Egy fecske nem csinál nyarat

Francis Sagi

Az elmúlt években a tehetségkutató műsorok magas nézettséggel szerepelnek a kereskedelmi csatornák műsorkínálatában. Sikerüket látva kijelenthető, hogy jelentős mértékben átrajzolták a népszerű tv-programokról alkotott fogalmakat.

Az X-faktor és a Voice összehasonlító elemzése

Az NRC novemberben készült kutatásának célja a két nagy tehetségkutató, a Voice és az X-Faktor műsorokkal kapcsolatos fogyasztói, nézői benyomások, képzettársítások feltárása. Az AGB mérése szerint a 45. héten az X-Faktort a 18-49 éves korosztályban több mint 800 000 ember, míg a Voice-t több mint 500 000 ember nézte végig – az a populáció pedig, amely bele-belenézett a műsorokba, többmilliósra tehető. Az X-Faktor előnye tehát tetemes a Voice-szal szemben, hiába számít az RTL Klub tehetségkutatójának negyedik szériája öregnek a TV2 friss igazolásával szemben. Az NRC hasonló célcsoporton (18-59 évesek) létrehozott kutatása az AGB mérésével egybevágó eredményeket hozott. Az X-Faktort legalább havonta egyszer 2,4 Mio ember nézi, ugyanebben a körben a Voice 1,6 millió embert tud a képernyők elé ültetni. Ráadásul az X-Faktor nagyobb lojális bázist tud magáénak, hiszen a havi nézők közül 80% nyilatkozott úgy, hogy (szinte) hetente nézi a műsort, ugyanebben a kategóriában a Voice alacsonyabb, 69%-os arányt tud felmutatni. A keresztnézettségi adatok is jól mutatják az X-Faktor előnyét. Az RTL Klub tehetségkutatóját legalább havi rendszerességgel nézők mindössze alig több mint fele nézett bele a Voice-ba, míg a Voice-t legalább havonta nézők 87%-a az X-Faktor 4. szériáját is nézi. A számok tehát az X-Faktor dominanciáját jelzik. A kérdés: milyen okok húzódhatnak a nézettségi előny mögött?

A műsorok megítélése

A tehetségkutató műsorok leginkább az abban szerepeltetett tehetségekre, az általuk előadott zeneszámokra, másodlagosan a zsűrire és a műsorvezetőkre, harmadlagosan pedig a sugárzás időpontjára és a műsor struktúrájára épülnek. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az e dimenziók mentén való elégedettség, valamint a műsorok nézettsége vajon fedésben vannak-e egymással. Annál is inkább érdekes a kérdés, mert főleg a szereplők/tehetségek kapcsán lehet olyan kritikus visszhangokat hallani, miszerint “ezek már nem olyanok”, vagy “ennyi tehetség már nincs is Magyarországon”. Az elsődleges szempontokat jelentő tehetségek/szereplők és az általuk előadott dalok között jelentős eltéréseket mértünk. Az X-Faktor tehetségeivel, énekeseivel “mindössze” a műsort (legalább egyszer megtekintő) nézők 41%-a elégedett, a Voice esetében ez az arány 62%-os, vagyis 21 százalékponttal nagyobb arányban vannak azok, akik az alacsonyabb nézettségű műsor tehetségeit magasabbra tartják, mint a nézettségi lista élén álló X-Faktor énekeseit. A tehetségekkel való elégedettségi olló tovább nyílik, ha a mindkét műsort legalább havi szinten nézőkre vonatkoztatjuk az eredményeket: ebben az esetben az eltérés 23 százalékpontos a Voice javára. A választott dalok is jobbak a Voice-ban, mint az X-Faktorban. Míg a Voice választott dalaival 60% elégedett, addig ez az arány mindössze 45%-os az X-Faktornál és a mindkét műsort látók esetében is 12 százalékpontos eltérést mértünk a Voice javára.

Ha egyéb paramétereket tekintünk, akkor az elégedettség azonos a két műsor nézői között: sem a zsűritagok, sem a műsor felépítése, sem az eltérő időpont tekintetében nem mértünk előnyt egyik show kapcsán sem.

