Az elmúlt években sokszor beszélünk a világ felgyorsulásáról, hiszen a korábbi korszakokban a legtöbb fogyasztói változás lassú, türelmes folyamat volt. Ha valami megjelent, és valóban értékesnek bizonyult, szépen, megfontoltan, évek alatt beépült a mindennapokba. Mérhető, kiszámítható, logikus pályák voltak ezek: először a korai adaptálók, aztán a tömegpiac, végül az új norma. Most pedig az ember néha úgy érzi, hogy a korai adaptálók el sem kezdenek futni, mire a tömeg már a célban van. A kutatás feladata ebben a környezetben nem változott: rendszerszinten kell mérni, követni, kontextusba helyezni. Itt jönnek képbe a „dobozos” tracking termékeink. Ezek nem egyszeri kutatások, hanem tartósan működő mérőrendszerek. Az adatok időről időre jönnek, és néha halkan, néha nagyon egyértelműen jelzik, ha valami alapjaiban változik. Három friss példa mutatja, miért fontos ma így (is) figyelni a világot.
Digi@Bank Monitor – a pénzügyi változások trackingje
Az egyik ilyen történet a digitális pénzügyi csatornák világa. Ma már szinte furcsán hangzik kimondani: valaha újdonság volt mobilbankon utalni, vagy akár digitális pénzügyi szolgáltatónál bankszámlát nyitni. 2018–19 környékén még ott tartott a piac, hogy az internetbank volt a modern opció, a mobilbank pedig sokaknál a “majd egyszer” kategória – hiszen ki az a bátor, aki a pénzügyeit az okostelefonján intézi.
Aztán a Digi@Bank Monitor segítségével láttuk, ahogy az internetbankból mobilbank lesz az elsődleges felület. Láttuk, ahogy a fintech szolgáltatók lépésről lépésre közelebb kerülnek a mainstreamhez, majd részei lesznek annak, hiszen a digitális csatornákat egyáltalán nem használók aránya már csak 10 százalék körül van. És egyszer csak ott találtuk magunkat egy olyan világban, ahol a Revolut penetrációja megnégyszereződött 1-2 év alatt, és hipp-hopp azt vizsgálgatjuk, hogy vajon hogyan, miként hasít ki magának valamilyen szeletet a hazai pénzügyi világból – a hokibot-szerű Revolut felfutás okán.
SearchResearch – jó időben mértünk
A mesterséges intelligencia terjedése hasonló mintázatot mutat. Ahogy megjelent Sam Altman, úgy kezdtük el mi is mérni a hazai AI penetrációt és használati szokásokat. 2023-ban, a ChatGPT megjelenése után néhány hónappal már az internetezők 15 százaléka mondta, hogy használ AI-t – ez már akkor rendkívül gyors felfutásnak számított. Némiképp meglepődtünk 2024-ben, hiszen ez a szám alig mozdult — 16, majd 17 százalékra tudott mindössze felkúszni, ami inkább stagnálást jelent. A görbe ekkor inkább kísérletezést, próbálkozást jelez: a technológia elérhető volt, de még nem vált a hétköznapi rutin részévé.
2025-re azonban jelentős fordulat következett: a ChatGPT-t használók aránya néhány hónap alatt 45 százalékra nőtt, és ami még fontosabb, a rendszeres használat 5 százalékról 23 százalékra emelkedett. Ezt a változást nem hype vagy éppen marketing kampány táplálta, hanem az, hogy a technológia hirtelen valóban hasznossá vált a hétköznapi életben is. A nyelvi akadályok eltűntek, a felhasználói felületek egyszerűbbek lettek, megjelentek a konkrét, praktikus alkalmazások — munkahelyen, tanulásban, ügyintézésben, tartalomfogyasztásban. A mögöttes mintázat azonban itt is az, hogy a valós adaptáció akkor történik, amikor a fogyasztók valódi értéket érzékelnek — és ez sokszor gyorsabban következik be, mint azt korábban megszoktuk. Tulajdonképpen a SearchResearch dobozos kutatásunk épp beletrafált a hokibot-szerű felfutásba, rengeteg egyéb izgalmas kutatási eredményt is produkálva az AI bővülésnek köszönhetően.
A legrégebbi trakcingünk – az E-kereskedelmi tracking
Az online kereskedelemben sokáig hazai dominancia látszott. 2011-ben a magyar vásárlók 81 százaléka kizárólag belföldi webáruházból rendelt, és még 2022-ben is jóval többen választották a hazai szereplőket, mint a nemzetközi oldalakat. A járvány idején ez a helyzet ideiglenesen meg is erősödött: a korlátozások és a VÁM2021 körüli a logisztikai bizonytalanság miatt a magyar webshopok kaptak bizalmi előnyt.
A helyzet azonban rövid idő alatt gyökeresen megváltozott. 2023-tól kezdve gyorsan nőtt azok aránya, akik külföldről rendelnek, és 2025-re a „csak hazai” vásárlók aránya 31 százalék alá esett. Ez nem az offline visszatérés története. Sokkal inkább annak jele, hogy a magyar fogyasztók néhány negyedév alatt hozzáfértek a globális kínálathoz, megtapasztalták az ár- és választékelőnyöket, és gyorsan rutint szereztek a határon átnyúló vásárlásban.
A logisztikai adatok ugyanezt a dinamikát támasztják alá. 2018-ban még szinte minden csomag házhoz érkezett, 2025-re viszont a házhozszállítás és a csomagautomata nagyjából azonos arányt képvisel. Ez nem pusztán kényelmi szolgáltatás bővülése, hanem egy új, nemzetközi vásárlási magatartás logisztikai alapja, ami szintén negatív hokibot-szerű ábrát eredményezett az e-kereskedelmi trackingünkben.
Zárógondolat
A világ ma gyorsabban vált ritmust, mint korábban bármikor. A fogyasztói szokások rövid idő alatt képesek tartósan átalakulni, és néha egy negyedév is elég ahhoz, hogy új trend álljon előttünk. Ebben a környezetben a következetes mérés nem egyszerű rutin, hanem kapaszkodó. A tempó gyors, mi pedig azért mérünk, hogy a változás az adataink segítségével ne talányok, ne hitetlenkedések, hanem adatokkal pontosan alátámasztható, jól monitorozott és kezelhető, reagálható jelenségek legyenek. Még akkor is, ha az adatok egy hokibotot rajzolnak ki…
