Mit tudtunk meg eddig?

• A mesterséges intelligencia alkalmazások nem csak a világban, de Magyarországon is rendkívül gyorsan terjednek.
• Májusig ~800.000 internetező próbált ki valamilyen mesterséges intelligencia alkalmazást, penetrációban ennek felét a ChatGPT adja.
• A rendszeres ChatGPT használók száma 2023. májusában 200-300.000 főre tehető.
• A meghökkentő terjedési dinamika mellett az is speciális, hogy a fiatalok rendkívül magas affinitással használják a többi demográfiai csoporthoz képest.
• Megtudtuk azt is, hogy az emberek megosztottak abban a tekintetben, hogy általában véve jó vagy rossz lesz az emberiségnek a mesterséges intelligencia terjedése vagy sem. Az biztos, hogy az AI pozitív hozadékát elsősorban technológiai területeken látják, de tulajdonképpen a politikai területek kivételével mindenhol inkább optimisták az AI szerepével kapcsolatban.

Most akkor féljünk tőle?  

Érdekes korabeli (értsd: ’90-es évek) cikkeket olvasgatni arról, hogy annak idején hogyan is reagáltunk az internet terjedésére. Sherry Turkle, Az elme új határai c. művében már 1996-ban feltette a kérdést, hogy vajon képesek leszünk-e a virtuális világban valóban mély és értékes, érzelmi kötődéssel teljes kapcsolatokat kialakítani, ami az internet előtti korszakban elsősorban személyes úton volt lehetséges.

Azt a kérdést is feltette, hogy vajon az a bizonyos internet előtti „privacy”, ami az internettel meg fog szűnni, mennyire fontos úgy, látens módon az emberek számára? Mi történik, ha önként mondunk le róla? Mit okoz majd a világ társadalmainak, ha látjuk, hogy mások hogyan élnek?

Így utólag visszatekintve mindenki döntse el maga, hogy Turkle kérdéseit érdemes lett volna komolyabban venni vagy minden jó, ahogy van, mindenesetre semmiképp sem szeretnénk bagatellizálni az AI-val kapcsolatos aggodalmakat sem.

Már csak azért sem, mert az internetezők körében azért bőven vannak ilyenek az AI-val kapcsolatban.

42% inkább félelmetesnek tartja, mintsem örömtelinek, ami kifejezetten erős érzelmi gátnak  tűnik a használattal kapcsolatban – de a kritikus kipróbálói tömegen túl vagyunk, még bármi lehet.

Azzal az állítással, hogy inkább fegyver lesz, mintsem eszköz, az internetezők közel fele ért egyet, ami szintén nem arról az álláspontról riportál, hogy mindannyian boldogan állunk az új, mindenkit megmentő technológia terjedése mellett.

Karrier tervezés és az AI

A klasszikus félelem, hogy elveszi a munkánkat is jelen van a magyar internetezők körében hiszen azzal az állítással közel 60% ért egyet, hogy a mesterséges intelligencia rengeteg ember munkáját fogja helyettesíteni, de azzal, hogy új szakmákat fog kialakítani, már csak 40%.

A lehetőséget kevésbé tudjuk elképzelni, mint a bajt, de hogy az internetezők domináns hányada valamilyen komoly munkaerőpiaci változást lát a helyzetben, azt biztos.

Elveszi-e a munkánkat az AI

Egyébként az aktív munkavállalók körében már most is van egy 8%-os réteg, aki azt mondja, hogy kifejezetten fél attól, hogy az AI elveszi a munkáját, ez több százezer embert jelent. De további 18% kifejezetten reális opciónak tartja azt, hogy lecserélhetik valamilyen AI-val a következő 1-2 év során – ez a kettő együtt már kifejezetten nagy, milliós tömeget jelent.

Hype vagy sem, az emberek már beárazzák karrierdöntéseikbe az AI megjelenését, hiszen a bizonytalanság tudjuk, hogy előbb-utóbb változtatásra kényszeríti az embereket.

Talán az sem véletlen, hogy Magyarországon az alacsonyabban iskolázottak például sokkal jobban tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, mint a magasabban kvalifikáltak – az előbbiek talán jobban tartanak az ismeretlentől. De a legfontosabb törés tapasztalati, hiszen azok, akik ki sem próbálták nagyobb arányban féltik munkájukat, mint azok, akik viszont kacérkodnak már az AI-val.

Most 2023-ban úgy fest, nem lesz más választásunk. A fiatalok első ránézésre el kezdték használni, emiatt izgatottan várjuk a következő mérés adatait. A fiatalok amúgy is elkezdtek másképp viselkedni az elmúlt évek hatására, mint ahogy azt a korábbi években láttuk – és igen, köztereinken is láthatjuk ezt a változó attitűdöt.

Az e-kereskedelmi tracking adatai alapján például a jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar fiatalok sokkal tudatosabban fogják vissza online fogyasztásukat, mint más társadalmi csoportok. És akkor itt van egy új technológia, ami szintén a homlokterükbe került.

Folyamatosan gyorsulva változik minden, érdemes lesz figyelni a közeljövőben őket, hogy milyen túlélési stratégiákat dolgoznak ki a 2020-as években. És nagyon úgy fest, hogy ők a GPT-t és az AI-t egy eszközként használják máris. Úgy, mint mi, boomerek/X-esek/középkorúak/ 40-esek annak idején az internetet.

Sági Ferenc, kutatási igazgató

A cikk első része itt olvasható!