Az X-Faktor egyetlen előnye az elégedettség tekintetében a műsorvezető személyében mérhető: az X-Faktor negyedik szériáját legalább egyszer nyomon követők között 71% azok aránya, akik elégedettek Ördög Nóra teljesítményével, ez az arány mindössze 50% a Voice műsorvezetőjével, Szabó Kimmel Tamással kapcsolatban – igaz, hogy a két show műsorvezetői felfogása/funkciója eltér. Bár Ördög Nóra magabiztos fellépése és mosolya kétségkívül szimpatikus a nézők számára, az RTL Klub tehetségkutatójának sikerét mégsem tulajdoníthatjuk csak neki. Az X-Faktor imidzse sem indokolja a magasabb nézettséget. A spontán asszociációk alapján egyértelműen látszik, hogy az X-Faktorral kapcsolatban – a számos pozitív jelző mellett – negatív vélemények is szárnyba kaptak, olyanok, amelyek a Voice esetében nagyon alacsony arányban vagy meg sem jelentek: többen érdektelennek, unalmasnak, elcsépeltnek, igazságtalannak, manipuláltnak tartják az RTL tehetségkutatóját. A Voice esetében viszont szembeötlő a pozitív asszociációk dominanciája, sokan fantasztikusnak, tökéletesnek, szupernek látják a műsort. Ebben persze közrejátszhat az, hogy a nagyobb nézettségű műsorban az elégedetlenebbek aránya is magasabb, mégis, akik mindkét műsort nézik, inkább a Voice esetében beszélnek pozitívabb felhanggal. Mindent összevetve tehát azon legfontosabb paraméterek mentén, amelyekre egy zenés tehetségkutatónak épülnie kell, jobbnak tekintik a Voice-t, mint az X-Faktort, és a Voice imidzse is jóval meggyőzőbb, mint az X-Faktoré.

A konformitás ereje

A rosszabb megítélés ellenére a nézettség mégis az RTL Klub oldalán van. Egyrészről a negatívabb imidzs – miszerint a műsor igazságtalan, manipulatív – is válthat ki erős érzelmi kötődést, valamint az X-Faktor mint élő műsor varázsával is lehet magyarázni esetleg a magasabb nézettséget, novemberben a Voice még felvételről ment. Másrészről viszont a magasabb nézettség oka abban is kereshető, hogy az RTL Klub – erősen elnagyolva a két csatorna teljesítményével kapcsolatos kutatási eredményeket – mindig is magasabb vonzerővel és így nézettséggel is bírt. Az RTL Klubot és annak jól bejáratott műsorát, az X-Faktor negyedik szériáját nézni “konform kötelesség” a magyar nézők részéről. Nem véletlen, hogy a Voice relatív jobb teljesítménye ellenére a nézők 20 százalékponttal magasabb arányban vallják azt az X-Faktor esetében, hogy a legnépszerűbb tehetségkutató Magyarországon. A vélt vagy valós népszerűség szervező ereje pedig biztosítja az RTL Klub számára a TV2-nél magasabb nézettséget a tehetségkutatók esetében.

