FOGYASZTÁS KORONAVÍRUS IDEJÉN

Néhány hete jelent a közösségi médiában Barabási Albert-László hálózatkutató véleménye a koronavírusjárványról. „Ha arra vagy kíváncsi, hogy vissza fog-e az életünk térni abba a mederbe, amelyből most kitérítette a járvány, a válasz: nem. Az az út már nem járható” – írja a világhírű tudós, akinek a véleménye korántsem egyedi, hiszen sok szakember van azon az állásponton, hogy a koronavírus járvány véglegesen megváltoztatja majd a mindennapjainkat – legyen szó akár az egymáshoz vagy a környezetünkhöz való viszonyunkról, a fogyasztási, vásárlási szokásainkról, a munkánkról vagy épp a szabadidőnk eltöltéséről. Az NRC legfrissebb kutatásában azt vizsgálta, hogy az átlagember hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről. Egyáltalán hogyan érinti a járvány, hogyan reagált rá, miként változtatta meg az elmúlt néhány hét a szokásait, és mire számít a jövővel kapcsolatban: mikor tér vissza az élet abba a sokat emlegetett „régi kerékvágásba”, és vajon el tudja-e képzelni, hogy a járvány valóban nyomot hagy majd korábban megszokott életén. 

86% fél, 93% nehezen éli meg

Fontos tudni, hogy a reprezentatív kutatást a 18-59 éves magyar lakosságon belül végeztük el, vagyis nem vizsgáltuk a járvány egészségügyi következményei által leginkább veszélyeztetett 60 év felettieket. Az eredményekből kiderül azonban, hogy még 60 év alatt is az emberek csaknem fele (47 százaléka) aggódik a saját egészsége miatt. 

Saját egészségünknél ugyanakkor sokkal jobban féltjük szeretteink – természetesen elsősorban idősebb hozzátartozóink – egészségét (79%), valamint háztartásunk életszínvonalát, pénzügyi helyzetét (65%), amit a munkahelyünk elvesztése, illetve egy gazdasági válság okozhat. 
 
A 18-29 évesek egyébként kevésbé aggódnak, mint a harminc felettiek, legyen szó akár a saját egészségükről, akár a járvány egyéb következményeiről. És ha figyelembe vesszük, hogy a férfiak és a budapestiek sem félnek annyira, mint a nők és a kisebb településeken élők, akkor kissé leegyszerűsítve azt is megállapíthatjuk, hogy legkevésbé a húszas éveikben járó budapesti férfiaknak okoz álmatlan éjszakákat a mostani helyzet. 
 
A koronavírus járvány következményeit ugyanakkor mindenki nehézségként éli meg. Gyakorlatilag alig akad olyan ember, akinek élete valamely területén ne jelentene problémát vagy legalább komolyabb kellemetlenséget. Legtöbben (56 százalék) a személyes kapcsolatok hiányát élik meg nehezen, de csaknem minden második ember (47%) rosszul viselik a bezártságot, illetve élettere beszűkülését is.

A kiszámíthatatlanság szintén sokak számára jelent problémát: 44 százalék életét nehezíti meg, hogy nem tud előre tervezni, 31 százalék pedig azt, hogy valamilyen terve, programja meghiúsult a koronavírus miatt. 

Kevesebbszer vásárolunk, de többet, mint egyébként 

Akár nehézségként éljük meg, akár nem, az egyértelmű, hogy a járványhelyzet szinte teljesen átalakította a mindennapjainkat. Leginkább a társasági életünket és szabadidőnk eltöltésének módját, de tulajdonképpen nincs olyan életterület, amellyel kapcsolatban az emberek többsége ne észlelne valamilyen változást. 
 
És természetesen fogyasztási, vásárlási szokásaink sem maradtak érintetlenek, sőt. A magyarok egyharmada kifejezetten nehézségként éli meg a bevásárláshoz kapcsolódó korlátokat, korlátozásokat. Az új helyzethez a többség természetesen próbál is alkalmazkodni: 58 százalék ritkábban jár vásárolni, 34 százalék mások – jellemzően idősebbek – számára is bevásárol, 37 százalék pedig a fertőzésveszély csökkentése érdekében többet használja a bankkártyáját, mint korábban.

A „karantén-helyzetben” kézenfekvő online vásárlás ugyanakkor egyelőre nem nyert teret: csupán 15 százalék azok aránya, akik most többet vásárolnak az interneten, mint korábban; aminek hátterében vélhetően az online élelmiszervásárlásban tapasztalható problémák – nehéz időpontfoglalás, hiányosan teljesített rendelések – állnak. 
 
A kutatásban megkérdezettek háromtizede egyébként úgy érzékeli, hogy – a kevesebb vásárlási alkalom ellenére – összességében több élelmiszert vásárol, mint egyébként. Ez részben a felhalmozási szándékkal magyarázható, ami azonban inkább a veszélyhelyzet elején volt jellemző; manapság már fontos szerepet játszik az is, hogy a folyamatos otthon tartózkodás következtében több termékre van szükségünk, mint amikor napjaink jelentős részét máshol töltjük – a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet főznek otthon, mint egyébként. 

