×
29
Már

Mindenki netezik? – Az internetpenetráció 20 éve


Ma már szinte mindenki netezik.

2019-ben leírni egy ilyen mondatot talán már nem tűnik annyira túlzónak, és nem csak azért, mert az olvasók zömének vélhetőleg alig van olyan ismerőse, aki tényleg soha, egyetlen percet sem töltött el a világhálón – hanem mert a több mint 6 millió felnőtt internetező, vagy a 15-69 évesek körében mért 84 százalékos internetpenetráció valóban azt jelzi, hogy a magyar társadalom megérkezett a digitális világba.

De hogyan is jutottunk el idáig?

Az NRC 2000-től publikálja az internetpenetrációs adatokat, és ma már valóban furcsa belegondolni, hogy akkor még az volt a nagy kérdés, vajon egy- vagy kétszámjegyű-e az internezők aránya. Ez természetesen attól függött, milyen célcsoportban vizsgáltuk a kérdést – mi a 15-69 éveseket tekintettük bázisnak, és ebben a körben a harmadik évezred elejére a penetráció éppen elérte a 10 százalékot. Akkor tehát minden tizedik honfitársunkról lehetett elmondani azt, hogy legalább alkalmi jelleggel fogyaszt internetes tartalmakat, használ online szolgáltatásokat, és ez az alig 700 ezer fős, „férfias”, jellemzően harminc alattiakból, tanulókból és diplomásokból álló szegmens teljesen kilógott a társadalomból: technológiai nyitottságával és az online világban szerzett – akkor még kezdetleges – tapasztalataival tökéletesen szemben állt a lakosság internetre – és sok esetben a számítógépre is – idegenkedve tekintő kilenctizedével.

84 százalék legalább havonta használja az internet

Ma hasonló arányokat látunk, csak épp megfordult a kép: 84 százalék legalább havonta (73 százalék ráadásul minden nap) használja az internet, míg 16 százalék számára ismeretlen az online világ. És ahogy húsz évvel ezelőtt az internezők számítottak csodabogárnak, és ők emelkedtek ki a tömegből, most a digitális analfabétákról mondható el ez, csak épp ellenkező előjellel: gyakorlatilag kiszorulnak a társadalomból.

A hazai internetpenetráció alakulásának elmúlt 20 éve három szakaszra bontható. 2003-ig gyakorlatilag alig bővült az internetezők tábora – továbbra is a korai belépők, egy akkori, és mai szemmel nézve is geeknek számító szegmens volt fent a világhálón, és óriási szakadékot figyelhettünk meg az egyes generációk között: míg a 15-24 évesek között már minden harmadik ember internetezett, addig negyven, de különösen ötven év felett lasszóval kellett fogni azokat, akiknek volt már tapasztalatuk az online világgal (az 50-69 évesek körében még 2003-ban is csak 3 százalék volt a penetráció).


Egy becslés 2007-ből

2007-ben az NRC kutatói készítettek egy tanulmányt az internetpentráció témában, amely a „nem internetezés” okait vizsgálta. Akkor a 15-69 évesek körében 34 százalék volt az internetpenetráció, a többség tehát még nem használta a világhálót. A tanulmány az internetezés négy fontos dimenzióját határozta meg – hozzáférés, ismeret, bizalom, motiváció –, e dimenziók mentén felállított öt szegmenst, és arra a megállapításra jutott, hogy az akkori magyar – 15-69 éves – társadalom több mint egynegyede abban az esetben sem kezdené el használni az internetet, ha biztosítanák számára a hozzáférést. Tehát ha mindenkinek ott lenne a kezében a lehetőség, az internetezők aránya akkor sem haladná meg a 72 százalékot.
Azért érdemes tizenkét év elteltével felidézni ezt az elemzést, mert ha figyelembe vesszük az úgynevezett kohorszhatást – vagyis hogy míg a mérésben szereplő korcsoportba internetező fiatalok „nőttek bele”, addig a kevésbé internetező idősebbek fokozatosan kikerültek belőle –, akkor megállapíthatjuk, hogy a mostani 84 százalékos penetrációs szint éppen az akkor meghúzott plafonnak felel meg, és korunk digitális analfabétái pont azokból a szegmensekből kerülnek ki, amelyekről már 2007-ben is úgy láttuk, hogy nagyon kis eséllyel válnak valaha is internetezővé.


2004-től dinamikus internetpenetráció növekedés

2004-ben aztán történt valami, és a következő mintegy öt évben egy meglehetősen dinamikus növekedési szakasznak lehettünk tanúi – megnégyszereződött az internetezők száma, és a demográfiai megoszlás is kiegyenlítettebb lett. Fokozatosan zárkóztak fel az idősebb korosztályok, a képzetlenebb rétegek, és tíz évvel ezelőtt egy fontos mérföldkőhöz is elérkeztünk: ekkor mondhattuk el ugyanis először, hogy a 15-69 éves korosztályon belül már többen vannak az internethasználók, mint azok, akik még kívül vannak az online világon. A legfiatalabbak körében persze már ekkor is általános volt az internethasználat: a 15-24 évesek 86 százaléka számított internetezőnek, de ekkor már az 50-69 évesek egynegyedéről is el lehetett mondani ezt.

