Lájkolod vagy plusszolod?

Francis Sagi

A keresőóriás 4 hónappal ezelőtt indította közösségi média szolgáltatását, a Google+-t. A közelmúltban számos vélemény formálódott arról, hogy a Google+ és a Facebook ádáz harcot vív majd a közösségi média uralmáért.

A Google+ jelenlegi 45 milliós táborával egyelőre nem veszi fel a versenyt a közösségi média terén 7 éves előnnyel és 800 milliós közösséggel bíró Facebookkal, ugyanakkor a Google a maga keresőmotorjával és anyagi, szellemi hátterével nem lebecsülendő ellenfél. A kérdés egyelőre az, hogy a Google+ a Google Buzz és a Google Wave sikertelenségi szériáját folytatja-e, vagy pedig idővel versenyképes ellenfélé növi-e ki magát a közösségi médiában. Az NRC 1000 fős, 18-69 éves hazai internetezőkre reprezentatív kutatása erre a kérdésre kereste a választ.

A Google közösségi média felé nyitása érhető: az online tartalomfogyasztás egyre inkább a közösségi médiához és azon belül a Facebookhoz kötődik, ha úgy tetszik, egyre több ember számára válik a Facebook és az internet szinte ekvivalensé. Ez a tendencia minden bizonnyal aggasztja a Google-t, amely elsősorban keresésre és egyéb szolgáltatásokra építi üzleti modelljét, és amely mindig nagy gondot fordított arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat közös platformon, egységesítve kínálja a fogyasztóknak. Az egységesített platformmal mindig is az volt a Google célja, hogy az internetezésre fordított időnek egyre nagyobb szeletét birtokolja, ugyanakkor a közösségi média és a Facebook megakasztani látszik törekvését.

A Google közösségi média felé kacsintása abból a nem elhanyagolható szempontból is érthető, hogy az online, mint kommunikációs csatorna egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az egyébként csökkenő ATL büdzsékből – elsősorban a rádió és a közterületi felületek rovására. Ráadásul az online piacon belül is az átrendeződés napjait éljük, a ma már klasszikusnak számító display jellegű hirdetésekről egyre inkább a search és a közösségi média felé fordul a hirdetők figyelme. Természetesen Magyarországon a közösségi médiát leginkább az iwiw és a Facebook uralja, ugyanakkor készültek már olyan prezentációk a közelmúltban, amelyben a Google+ már, mint egy közösségi média kampány egyik eleme szerepel a médiatervező eszköztárában.

A Google+ ismertségi adatai alapján első olvasatra akár sikerről is beszámolhatnánk, hiszen a 18-69 éves magyar internetezők között a támogatott ismertsége 40% körül állt októberben, ami – elvonatkoztatva attól a ténytől, hogy a világ egyik legismertebb márkájáról beszélünk -, nem is rossz érték. Az már ennél jóval nagyobb problémát jelent, hogy ez az érték júliusban is éppen ennyi volt, vagyis négy hónappal a debütálás után a Google+-nak nem sikerült számottevő ismertség-növekedésre szert tennie.

A stagnáló ismertségek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a regisztrálók száma sem mutat robbanásszerű növekedést a Google+-on. Az internetezők körében három hónap alatt a kezdeti 7%-ról mindössze 13%-ra „ugrott” a regisztráltak aránya. Ez a növekedés különösen annak fényében tűnik kevésnek, hogy a Facebook ugyanebben a célcsoportban hasonló erejű, 4 százalékpontos növekedést produkált ez időszak alatt, csakhogy jóval magasabb, 80%-hoz közelítő bázisról. Az pedig talán már nem is meglepő, hogy az iwiw regisztráltak aránya lassú csökkenést mutat, amely vélhetően trendszerűen fog folytatódni a következő hónapok folyamán.

like1

A Google+ lassú növekedési üteme, már ami a regisztrációkat illeti, egyáltalán nem látszik érdemben gyorsulni. Kutatássorozatunkban megkérdeztük válaszadóinkat arról, hogy elképzelhető-e, hogy a következő 1 hónap során regisztrálni fognak az oldalon. Júliusban, az oldal indulása után az internetezők 8%-a nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy regisztrálni fog az oldalon, ez az érték októberben 15%-on állt, ami a regisztrálási szándék (túl) lassú növekedését jelzi.

