Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül néztük, ahogy a lakossági online vásárlások és a magyar e-kereskedelem a maga lassan hömpölygő, de egyértelmű irányaiban, trendjeiben kibontakozik. Majd jött a Covid és felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, így az e-kereskedelemre is erősen hatott.

A hazai gazdaságpolitika következményeként kialakuló rekordinfláció 2022-ben rúgta ránk az ajtót, mindezt megspékelve a háborúval, így érkeztünk meg 2023-ba. Az infláció ugyan csökken, a háború még tart, az e-kereskedelmi trendek pedig továbbra is nyughatatlanul keresik a maguk útját a stabilitás felé, de a stabilitás, a kiszámíthatóság még 2024-ben is kérdésesnek tűnik. 

Ugyanakkor még ebben az instabilitásban is látunk az adatainkban néhány olyan trendet, amelyek alapján remélhetőleg helytálló megállapításokat tehetünk 2024 e-kereskedelmi trendjeire vonatkozóan. 

2024 e-kereskedelmi trendjei

  1. Az e-fogyasztói penetráció már nem tud hova nőni, de csökkeni se nagyon. Évek óta 83% körüli értéket mértünk, 2023 elejére ez a szám mindössze szimbolikus csökkenést produkált, jelenleg 82%-on áll, ez mérési hibahatáron belül van. Azaz: válság ide vagy oda, nem vásárolnak KEVESEBBEN online, mint korábban és 2024-re sem várjuk azt, hogy az online vásárlói penetráció csökkenne.
  2. 2022 második felében, a Covid után érezhető volt valami pezsgés, ennek vetett véget az infláció. S bár 2023-ban az egy főre jutó, online vásárlási kosárérték nominálisan nőtt, ha az inflációt is a képbe illesztjük, akkor bizony 2023-ban visszaesést mértünk az e-kereskedelmi szektornak – történelmi pillanat. Az, hogy 2024-ben mi fog történni az iparágban, gazdaságpolitikai kérdés, ha monetáris szigor lesz, akkor az e-kereskedelem reálértéken 2024-ben is tovább zsugorodik, ha viszont keresletélénkítés lesz (ami magában hordozza az infláció magasabb tartományban maradását), akkor elképzelhető a stagnálás vagy akár az enyhe növekedés is az e-kereskedelmi szektor számára 2024-ben. 
  3. Az egy főre jutó online vásárlási gyakoriság változatlan, egy átlagos online vásárló évi 12-14 alkalommal vásárol – ez évek óta így van, bár mértünk már magasabb értéket is. Ugyanakkor a nagyátlag alatt szomorú folyamatokat látunk. A magasabb vásárlóerővel rendelkezők évről évre növelik az online vásárlási frekvenciájukat, az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező tömegeknél viszont stagnálást/enyhe csökkenést látunk – így jön ki a viszonylag stabilnak tűnő összkép a vásárlási frekvenciára vonatkozóan. 2023 második felében láttunk azért jeleket arra, hogy az alacsonyabb keresetűek online vásárlási frekvenciája megpróbál visszaerősödni a korábbi évek szintjére, gazdaságpolitikai kérdés, hogy ez a trend tovább tud-e erősödni 2024-ben, ezért ezzel kapcsolatban nem bocsátkoznánk jóslásba. 
  4. A problémákkal küzdő e-kereskedelmi szektort újra Ázsia és nem az EU-s, és főleg nem a hazai webshopok hajtják Magyarországon és ez 2024-ben is (szinte) biztosan így marad. Elsőre legyinthetünk erre, hiszen ez mindig is így volt, ki ne rendelt volna már valamilyen kínai webshopból valamit. Ugyanakkor ez egyáltalán nem természetes folyamat, tulajdonképpen az EU protekcionista VÁM2021 kudarcát jelenti. 2021-től egyértelműen látszott, hogy szép lassan csökken itthon (is) a Kínából rendelők aránya, és nőtt az EU-s rendelőké, de 2023 elején megtört a folyamat, míg 2023 év végére újra Kínából (azaz az EU-ba így-úgy beröppenő kínai cégektől) rendeltek többen, mintsem az EU-ból. Semmi nem utal arra, hogy ez az „újonnan kialakuló, amúgy régi trend” megtörne 2024-re. 
  5. Az online élelmiszervásárlók penetrációja nem bővül érdemben 2024-ben sem. A COVID idején 15-17%-ra állt be az online élelmiszervásárlók aránya, ez nem változott azóta sem. Egyszóval, aki a COVID idején „megtanult” online élelmiszert vásárolni, az továbbra is megteszi, de a kör nem bővül. Ezzel együtt a rendkívül magas élelmiszerinfláció miatt a meglévő online élelmiszervásárlók vásárlási frekvenciája, valamint a kosárértéke is csökkent, legalábbis reálértéken. 2024-ben az alacsonyabb inflációnak köszönhetően némi élénkülést várunk az online élelmiszervásárlási volumenekben, maga a vásárlói penetráció viszont továbbra is 15-17% körül marad majd – hacsak nem jön egy újabb pandémia, ami még tréfának is rossz. 
