Suivi du commerce électronique

Szép szakma a kutatás. Meggyőződésem, hogy ez egy olyan hivatás, ami az emberi vélemények és viselkedések adattá alakításával segít jobban megérteni azt a komplex világot, amiben élünk. Sőt, a kutatóval szemben olykor az is elvárás, hogy valamelyest lássa legalább a közeljövőt, ha már alaposan elemzi a jelent. Intenzív időszakot él az emberiség, a korábban akár törvényszerűségeknek tűnő jelenségek is egyik pillanatról a másikra is komoly fordulatot vehetnek.

Egyik válságból a másikba sodródunk, az emberi viselkedések a változatlanság hite alatt mégiscsak átalakulnak a folyamatos krízisek hatására. Elég, ha csak az e-kereskedelmi trendekre gondolunk, a fogyasztók jelentős tömege kezdte a korábbinál másképp használni az online csatornákat, új trendeket, eredményeket, mondanivalókat hozva a kutatók számára. Az elmúlt, roppant intenzív években ugyanakkor épp a kutatói prognózisok megbízhatósága vált némiképp kérdésessé. Mi az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket, hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken, évtizedeken keresztül néztük, ahogy a lakossági online vásárlások és a magyar e-kereskedelem a maga lassan hömpölygő, de egyértelmű irányaiban, trendjeiben kibontakozik.

Majd jött a Covid. Nem hozta el az új normálist, de felgyorsította a jól ismert régit.

Ezzel együtt is számos e-ker „Szent Tehén” dőlt meg, ahogy a lakosság egyre szélesebb körei kezdték használni az online csatornákat. S mire az elmúlt 2-3 évben tapasztalt változásokról trendként kezdhetnénk el beszélni, jött egy újabb válság, aminek a végkifejlete rendkívül széles spektrumon, az apokalipszistől egészen a bolygónk megmentéséig tartó globális összefogásig mozoghat. Ez nyilvánvalóan egy fokkal kiszámíthatatlanabbá teszi a fogyasztói viselkedéseket, amit a friss, novemberi mérésünk megerősíteni látszik.

Mi az, ami az elmúlt időszak után biztosnak látszik az e-kereskedelem világában?

Számos dolog látszik biztosnak:

  1. Az e-fogyasztói penetráció már nem tud hova nőni, de csökkeni se nagyon. Már a Covid előtti időszakban is bőven 70% fölött volt az egy évben legalább egyszer online rendelők aránya, mígnem 2020-ban beállt 83%-ra, ahonnan nem moccan. Se lefele, se felfele, és még a 2022-es második féléves adatok sem mutatnak visszaesést, legalábbis penetrációban. 
  2. Az online élelmiszervásárlás elveszti az elmúlt években tapasztalt penetrációs növekedési dinamizmusát. Ami nem is volt annyira fajsúlyos. Bár a budapesti buborékban azt érezhetjük, hogy a Covid alatt mindenki online vásárolt élelmiszert, ez azért korántsem igaz. Míg 2017 és 2019 között stabilan 7-8% körül volt az online (hideg) élelmiszerrendelők aránya, 2020-ra hirtelen felugrott 14-15% környékére. A helyzet az, hogy azóta is ott ragadt, jelenleg is hasonló értéket mérünk.
  3. Egyes szektorok és az e-kereskedelem vélhetően elválaszthatatlanok lesznek. Tipikusan ilyen az OTC piac, hiszen a Covid előtt az internetet, mint értékesítési csatornát nem fogadták el a fogyasztók. Az elmúlt években ez az ellenállás megdőlt, s semmi nem mutatja, hogy az online értékesítési csatorna visszaszorulna az OTC esetében. Ezzel együtt a játékpiac, a szépségipar, de a DIY-t támogató szektorok (pl. barkács) és klasszikusan az elektronikai cikkek piaca is komoly online(ban értékesített) szegmenseknek tűnnek hosszútávon is – legalábbis, ami a penetrációs trendeket illeti.
  4. A végfogyasztói logisztikai piac vélhetően jelentős átalakuláson megy majd keresztül. A házhozszállítás a Covid alatt természetesen jelentősen felfutott, a vírushelyzet csillapodásával azonban érezhetően csökken a népszerűsége, a vezető szerep megtartása mellett: míg a Covid előtt/alatt akár 75-80% is azt vallotta, hogy ez a leggyakrabban használt átvételi mód, addig ez mára 65% körüli értékre szelídült. Ezzel párhuzamosan viszont rendkívül dinamikusan nő a csomagautomatás átvételek aránya, ami a szemfülesebb szereplők (pl. Foxpost) esetében az automaták megsokszorozódását is magával hozta.

