Ezt az ábrát kétszer is bemutattuk tavaly, egyszer a novemberi DigitalClubHungary novemberi szeánszán, másodszor pedig a Mediator-NRC SearchResearch kutatásának webinarján. Nem egy komoly ábra, mégis gondolatébresztő, különösen, ha hozzátesszük azokat az AI-val kapcsolatos kvalitatív tapasztalatainkat, benyomásainkat, amik akkor is jönnek már, ha a téma egyáltalán nem az AI-val kapcsolatos.
Az alábbi, egyszerű penetráció–időtöltés mátrix sokkal többet mond az AI-ról, mint amennyit a számok önmagukban sugallnak. A grafikonon jól látszik, hogy az AI használata ma még nem idődomináns: a napi ráfordítás átlaga 20–30 perc körül mozog, penetrációja közepes, legalábbis a többi platformhoz képest. Nem versenyez sem a televízióval, sem a nagy közösségi platformokkal – jelenleg még akkor sem, ha egyébként az AI penetrációs felívelése egyedülálló tempóban történik.
Forrás: DigitalHungary Klub 2025. novemberi publikus kutatása
Ugyanakkor az is látszik, hogy a magasabb vásárlóerejű csoportban mind a penetráció, mind az eltöltött idő jóval magasabb. És éppen ez a különbség az érdekes – kvalitatív tapasztalataink segítenek megérteni, mit jelent ez a gyakorlatban.
A magasabb vásárlóerővel rendelkező felhasználók az AI-t jellemzően nem pusztán információkeresésre használják, hanem a saját döntési folyamatainak támogatására. Például algoritmussal figyelik az ingatlanhirdetéseket, szűrnek, paramétereznek, és gyorsabban tudnak reagálni egy jó ajánlatra. Nem a hirdetésekhez való hozzáférésben van a különbség, hanem a reakcióidőben és a strukturált döntés-előkészítésben. Hasonló a helyzet egy lakossági energetikai beruházás előkészítésekor, pl. egy napelemes rendszer bővítésekor, amikor állásfoglalást kell kérni az áramszolgáltatótól, hogy egyes lépések hogyan is hatnak a meglévő szerződésre. Az AI segít rendszerezni a kérdéseket, értelmezni a válaszokat, átlátni a technikai és jogi részleteket. A döntés nem automatizálódik, de a „mentális bizonytalanság” csökken és egyes honfitársaink bátrabban vágnak bele a szolgáltatókkal való huzavonákba az AI-val az oldalukon.
Ugyanez a logika jelenik meg egyszerűbb helyzetekben is: külföldi webshopból történő rendelésnél a fordítás magabiztosabbá teszi a vásárlást, találkoztunk olyannal, aki csak az AI használatával mert elkezdeni külföldről termékeket rendelni, hiszen fordít az AI, ha kell. Az AI támogatott árfigyelők beállítása termékekre vagy utazásokra tudatosabb költést eredményez, már most számos ilyen eset bukkant fel mélyinterjúk, fókuszcsoportok során. Találkoztunk olyan nagycsaládossal is, aki a retailek akciós újságjait elemezteti hétről hétre, hogy a legolcsóbb ajánlatokat tegye neki össze az AI. Egy nagycsalád esetén évi többszázezer forint is nyerhető a kvalitatív beszélgetőpartner szerint, ha az AI-t a spórolás szolgálatába állítjuk.
Ezek egyenként nem tűnnek rendszerszintű előnynek. Mégis, ha az AI a magasabb vásárlóerőnél nagyobb arányban válik a döntéshozatal részévé, akkor az előny kumulatív lesz. Főleg úgy, hogy az ábra már most arról riportál, hogy magasabb vásárlóerejű honfitársaink körében csaknem a kétszerese az AI használati penetráció, mint amit az alacsonyabb vásárlóerejűek esetében mértünk.
Az ábra tehát nem egy technológiai hype-görbét mutat, hanem egy eltolódást: az AI használata erősebb ott, ahol a vásárlóerő magasabb. Ha ez a különbség fennmarad vagy tovább nő, akkor az AI nem csökkenti, hanem mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Aki rendszeresen használja komplexebb döntések előkészítésére, az nemcsak időt takarít meg, hanem hibákat kerül el, lehetőségeket vesz észre, optimalizál.
A fő kutatási kérdés ezért 2026-ban már nem az, hogy ki használ AI-t, hanem az, hogy mire használják – lassan használati cél szerint is fogunk tudni kutatóként AI csoportokat, szegmenseket létrehozni, megérteni. És ha az AI a magasabb státuszú csoportoknál egyre inkább „stratégiai eszközzé” válik, míg máshol megmarad alkalmi segédfunkciónak, akkor a különbségek nem látványosan, hanem csendben fognak mélyülni.
Az ábra ezt a csendes elmozdulást már most jelzi, és azt is, hogy talán érdemes lenne már most nemcsak technológiai, hanem társadalompolitikai kérdésként is tekinteni az AI használatra.
