Azt hinnéd, a hagyomány már a múlté? Egy friss országos kutatás szerint a magyar húsvét köszöni szépen, jól van, de az asztalunk összetétele drasztikus különbségeket mutat. Kiderült, mennyire másként fest a fiatalok tányérja, és mekkora szakadék tátong a hazai sonka-dominancia és a bárányfogyasztás között.
Sonka-dominancia és az otthon melege
A számok alapján a húsvét nálunk továbbra is az otthoni készülődés ünnepe: a magyarok 86%-a otthon ünnepel, és mindössze 6,7% választja az utazást. Az ünnepet teljesen elutasítók tábora törpe kisebbség (7,3%), így kijelenthetjük: a húsvéti asztal köré szinte az egész ország leül. A menüt tekintve a sertéshús egyeduralma megkérdőjelezhetetlen: a magyarok 67%-a sonkával terített, a főtt tojás pedig elválaszthatatlan társa a maga 62%-ával. Ezzel szemben a nemzetközi szinten népszerű bárány nálunk szinte láthatatlan, mindössze az asztalok 1,7%-án kapott helyet – a hazai húsvéti kosár tartalma tehát sziklaszilárdan tartja a saját, jól bevált irányát.
Generációs különbségek és a diplomás sonka
Az adatokból világosan látszik egy markáns generációs eltérés a hagyományos ízek kedveltségében. Míg az 50 felettiek több mint felénél (53%) alapvető kellék a torma a sonka mellé, a 30 alattiaknál ez az arány már csak 26%. Hasonló a tendencia a sonkával is: az idősebbeknél 74% tervezett vele, míg a fiatalabb korosztálynak már csak alig több mint a fele (54%) választotta ezt az ételt.
A kutatás egyik legérdekesebb pontja azonban az iskolai végzettség és a hagyományőrzés összefüggése: a diplomások körében ugyanis az átlagnál több hagyományos étel kerül az asztalra. A felsőfokú végzettségűek 73%-a tervezett sonkát, szemben az alapfokú végzettségűek 61%-ával. Ugyanez a minta rajzolódik ki a torma és a kalács esetében is: a magasabb iskolai végzettségű háztartásokban tehát kifejezetten erős a tradicionális húsvéti menü jelenléte.
Budapest, a különutas főváros
A területi adatok szerint Budapest látványosan kilóg a sorból: a fővárosiak sonka-fogyasztása elmarad az ország többi részétől. Míg a vidéki városokban közel 70% a sonkázók aránya, Budapesten ez a szám megáll 59%-nál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pestiek kevésbé ünnepelnének; az adatok inkább arra utalnak, hogy a budapesti asztalokon az étlap összetétele kevésbé épül a klasszikus sonkára, mint a vidéki háztartásokban.
Módszertan:
Az NRC Villámkutatása 2026 áprilisában készült 2000 fő megkérdezésével. A minta nem, kor, iskolai végzettség, település típus és régió szerint reprezentálja a 18–75 éves magyar lakosságot.