Hiába, a helyszín szabadsága mellett (amiben erős a házhozszállítás), az átvételi időpont szabadsága is rendkívül fontos lett, egy futárhoz mégiscsak alkalmazkodni kell időben. Nem látjuk, hogy bármilyen fogyasztói attitűd, elvárás miatt megtörne a csomagautomatás átvétek növekedési üteme.

  1. Az online vásárlással kapcsolatban általában is sokkal erősebb a bizalom, mint 2-3 éve. A 2019-es mérés után zuhanórepülésbe kapcsoltak azok a félelmek, amik az online rendeléssel kapcsolatosak. Egyre kisebb csoporttá zsugorodnak azok, akik még mindig tartanak attól, hogy nem azt kapja, nem úgy kapja, nem abban a minőségben kapja azt a terméket, amit rendelt és az online fizetéssel kapcsolatos bizalmatlanságunkat is megtörte valamelyest a vírus által okozott „digitális fogyasztói kényszerpálya”. De az online-nal, mint vásárlási térrel kapcsolatos bizalom épülésének lehet távolról betudni azt is, hogy pl. az közösségi oldalakhoz kapcsolódó adásvételek (pl. Marketplace) rendkívül megerősödtek, míg a C2C vásárlási folyamatban a harmadik (ezáltal biztonságot nyújtó) szereplőnek betudható apróhirdetési oldalak penetrációi pedig megtorpantak, sőt egyes esetekben még estek is.

 

Mi az, ami az új válság miatt bizonytalanná vált az e-kereskedelem területén?

Ilyen is van bőven, a tavasz hozza el majd a biztosabbnak tűnő válaszokat az alábbi, trendekből kimutató jelenségekre.

  1. Az éves online vásárlási frekvencia megtorpant és ezzel együtt az éves online vásárlások összege stagnál, sőt, ha reálértéken nézzük, csökken. Ugyanis csak 9%-kal mértünk nagyobb értéket 2022Q4-ben, mint 1 évvel korábban. A jelenség mögött az áll, hogy az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezők visszafogták költéseiket, jelentősen redukálva az online rendeléseik számát/kosárértékét. Nagyon sok mindentől függ, hogy ez a folyamat milyen irányt vesz, de ha az elmúlt időszakban mért trendek tartósnak bizonyulnak, az könnyen, a nem is olyan rég még dinamikusan növekvő webkereskedelem szereplői számának csökkenését hozhatja el. 
  2. Azt gondoltuk, hogy a pandémiás időszak után is folytatódik a készpénz visszaszorulása az online rendelési folyamatokban. De ez nincs így. Bár az elmúlt években, lassan, de trendszerűen 10-15 százalékponttal csökkent a készpénzzel (is) fizetők aránya, még mindig ez a legnépszerűbb utánvétes átvételi mód. S bár a készpénz visszaszorulás trendje egészen egyértelműnek tűnt, az utóbbi három félévben a készpénz megkapaszkodni, az érintésmentes fizetési megoldások pedig megtorpanni látszanak. 

Persze előbb-utóbb el fog tűnni a készpénz, de lesznek még ebben a történetben előre nem látható svédcsavarok.

  1. A külföldről történő rendelések visszaestek. Pedig az elmúlt években a külföldről rendelők aránya úgy növekedett, hogy közben a hazai webshopokból történő rendelések is jelentősen megnövekedtek frekvenciában és volumenben is. Ezt az egészen egyértelmű trendet törte meg a VÁM2021, ami a Kínából történő rendelések visszaeséséhez vezetett, s egyelőre nem került „pótlásra” a vámmentes EU-s rendelési lehetőségekkel. Az, hogy a magyar fogyasztók visszatérnek-e és mikor térnek vissza a külföldi oldalakra is vásárolni olyan tömegekben, mint korábban, a forint árfolyam, a szabadon elkölthető jövedelem alakulása, vadabbakat fantáziálva stb. miatt megint csak kérdéses.
Facebook
Twitter
LinkedIn

Télécharger le rapport gratuit

bf303407-e4e6-4477-8e8d-83a4a22dcd3f

Plus d'articles

Infographies téléchargeables

Parcourez les infographies téléchargeables du CNR, utilisez les données que vous trouvez, mais faites toujours référence à nous.
fr_FRFR