500 főt kérdeztünk meg a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatairól, szektorspecifikusan kitérve hulladékgazdálkodási, élelmiszeripari, divatipari kérdésekre a fenntarthatóság kontextusában.


 


 

ONLINE KUTATÁST, ÁRAJÁNLATOT SZERETNE? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE ÖRÖMMEL VÁLASZOLUNK!

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Let's talk!

Write or call me and I will answer your questions

We can help you make market research a quick return on your investment!
More articles by Ferenc Sági
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Psychologist instead of AI?

Psychologist instead of AI?

Psychotherapist and New York Times bestselling author Esther Perel is one of the sharpest and most original voices on modern relationships today, and she gave a talk at BrainBar in Budapest in September. Written by Szilvi Szücs.

NRC omnibus research - stress

We are stressed, but we try to relax well

A 18-65 éves hazai lakosság 30%-a több időt tölt mostanában elmélyülős, bíbelődős szabadidős tevékenységekkel, mint az elmúlt egy – két évben. Elsődleges indokuk erre

en_USEN