Behálózott média

nrc

Az internetezők több mint fele legalább egy napilapot rendszeresen olvas. A napilapok közül a Blikk és az ingyenes Metro a legnépszerűbb: előbbit 22, utóbbit 20 százalék olvassa legalább 2-3 naponta – derül ki az NRC legújabb felméréséből, amely a médiahasználat átalakulását vizsgálta a hazai internetes közönség körében.

A nyomtatott napilap már a 18. század végétől a reggel elfogyasztott forró fekete mellé nélkülözhetetlen társ volt. A televíziózás is sokak számára elképzelhetetlen a távirányító és a puff nélkül, ahogy a dugóban nyugtatóként szolgáló rádióhallgatás sem pótolható semmivel. Vajon mennyire ragaszkodunk ezekhez a szokásokhoz, maradunk hagyományőrzőek? Mennyi időt szánunk az internetezésre illetve a hagyományos médiumokra?

Az internet robbanásszerű elterjedése bizonyítottan negatív hatással volt a nyomtatott sajtótermékek olvasottságára: miközben az online hírforrások látogatottsága folyamatosan növekszik az ezredfordulót követően, addig a nyomtatott hírlapok esetében pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk.

media11

A legalább hetente internetező 14-69 éves magyarországi lakosság körében lefolytatott kutatás szerint a politikai napilapok között a Népszabadság a legnépszerűbb, amelyet az internetes populáció tizede olvas hetente legalább 2-3 naponta. A főként férfiak körében népszerű sportlap, a Nemzeti Sport megelőzve az összes gazdasági magazint és a politikai lapok többségét, a netpolgárok 8 százalékának nélkülözhetetlen sport-hírforrása.

Hetilapokat és havilapokat az internetezők egyaránt 43-43 százaléka olvas rendszeresen. A magazinok esetében a legtöbben női témájú sajtóterméket olvasnak: az internetezők 15 százaléka (az internetező nők 31 százaléka) szokott heti több alkalommal női magazint olvasni.

Az internetezők rádióhallgatási szokásait vizsgálva a kutatás a következő jelenségeket tárta fel; A naponta rádióhallgatással töltött percek száma jóval alatta maradt a televíziózásnál és az internetezésnél becsült adatoknak: az első esetében közel egy órával, a második esetében fél órával. A 14-17 éves internetezők naponta alig több mint egy órát hallgatnak rádiót, a 30 év felettiek körében viszont a rádióhallgatás átlagos ideje meghaladja a 2 órát. A legtöbbek által hallgatott rádióadó az internetezők körében a Sláger Rádió, amelyet 43 százalék hallgat legalább hetente, míg a második helyen a Danubius áll 34 százalékkal. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán egy közszolgálati csatorna végzett, az MR2 Petőfi Rádió, amelynek népszerűségét nagyban magyarázza a 2007 júliusában megtörtént átalakítása, amellyel a csatorna hallgatóinak demográfiai összetétele átalakult, és jelenleg főként a fiatalok körében örvend népszerűségnek a „nagyon zene” csatornája. A „megfiatalodott” közönség egyértelműen azt eredményezte, hogy az internet használók körében is nőtt az adó népszerűsége.

Az internet segítségével a számítógépen keresztül is elérhetővé vált a televízió, illetve a rádióműsor nyomon követése. Legfőbb előnye, hogy a csatornák ingyen nézhetőek, csupán internet hozzáférés és számítógép szükséges hozzá. Hátránya, hogy több nagyobb televíziós csatorna nem érhető el az interneten keresztül, ugyanakkor a kisebb regionális csatornáknak kedvez az online műsorszórás, hiszen az internet segítségével a világ tárul ki előttük.

A televíziózás a világhálón keresztül még nem terjedt el annyira a magyar közönség körében, mint a rádióhallgatás: a rendszeresen online módon tévézők aránya csupán 3 százalék, míg eltérő rendszerességgel 29 százalék használja ki az internet nyújtotta újszerű szolgáltatást (összesen tehát 850 ezren próbálták már ki az interneten keresztüli televíziózást).

media2

Az internetezők körében is a két országos kereskedelmi csatornát nézik a legtöbben. A listán előkelő helyen szerepel a Spektrum is, amelyre az internetezők 40 százaléka kapcsol át legalább hetente.

