Divat a digitális detox?

A digitális detox, mint kifejezés újkeletű, de azért nem egészen. Azt mondják, 2012 körül jelent meg a nyelvhasználatban, és az Oxford Dictionaries 2019-ben vette fel a szótárába. A szótárban tehát benne van, de a tudatunkban is?

A digitáliában töltött időről adtam elő Csermely Ákos DigitalHungaryKlubjában idén februárban, és egy kisebb legyintéssel érintettem ezt a témát is. Érdekes módon kisebb vitába is keveredtem, többen meglepődtek a magyar adatokon, úgy érezték, hogy a nemzetközi adatokhoz képest Magyarországon meglepően kevéssé fut ez a trend. Én kitartok az álláspontom mellett, sőt, meghosszabbítom ezzel a cikkel. Lássuk is, mit mondanak az adatok. Ezek egy 1000 fős, 16-75 éveseket reprezentáló online lakossági kutatásból származnak, amit februárban végeztünk.

1. állítás: Sokan azt se tudják, mi fán terem a digitális detox

A lakosság kicsit több mint fele azt mondja, hogy nem hallott erről a fogalomról. Persze, mi szakemberek pironkodhatnánk, ha nem ismernénk ezt a kifejezést, de a lakosság enyhe többsége felvállaltan nem hallott róla. Próbáltam nemzetközi adatokat keresni ugyanerre, de a fogalom ismertségére nem találtam adatot. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi felmérések rögtön azzal kezdik, hogy a felhasználók szoktak-e digitális detox-ot tartani, mintha az már magától értetődő lenne, hogy az emberek tudják, mi ez. De úgy tűnik, nálunk nem magától értetődő, még a fiataloknak sem.

digitális detox

Forrás: NRC 2026. februárjában végzett, 1000 fős, 16-75 éveseket reprezentáló online lakossági kutatás

2. állítás: Kevesen tartanak rendszeresen digitális detoxot, de elég sokan rendszertelenül

Nálunk 7% mondja azt, hogy tart rendszeresen digitális detoxot. Érdekes, hogy ez nem mutat kapcsolatot sem a demográfiai jellemzőkkel, se azzal, hogy szubjektívan túl soknak érzik-e a digitális jelenlétüket. Ugyanakkor háromszor annyian, 22% mondták, hogy rendszertelenül szoktak tartani. Közöttük már látunk érdekes különbségeket, mert magasabb az alkalmi digitálisan detoxikálók aránya a harmincasok-negyvenesek, a diplomások körében, illetve azok között, akik túl soknak ítélik meg a digitális jelenlétüket. Ők azok, akik szeretnének változtatni, de nem tudják szisztematikusan bevinni az életükbe a digitális detoxot.

3. állítás: Aki rendszeresen csinálja, az legalább hetente teszi, de csak röviden

Nagyon változatos, hogy ki milyen időközönként méregtelenít. De ha azt a 7%-ot nézzük, aki rendszeresen tartja a digitális böjtöt, ők jellemzően hetente vagy még gyakrabban illesztik be ezt az életükbe, ugyanakkor általában néhány óra, vagy maximum fél nap a jellemző időtartam. Sok kicsi sokra megy?

4. állítás: Haszontalannak vagy üres divatnak kevesen gondolják

15% mondja azt, hogy haszontalan dolog a digitális méregtelenítés, szemben az 57%-kal, aki szerint hasznos. Viszont van 28%, aki nem tudja ezt megítélni, akik nem próbálták, azok között pedig 39%. Tehát a meggyőzöttség hiánya jobban visszafog, mint az a hit, hogy ez csak egy buta divat.

5. állítás: Kis lépés is fontos lépés – lenne

A többség akkor is hasznosnak gondolja a digitális detox-ot, ha alkalmanként történik (61%) és/vagy ha rövid ideig tart (62%). Kicsit szigorúbb az a 7%-os kemény mag, aki rendszeres méregtelenítő, de tényleg csak kicsit. Alapvetően ők is azt gondolják, hogy a rövidebb és/vagy a ritkább képernyőmegvonás is örvendetes.

+1. bónusz állítás: A digitális fáradtság fogalma még itt sem tart

Még kevesebb magyarnak, 27%-nak ismerős az a fogalom, hogy digitális fáradtság. Persze inkább azoknak, akiknek ismerős a digitális detox is, de még közöttük is csak 43%. Szóval csak óvatosan ezzel a kommunikációban, ha egy nyelvet akarsz beszélni a fogyasztóddal, ügyfeleddel.

Kép forrása: Envato
Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Molnár Zoltán további cikkei
NRC: Válaszokat adunk.

Az életkor csak egy szám?

Annyi mindentől függhetne az, hogy miként látjuk a következő tíz évünket, mennyire látjuk felfelé vagy lefelé menő irányba menni az életünket. Mégis, a jelenlegi