Az NRC friss kutatásában a 18-59 év közötti lakosságot fogyasztásáról, félelmeiről és arról is kérdeztük, miként látják a jövőt
Több gyümölcs, kevesebb alkohol 

És hogy melyek azok a termékek, amelyekből hajlamosak vagyunk többet vásárolni? Tulajdonképpen szinte mindenből, de különösen a lisztek, tészták, a zöldség-gyümölcs (az emberek egyharmada több zöldséget-gyümölcsöt fogyaszt, mint általában!), valamint a mirelit termékek azok, amelyekből a vásárlók legalább 20 százaléka a szokásosnál nagyobb mennyiséget tesz a kosarába mostanában – és talán nem meglepő, hogy ugyanez érvényes a háztartási tisztítószerekre, a papírárukra, illetve a vitaminokra, táplálékkiegészítőkre is. 
 
Vannak azonban olyan élelmiszerkategóriák is, amelyek keresletére inkább negatívan hat a járványhelyzet. Ide tartoznak a sör, bor, illetve az egyéb alkoholos italok (ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyanok, akik épp a járványhelyzetben vásárolnak több alkoholt), továbbá azok az élelmiszerek, amelyek fertőzés szempontjából kockázatosabb választást jelentenek, és van „biztonságosabb” alternatívájuk: ilyen a friss pékáru, valamint a csemegepultos húskészítmények (amelyek helyett inkább csomagolt termékeket vásárolunk). 
 
A megváltozott helyzet természetesen nem csak az FMCG termékek fogyasztására van hatással, de valamelyest érinti a tartós fogyasztási cikkek beszerzését is (a későbbiekben pedig ez a hatás még erősebb lehet). A magyarok ötöde halasztotta el valamilyen elektronikai cikk vásárlását, 8 százalék ugyanakkor épp a járványhelyzet miatt hozott előre egy eredetileg későbbre tervezett beszerzést. Talán nem véletlen, hogy jellemzően olyan termékekét, amelyek a bezártság esetén szükségesek lehetnek, legyen szó otthoni munkavégzésről, kikapcsolódásról, vagy épp az élelmiszerek felhalmozásáról: laptopot, okostelefont, televíziót, hűtő- és fagyasztószekrényt vettek a tervezettnél korábban. 

Nem múlik el nyomtalanul

Gyakran elhangzó, és mindenkit érdeklő kérdés a koronavírussal kapcsolatban, hogy mikor lesz végre vége, és mit hagy majd maga után? A szakértők jóslatai is eltérőek, így nem meglepő, hogy a lakosság véleménye is erősen megoszlik ezzel kapcsolatban. Vannak, akik tippelni sem mernek a járványhelyzet végét illetően, akik viszont mégis, azoknak az egytizede kifejezetten optimista, másik egytizede ellenben rendkívül pesszimista: előbbiek úgy vélik, legkésőbb május végére visszakapjuk régi életünket, utóbbiak szerint viszont ebben az évben ez már nem fog bekövetkezni. 

A többség ugyanakkor arra számít, hogy valamikor nyáron, vagy legkésőbb ősz elején fog rendeződni a helyzet – abban tehát szinte teljes az egyetértés, hogy a karácsonyra készülődve már mindenképp múlt időben beszélhetünk a koronavírus járványról. 


Da vajon valóban visszatér-e minden abba a bizonyos régi kerékvágásba, vagy igaza lesz Barabási Albert-Lászlónak, és a világ már sosem lesz olyan, mint a vírushelyzet előtt? Nos, a magyarok 62 százaléka ez utóbbi véleményt osztja, és ugyanennyien gondolják azt is, hogy járvány az emberek fogyasztási szokásait is hosszú távon átalakítja majd. 

Kurucz Imre, ügyvezető

Az NRC kutatás 2020 márciusában készült, 1000 fős, 18-59 év közötti magyarországi lakosok megkérdezésével. A reprezentatív kutatás a Netpanelen, Magyarország legnagyobb online kutatási paneljén készült.

Kurucz Imre a Reboot Webinárium 2020. április 16-ai nyitóelőadásában mutatta be elsőként a fenti kutatás eredményeit.

LETÖLTÖM A PREZENTÁCIÓT!


További koronvírussal kapcsolatos kutatásokra is kíváncsi? >> Sági Ferenc senior kutatónk cikke a munkaerőpiaci hatásokról: Félelem és tudás

A miértekre kíváncsi? Kutassa meg! – Online kvalitatív kutatás lehetőségek az NRC-nél: IMR platform


ONLINE KUTATÁST, ÁRAJÁNLATOT SZERETNE? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE ÖRÖMMEL VÁLASZOLUNK!

Facebook
Twitter
LinkedIn

Hasonló témájú cikkeink

Válogass az NRC letölthető infkgrafiká között, használd fel az adatokat, amelyeket találsz, de kérlek mindig hivatkozz ránk.
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
Új kollégát keresünk: piackutatási projektkoordinátor, online kérdőívszerkesztő

Adatelemző, piackutató

Magyarország legnagyobb online piackutató cége, az NRC keresi piackutató, adatelemző kollégáját!  Munkakörhöz tartozó feladatok: Akkor jelentkezz, ha  Előnyt jelent: És mit kínálunk cserébe?  Céginformáció:

A piackutatás 2024-es trendjei

A piackutatás 2024-es trendjei

Piackutatás 2024. Mega-, és mikrotrendek, szakértői beszélgetés Falus Tamással és Géczi Tamással a piackutatás jelenéről és jövőjéről az NRC friss podcastjében.

hu_HUHU