A felgyorsult növekedésnek számos – technológiai és tartalmi – oka volt, de egyet talán mindenképp érdemes kiemelni. Nem csak véletlen egybeesés ugyanis, hogy erre az időszakra esett az iwiw felemelkedése – a magyar közösségi oldal megjelenése és népszerűvé válása ugyanis hatalmas szerepet játszott abban, hogy egyre többen és egyre intenzívebben kezdték használni az internetet, és hogy olyan szegmensek is bekapcsolódtak a digitális vérkeringésbe, amelyek korábban nem mutattak érdeklődést és hajlandóságot erre.

2009-től lassuló internetpenetráció növekedés

2009 után ismét lelassult a penetráció növekedése, de az évente néhány százalékpontos emelkedés is azt eredményezte, hogy kilenc év alatt több mint 2 millióval bővült a felnőtt magyar internetezők tábora. Ez az időszak a lassú gyarapodás mellett leginkább a kiegyenlítődésről, a lemaradt szegmensek felzárkózásáról szólt: elsősorban az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében nőtt a penetráció. Valóban nem túlzás azt állítani, hogy ma már negyven éves kor alatt mindenki elérhető online, de a 40-49 éves korcsoportban is 90 százalék feletti az internetezők aránya, sőt az ötvenesek körében is négyből hárman interneteznek. A diplomások között már évek óta alig találni digitális analfabétát, a középsikolát végzettek közül is csak 7 százalék tartozik ebbe a körbe, és bár az alapfokú végzettségűek még mindig jelentős lemaradásban vannak, a penetráció szintje ebben a csoportban is elérte a 70 százalékot.

3,6 millióan rendszeresen interneteznek okostelefonról

Internetpenetráció

Internetpenetráció és okostelefonon való internetezés

Ha az internetpenetráció elmúlt évekbeli alakulása nem is kínált túl nagy izgalmakat, azért vannak olyan trendek, amelyek lényegesen látványosabbak, és az elmúlt néhány évben jelentősen befolyásolták a digitális világgal kapcsolatos gondolkodásunkat. Ilyen a mobileszközök térnyerése az internethasználatban – az okostelefonok általánossá válásával ma már az internetezők többsége mobilon keresztül is fogyaszt internetes tartalmakat és vesz igénybe online szolgáltatásokat. Bár már 2012 elején is közel egymillióan interneteztek rendszeresen okostelefonról, mostanra ez a szám meghaladta a 3,6 milliót, további 900 ezren pedig alkalmanként használják internetezésre a mobiljukat. Bár a mobilos internetezés penetrációja lényegesen gyorsabban nőtt, mint annak idején az internetezésé, a folyamat hasonló zajlott: a korai használók jellemzően a fiatalabb, képzettebb szegmensekből kerültek ki, majd őket követték az idősebb generációk és a alacsonyabb végzettségűek. 2019 elején a magyar internetezők háromnegyede okostelefonon keresztül is használja a világhálót, közel kétharmaduk ráadásul rendszeresen internetezik a mobilján.


Megújult a Netpanel

Az idén 18. születésnapját ünneplő Netpanelről igazán elmondható, hogy az általa végzett kutatásokkal végigkísérte – és egyben támogatta is – a hazai internet fejlődését. Magyarország első online kutatási panelje az évezred elején útjára indult VMR kutatás válaszadóiból toborozta első tagjait, és a többszáz hazai honlapon és internetes platformon futó kérdőíves felméréssorozat ezután is még több mint tíz évig volt a Netpanel növekedésének első számú forrása.

A jelenleg több mint 165 ezer tagot számláló Netpanel természetesen folyamatosan változik, bővül – idén januárban azonban egy teljes megújuláson is átesett. A honlap trendi, friss arculatot kapott, a paneltagok pedig személyre szabott, nagyobb felhasználói élményt nyújtó felületen érhetik el a kérdőíveket, intézhetik a panelhez kapcsolódó ügyeiket, menedzselhetik a válaszadással szerzett pontjaikat. A legnagyobb változás ugyanis a Netpanel ösztönző rendszerét érte, egy olyan pontgyűjtő szisztéma bevezetésével, amely az aktívabb és a kevésbé aktív tagok számára egyaránt vonzerővel bír. A kérdőívkitöltéssel szerzett pontok – bizonyos pontszám elérését követően – vásárlási utalványra válthatók, de be lehet velük nevezni a negyedéves nyereménysorsolásokra is. A tagok így maguk dönthetik el, hogy kitartóan gyűjtögetnek-e a biztos jutalomért, vagy bízva a szerencséjükben harcba szállnak egy-egy értékesebb nyereményért – amit szintén maguk jelölhetnek ki, hogy a választás szabadsága valóban teljes legyen.

Jobb felhasználói élmény

A Netpanel megújításának célja, hogy a nagyobb felhasználói élmény és a rugalmas motivációs rendszer által vonzóbbá tegyük a kérdőívkitöltést, fokozzuk a kevésbé aktív tagok válaszadási hajlandóságát, és bővítsük a panelt olyan tagokkal, akik eddig nem éreztek késztetést arra, hogy beregisztráljanak egy online válaszadói közösségbe. Mindezt annak érdekében, hogy tovább növeljük a Netpanelen futó online adatfelvételek minőségét, és ezáltal ügyfeleink, partnereink elégedettségét.


Kurucz Imre
ügyvezető

Töltse le elemzésünket!

Amennyiben további információra van szüksége, akkor kérem vegye fel a kapcsolatot az NRC tanácsadójával, aki minden kérdésére örömmel válaszol. 

Share via