  6. Tavaly is írtuk és 2024-ben sem lesz másképp: a végfogyasztói logisztikai piac jelentős átalakuláson megy keresztül. A házhozszállítás a Covid alatt még felfutott, a vírushelyzet csillapodásával azonban érezhetően csökkent a népszerűsége, a vezető szerep megtartása mellett. Ami viszont a csomagautomata piacon zajlik, egészen elképesztő. Már 2020-ban jeleztük, hogy elindul a nagy sakkjátszma az országban a legfrekventáltabb csomagautomata helyszínekért, s minden tőkeerős logisztikai cégnek elkerülhetetlenül be kell szállnia a csomagautomata versenybe. Így is lett. Ma már a lakosság 65%-a számol be arról, hogy lát csomagautomatát lakóhelye közelében, a csomagautomatát használók penetrációja 45%-on áll jelenleg. S bár a használati penetráció növekedésének dinamikája már lassulni látszik, az nem magának a csomagautomatának, mint logisztikai megoldásnak, hanem az e-kereskedelmi szektor gyenge teljesítményének köszönhető. Ennek ellenére a csomagautomaták használati penetrációjának további növekedését várjuk 2024-re más átvételi formák, főleg a házhozszállítás rovására. 
  7. Új, fenntarthatósági megoldások jönnek a B2C logisztikai piacon, ezek terjedési dinamizmusa még kérdéses. Fenntarthatósági kutatásunkban azt látjuk, hogy az emberek a szelektív hulladékgyűjtésen túl nem igazán találnak eszközöket arra, hogy segítsék a bolygó megmentését, hozzátéve, hogy különösebben nem is törik magukat. Ettől függetlenül az olyan jellegű, zöld logisztikai megoldásokra, mint például a késleltetett kiszállítás (azaz, a logisztikai cégek megvárják, míg egy területről összejön annyi rendelés, hogy egy fuvarral lebonyolítsák azt, csökkentve a kibocsátást) nyitottnak mutatkoznak az online vásárlók egyes termékkategóriák esetében. Ha a fogyasztó úgy érzi, hogy tehet azzal a bolygóért, hogy vár plusz 4-5 napot az eddigiekhez képest egyes termékekre, akkor meg fogja tenni, akár már 2024-ben.
  8. Továbbra is erősödnek az online C2C vásárlási folyamatok. A közösségi oldalakhoz kapcsolódó adásvételek penetrációja (pl. Marketplace) nagyon megerősödött, 2022-ben még az online apróhirdetési oldalak rovására (pl. Jófogás), míg 2023-ban már azokkal karöltve nőttek. S ma már nem „csak” Marketplace, meg Jófogás van, komoly dinamizmussal jelennek meg más szereplők is az online C2C piacon. Bejött pl. a Vinted, s már tavaly, 2023 év végén 20% fölötti regisztrálói penetrációt mértünk neki. Ismert tény: válság környékén erősödnek a C2C adásvételek, ez 2024-ben sem lesz másképpesetleges kormányzati keresletélénkítés ide vagy oda.
  9. 2023-ban az online vásárolt termékkategóriák szerkezete is módosult, nehezítve azt, hogy megbecsüljük, hogy mi lesz a 2024-es év online vásárolt sláger-termékkategóriája. Míg pl. a Covid idején az OTC termékek, műszaki cikkek, valamint a barkácstermékek online vásárlása lódult meg, addig 2023-ban, a recesszió idején szintén az OTC, de kiemelten a kozmetikai termékeké nőtt. Minden más általunk vizsgált termékkategória online vásárlási penetrációja visszaesett az előző évhez viszonyítva. A mai napig vizsgálják azt, hogy vajon az a Leonard Lauder mondás, miszerint az emberek válság idején drágább, nagy értékű termékek helyett a relatíve olcsóbb kozmetikai termékek felé fordulnak, hogy kielégítsék fogyasztói vágyaikat, mi úgy látjuk: Leonard Laudernek igaza van. Ha a gazdasági helyzet nem javul érdemben, 2024 is a non-food FMCG termékeké lehet az online kereskedelemben, beleértve az OTC termékeket is. 
  10. A lassan már elcsépeltnek tűnő „fogyasztói élmény” még hangsúlyosabb szerepet fog kapni 2024-ben és ebben az AI (vagy ha úgy tetszik a még fejlettebb algoritmusok) komolyan közre fognak működni. Az hagyján, hogy az online vásárlók fele simán elképzelhetőnek tartja, hogy drónok szállítják ki számukra a közeljövőben a termékeket, de az AR online vásárlási folyamatba való beillesztése (pl. egy kinézett bútort odavetíteni otthonunkban a helyre, ahova szánjuk, vagy felpróbálni egy cipőt a lábunkra a kiterjesztett valóság segítségével), vagy éppen a kép alapú termékkeresés is a vásárlók több mint 60-70%-ának tűnik vonzó online vásárlási megoldásnak. 2024-ben az ilyen jellegű „új, online fogyasztói élmények” megjelenését is várjuk. 

