Karácsony. Finomságok. Gasztro trendek ide vagy oda, úgy tűnik, hogy még mindig a tradicionális, részben nagypolgári, részben pedig paraszti konyhából származó ételek játsszák a főszerepet a magyar családok ünnepi menüjében – ez derül ki az NRC 1000 fős november végi online felméréséből. Mi mindent tálalunk fel az ünnepi időszakban és kikkel ülünk egy asztalhoz karácsonykor? Ennek jártunk utána legfrissebb kutatásunkban.

A SZENTESTE A SZŰKEBB CSALÁDÉ

A december 24-ei délutánt és estét többségében viszonylag szűkebb – 2-3-4, legfeljebb 5 fős családi – körben ünnepli a magyarok többsége (76%-uk) – tudtuk meg az NRC november végi 1000 fős online felméréséből. A több generációs és az igazán nagy létszámú közös családi ünneplés manapság jóval kisebb arányban jellemző. Az egyedül élők többnyire szüleikkel vagy testvéreikkel jönnek össze ilyenkor és mindössze válaszadóink 4%-a készül úgy, hogy egyedül tölti a Szentestét.

KINEK AZ EBÉD, KINEK A VACSORA

De úgy tűnik, leginkább a vacsora: az internetezők több mint felénél – 56%-ánál – egyértelműen az esti étkezés számít a nagyobbnak, ünnepibbnek december 24-én. Minden ötödik válaszadó arról számolt be, hogy ezen a napon az ebéd és a vacsora egyformán nagy hangsúlyt kap náluk a családban.

AZ ÜNNEPI IDŐSZAK LEGNÉPSZERŰBB ÉTELEI

A magyarok 45%-a egyet értett azzal az állítással, hogy bizonyos ételek nélkül elképzelhetetlen a karácsony. De nézzük is, milyen fogások vannak jelen még mindig töretlen sikerrel az ünnepi menüben:

A karácsonyi időszakban szinte kötelező módon asztalra kerülő levesek a húsleves (65%), illetve a halászlé (58%). A főételek közül továbbra is dobogós helyen áll a töltött káposzta (61%-nál szerepel a menüben) és rántott hal (53%) vagy egyéb módon elkészített más halétel (16%).

Sok család karácsonyi menüjében szerepelnek a különböző szárnyasok (pl. pulyka) húsából készült ételek, de minden negyedik asztalon a kocsonyát is megtaláljuk. Disznótorost kevesebben (14%) tálalnak fel az ünnepek alatt, pedig régebben a népi hagyományok szerint ez is a tipikus karácsonyinak számító ételek közé tartozott. A megszokott rizs vagy burgonyaköretek mellett közkedvelt ilyenkor a majonézes krumplisaláta és a franciasaláta.

Karácsonyi ételek, infografika — A legkedveltebb karácsonyi ételek (NRC, 2019)

Ami a desszerteket illeti, a bejgli toronymagasan viszi a prímet: a karácsonyozók háromnegyedének asztaláról nem hiányozhat ez a hagyományosan karácsonyi sütemény.

Sokan készülnek mindenféle linzerrel, aprósüteménnyel is az ünnepekre (46%), de a zserbó és a klasszikus mézeskalács is nagyon népszerűek (43, illetve 37% említette). A tradíció szerint, ha karácsony, akkor mák: ezt az aprószemű, bőséget, gazdagságot jelképező hozzávalót persze nemcsak a mákos bejgliben, hanem mákos gubaként is ehetjük (19%-nál így kerül a családi asztalra).

JÓLESŐ EVÉS-IVÁS VAGY MÉRTÉKLETESSÉG

Együnk-igyuk kedvünkre vagy legyünk inkább visszafogottan étkezzünk? Kutatásunk tanúsága szerint a magyarok meglehetősen megosztottak ebben a kérdésben. Míg kérdezettjeink fele inkább egyetértett vagy teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy „Egy évben egyszer van karácsony, így ilyenkor nem fogom vissza magam, eszem, amit és amennyit akarok”, addig a lakosság másik fele inkább a mértékletességre szavazna:

46% úgy nyilatkozott, hogy ünnepeken sem tud többet enni, mint amennyi jólesik neki, 53% pedig saját elmondása szerint kb. ugyanannyi szeszesitalt fogyaszt a karácsonyi időszakban is, mint amennyit egyébként szokott.

A krónikus társasági nassolás „áldozatai” online kutatásunk tanúsága szerint 9%-ot képviselnek: ők azok, akik töredelmesen bevallották, hogy társaságban amíg étel-ital van előttük, addig bizony esznek-isznak. Az alkoholos italokból ilyenkor többet fogyasztók aránya is éppen ennyi.

NE A LAKOMÁRÓL SZÓLJON

A magyarok tekintélyes hányada (43%-a) egészségtelennek tartja, hogy az az ünnepek alatt többször is túlesszük magunkat és azok aránya sem sokkal kisebb (36%), akik szerint az ünnepek alatt túlzottan nagy hangsúlyt kap az étkezés.

Összességében véve a magyarok többsége (67%) egyetért azzal az állítással, hogy elsősorban az együtt töltött idő a fontos az ünnepléskor, nem az, hogy mit eszünk.

Az ételek és a főzés jelentősége úgy tűnik, hogy leginkább a családi asztal összetartó erejében és a hagyományok ápolásában rejlik. A közös sütés-főzést a válaszadók kétötöde tartja a meghitt családi ünneplés egyik legfontosabb részének és többnyire ők azok, akik amellett kardoskodnak, hogy hagyományos ünnepi ételeket, recepteket generációról generációra át kell örökíteni (41%).