Az RTL Klub műsorával kapcsolatos konformitás egyéb eredményekben is felsejlik. Az X-Faktor esetében nagyobb arányban feltételezik, hogy tetszik a magyaroknak, mint amennyire magának a válaszadónak tetszik a műsor. A Voice esetében viszont fordított irányú összefüggést látunk: annak ellenére, hogy nézői nagy arányban kedvelik a műsort, önmagukhoz képest kisebb arányban feltételezik, hogy a magyarok számára vonzó lenne az. Mindez valamilyen konformitásszerű jelenségre mutat rá, amely oda vezet, hogy a magyarok azért is nézik alacsonyabb arányban a Voice-t, mert a két nagy közül a kisebbik kereskedelmi csatorna programkínálatában szerepel. A novemberi nézettségi adatok alapján tehát azt mondhatjuk, hogy hiába a zeneileg színvonalasabbnak tartott műsor, az “RTL-birodalomhoz” való csatlakozás tudata a nagyobbik kereskedelmi csatorna tehetségkutatójához vonzza nagyobb számban a nézőket. A nézők sokkal inkább szeretnek az elsőhöz, a nyerteshez, a nagyobb formátumúhoz kötődni. Az persze, hogy az RTL Klub, mint nyertes gondolata hogyan alakult ki a néző fejében külön kutatást igényel – ezt a kutatói fantáziára alapuló következtetést a jelenlegi kutatási adatok nem támasztják alá. Vélhetően az évek óta jelenlévő egységesebb, végiggondolt, hosszútávban gondolkodó programstruktúra mindenképpen az erősebb csatorna képét sugallja a néző számára, míg a TV2 kapkodó, műsorokba belekezdő, majd azokat hirtelen a képernyőről levevő stratégia inkább gyengébbnek mutathatja a második számú kereskedelmi csatornát.

Ez a jövőre nézve azt is elővetíti, hogy a TV2-nek nem egy-egy sikeresnek vélt műsorral, kósza fecskével, hanem átfogóbb, hosszútávúbb programkoncepciókkal, vonzóbb imázzsal és jobb csatorna márkázással kell a nézőket átvonzania a nagyobb adótól, ha csak a nevében szeretne hosszú távon második maradni.

Mesterek és mentorok

A zsűri tagjai – az X-faktor esetében mentorok, míg a Voice-ban mesterek – döntéseikkel már az élő show-kat megelőzően, a meghallgatások során befolyásolják a reménybeli énekesek sorsát. A műsorok követői csupán az élő adásoktól szavazhatnak kedvenceikre, így a mesterek és mentorok nézői megítélésében nem csupán személyiségük, de egy-egy döntésük is jelentős szerepet játszhat, nem is szólva a produkciók előtti kisfilmekben nemritkán látható erősebb kötődések vagy apróbb nézeteltérések szimpátiát növelő vagy csökkentő erejéről. Mindezek ellenére az X-faktor negyedik évadát legalább egyszer követők 18%-a nem tudott kedvencet választani a mentorok közül, a Voice nézőinek 15%-a számára pedig nem akadt kiugróan szimpatikus mester. Az RTL Klub tehetségkutatóját legalább egyszer nézők egyharmada Malek Miklóst kedveli legjobban a mentorok közül, a Voice esetében – szintén 33%-kal – Mező Misi bizonyult a legnépszerűbbnek. A női nem mindkét zsűriben egy-egy taggal képviselteti magát, a nézők azonban kevéssé értékelik a személyes érzelmek nyílt kimutatását. Keresztes Ildikót az X-faktort ismerők 38%-a választotta legkevésbé kedvelt mentorának, s csupán 10% kedvencének, míg Malek Andrea 15% kedvence, ám a TV2 műsorának nézői őt kedvelik a legkevésbé (18%). Mindent összevetve igazán megosztó személyiségeket nem találtunk a négyesesek tagjai között, viszont még számos döntéshelyzet és meglepő fordulat vár nem csak a versenyzőkre, de a zsűritagokra is – reakcióik, megnyilvánulásaik pedig bármikor változtathatnak mindezeken.

***
Médiakutatás témában itt további cikkeket olvashat!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Let's talk!

Write or call me and I will answer your questions

We can help you make market research a quick return on your investment!
More articles by Ferenc Sági
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Psychologist instead of AI?

Psychologist instead of AI?

Psychotherapist and New York Times bestselling author Esther Perel is one of the sharpest and most original voices on modern relationships today, and she gave a talk at BrainBar in Budapest in September. Written by Szilvi Szücs.

NRC omnibus research - stress

We are stressed, but we try to relax well

A 18-65 éves hazai lakosság 30%-a több időt tölt mostanában elmélyülős, bíbelődős szabadidős tevékenységekkel, mint az elmúlt egy – két évben. Elsődleges indokuk erre

en_USEN