A felmérést az NRC Piackutató 2007 második félévében végezte 10.000 fő online megkérdezésével. Az adatbázist a személyes megkérdezéssel végzett TNS – NRC adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, internet használat gyakorisága, helye és az otthoni hozzáférés típusa) tekintetében reprezentatív a 14-69 éves magyar lakosságra nézve. A Visitor Media Research (VMR) Magyarország legnagyobb és legátfogóbb online tracking kutatása, amelyet az NRC Piackutató Kft. és a TNS készít el a hazai médiavásárlók, médiatulajdonosok és vállalatok részére.

Amennyiben szeretné a teljes tanulmányt megrendelni, kérjük írjon nekünk a kapcsolat@nrc.hu e-mail címre, vagy telefonáljon a 06-20-977-42-00 számra.
Rendelje meg a teljes elemzést 20 000 Ft + Áfa áron

A KUTATÁS TELJES TANULMÁNYA A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKRE AD VÁLASZT:

1. BEHÁLÓZVA A MÉDIA
Az internet nemcsak a hétköznapjaink elengedhetetlen részét képezi, mint hírforrás és szórakozási lehetőség, hanem a klasszikus médiumok – mint televízió, rádió és nyomtatott sajtó – mellett a média részévé is vált. Megfigyelt nemzetközi tendencia a fiatal generációknál, hogy már nem a hagyományos médiumokon nevelkednek – ennek áldozata főként a nyomtatott sajtó – hanem az interneten kutatnak a számukra érdekes információk után.

2. MENNYI IDŐT TÖLTÜNK ONLINE?
Magyarországi internet penetráció nagysága. A demográfiai jellemzők és az internetezési gyakoriság közötti összefüggések. Mennyi időt töltünk az internet előtt hétköznap, és mennyit hétvégén. Van e szignifikáns különbség a kettő között, és ha igen, akkor ez mivel magyarázható. Van e szignifikáns eltérés nemek, életkor, vagy lakóhely szerint. Melyek a legtöbbek által látogatott hazai honlapok.

3. NETPOLGÁROK A TÉVÉ ELŐTT
Az internetezők hány százaléka tévézik hétköznap, és mennyien hétvégén. Mennyi időt töltenek a tévékészülékek előtt. Az internet, vagy a tévénézés kedveltebb elfoglaltság. Miből adódik az egyik túlsúlya. Melyek a leglátogatottabb televíziós csatornák, és milyen rendszerességgel nézik őket az internetezők.

4. SZÓL A RÁDIÓ?
A naponta rádióhallgatással töltött percek száma. Mit jelent ez a tévénézés és az internetezés viszonylatában. Mely demográfiai ismérvvel függ össze, hogy mennyit hallgatunk naponta rádiót. Melyek az internetezők által leghallgatottabb rádiós csatornák.

5. OFFLINE NAPILAPOK AZ ONLINE ÁRNYÉKÁBAN
Az internet robbanásszerű elterjedése bizonyítottan negatív hatással volt a nyomtatott sajtótermékek olvasottságára: miközben az online hírforrások látogatottsága folyamatosan növekszik az ezredfordulót követően, addig a nyomtatott hírlapok esetében pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Melyek a legolvasottabb napilapok, hetilapok és magazinok. A napilapok nyomtatott és online kiadványának olvasottsága közötti összefüggések.

6. ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK GYERMEKCIPŐBEN
Televíziózás és rádiózás az interneten keresztül. Mi jellemző Magyarországon. Az internetezők hány százaléka választja a szórakozás ezen fajtáit.

7. MÉDIATÉRKÉPEK
Az egyes médiumokat egy, a nem és az életkor által meghatározott koordináta-rendszerben ábrázolva szemléletes képet kaphatunk az egyes honlapok, tévécsatornák, rádióadók és nyomtatott sajtótermékek közönségének profiljáról

Facebook
Twitter
LinkedIn
Let's talk!

Write or call me and I will answer your questions

We can help you make market research a quick return on your investment!
More articles by János Klenovszki
Új kollégát keresünk: piackutatási projektkoordinátor, online kérdőívszerkesztő

Adatelemző, piackutató

Magyarország legnagyobb online piackutató cége, az NRC keresi piackutató, adatelemző kollégáját!  Munkakörhöz tartozó feladatok: Akkor jelentkezz, ha  Előnyt jelent: És mit kínálunk cserébe?  Céginformáció:

A piackutatás 2024-es trendjei

A piackutatás 2024-es trendjei

Piackutatás 2024. Mega-, és mikrotrendek, szakértői beszélgetés Falus Tamással és Géczi Tamással a piackutatás jelenéről és jövőjéről az NRC friss podcastjében.

en_USEN