Pedig kezdetben mindenki azt hitte, hogy a regisztrációk üteme rendkívül magas lesz, hiszen nem 0-ról kellett kezdeni. Egy gmail-es fiókkal rendkívül egyszerű regisztrálni, és a Google összes integrált szolgáltatása rendelkezésére áll, hogy aktív tagja lehessen az újonnan alakult Google+ közösségnek. Ezek a tényezők azonban nem mutatnak kellő erőt a regisztráció ütemének felgyorsításához és az aktív tagság megnöveléséhez.

Jobban végiggondolva a történteket, talán mégsem olyan meglepő, hogy a regisztrációk növekedésének dinamikája nem mutat robbanásszerű növekedést. A Google+ a bevezetés során nagyon kevés pluszt nyújtott a Facebookhoz képest, az újdonság a Körök alkalmazásban (barátok, ismerősök rendszerszerűbb csoportosítása), a Sparksban (tartalomszűrő szolgáltatás) és a Hangoutsban (videóbeszélgetés) merült ki. Ezeken a megoldásokon túl a Google+ leginkább a Facebookra emlékeztet, viszont nem tud jobb, „fészbúkosabb” lenni a Facebooknál. Egyedül a barátok, ismerősök jobb csoportosítása (a Körök funkció) az a tényező, amelyben a Google+ veri a Facebookot, minden egyéb szempont (dizájn, átláthatóság, nyújtott szolgáltatások) alapján – egyelőre – alulmarad a riválissal szemben az internetezők szemében. Ahogy a kutatás kimutatja a legneuralgikusabb pont az ismerősök, barátok alacsony száma az oldalon, ez a hiány egy közösségi oldal esetében erős gátja a regisztrációk növekedésének.

like2

Persze az is elképzelhető, hogy a Google+ épp a lassú hatalomátvételben bízik. Ahogy azt önmagukról kommunikálják, minden napra jut egy új Google+ feature, vagyis lépésről lépésre építkeznek. Van most már hitelesített celeb account, megjelentek az oldalon a játékok is, már a YouTube-ot is intergrálták az oldalba, és a hirdetők kedvében is igyekeznek járni a november közepén induló Google+ Pages szolgáltatással, amelynek révén a felhasználók – a Facebookhoz hasonlóan – csatlakozhatnak az általuk kedvelt márkákhoz, cégekhez, sőt saját oldalakat, csoportokat is létrehozhatnak.

Ezekre a fejlesztésekre a Google még mindig, mint kezdeti lépésekre tekint, hiszen az immáron a G+-szal, meg persze a Google által nyújtott egyéb lehetőségekből felálló szolgáltatáscsomagban hatalmas potenciál rejlik. A Gmail szerverét már most is számos cég használja levelezőrendszerként, a Google+ integrálásával pedig egyéb kommunikációs megoldásokat nyújtó rendszert lehet létrehozni üzleti szereplők számára.

A Google+ akár a Google fő profiljának számító keresési rendszert is megreformálhatja. Miért ne lehetne elképzelni, hogy a Google+-ból, mint ajánlási rendszerből (még) egyénre szabott(abb) találati lista jelenik meg a Google keresések során, ezáltal (még) értékesebbé téve a search kampányokat. Sőt, ha a rendszer a barátok plusszolására is súlyozza keresési eredményeit, és azt meg is jeleníti a találatokban, akkor a Word of Mouth hatás már a keresési folyamat során érvényesülhet.

A fő kérdés persze, hogy e vélt és valós szolgáltatások beindítása milyen sebességgel rekrutál új tagokat a Google+ számára, egyáltalán be tud-e indulni egy öngerjesztő spirál, amelynek a kulcsa a kritikus tömeg megjelenése, amely újabb felhasználók regisztrálását generálja majd az oldalon. Nem szeretnénk ezzel kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni, hiszen ez a piac rendkívül gyors változásokra képes. Egy azonban biztosnak tűnik: addig, amíg a „lájkhoz” hasonlóan, a „plusszolás” is beépül a köznyelvbe, nagyon sok posztnak kell még lefolynia Facebook üzenőfalunkon.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Let's talk!

Write or call me and I will answer your questions

We can help you make market research a quick return on your investment!
More articles by Ferenc Sági
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Psychologist instead of AI?

Psychologist instead of AI?

Psychotherapist and New York Times bestselling author Esther Perel is one of the sharpest and most original voices on modern relationships today, and she gave a talk at BrainBar in Budapest in September. Written by Szilvi Szücs.

NRC omnibus research - stress

We are stressed, but we try to relax well

A 18-65 éves hazai lakosság 30%-a több időt tölt mostanában elmélyülős, bíbelődős szabadidős tevékenységekkel, mint az elmúlt egy – két évben. Elsődleges indokuk erre

en_USEN