Ha a fenti becslések nem lőnek félre, akkor könnyű eljutni még egy utolsó megállapításhoz. 2024-ben tovább fog koncentrálódni az online forgalom, vagyis a vásárlók egyre kisebb webshop körnél költik majd el a pénzüket. 2023-ban vélhetően már amúgy is „tisztult” a piac, a szomszéd segítségével összerakott webshopok egyre nagyobb arányban tűnnek el. 2024-ben még komolyabb tisztulás várható, hiszen azok a hazai webshopok, amik nem tudják felvenni a versenyt a külföldi, tőkeerős online áruházak áraival, kínálatával, technológiai felkészültségével, így az általuk nyújtott online fogyasztói élménnyel, sajnos kénytelenek lesznek „kikapcsolni a boltjukat”. 

A cikk forrásául az NRC E-kereskedelmi trackingje, az NRC DigiBank Monitor kutatás, az NRC Fenntarthatósági trackingje valamint az NRC Fogyasztói hangulatjelentése szolgált. Ez utóbbi egy feliratkozással havonta, ingyenesen elérhető.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Artículos sobre temas similares

Navega por las infografías descargables del NRC, utiliza los datos que encuentres, pero por favor, remítenos siempre a nosotros.
¡Hablemos!

Escríbame o llámeme y responderé a sus preguntas

Podemos ayudarle a rentabilizar rápidamente su inversión en estudios de mercado.
Sági Ferenc további cikkei
AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

es_ESES