Évről évre egyre több olyan vegán és vegetáriánus étel kerül a boltok polcaira, amelyek ízben és minőségben is egyre inkább felzárkóznak a hagyományos ételekhez. Észrevehető, hogy lassan, de biztosan fel-fel bukkannak a vegetáriánus, vegán éttermek, illetve rákerül a hagyományos éttermek étlapjára is 1-2 vegán fogás. Az Egyesült Államokban például az összes étterem felében van legalább egy vegán fogás.1
De mégis mennyi az annyi? Tényleg van ma Magyarországon annyi vega fogyasztó, hogy megérje ezekkel az ételekkel és termékekkel bajlódni? Mi a legnépszerűbb hagyományos étel vegán alternatívája és melyiket szeretnék legtöbben kipróbálni? Egyáltalán, szükséges csak a vega fogyasztókra koncentrálni vagy a nem vegán, de nyitott fogyasztói rétegre is számíthatunk? Ők vajon mennyien vannak? Várható a jövőben az érdeklődés növekedése? Mi tartja vissza leginkább az embereket a növényi étrendekkel való kísérletezéstől?
Bár 2025-ben a lakosság csak egy csekély része, 3%-a követ valamilyen növényi étrendet, (legyen az vegán, vegetáriánus, peszkateriánus, vagy flexitáriánus) kétszer ennyien vannak, akik kipróbálták ezt ugyan a múltban, de már abba is hagyták. Ennek okait nem vizsgáltuk, de azt megtudtuk, hogy a mindenevőket mi tartja vissza leginkább a növényi étrendre való nyitástól.
Mit tartja vissza a magyarokat a növényi étrendtől?
19 állításról kérdeztük meg a magyarokat, hogy melyik öt játssza a legnagyobb szerepet abban, hogy elzárkóznak a vega étrendtől. 70%-uk a „hús ízének”-, 64%-a pedig a „hagyományos, magyaros ételek szeretetét” jelölte meg. Ezekről az ízekről azonban a növényi étrendben sem kell ma már feltétlenül lemondani: a „műhúsok”, illetve az egyéb húsos ételeket imitáló növényi alternatíváik mára több tízmilliárd dolláros üzletággá nőtték ki magukat. Ezeknek a nővényi húshelyettesítő cégeknek egy céljuk van: olyan alternatívát kínálni az állati húsra, amelyek ízre és állagra is megszólalásig hasonlítanak. Ez a hasonlóság azonban sokakat megriaszt: tíz magyarból négy pont a „mesterséges, mű ételektől” idegenkedik.
A „vegán ételek ízétől” kevesebben viszolygunk. Ez 37%-unkat tartja vissza a növényi étrendtől, bár azt érdemes kiemelni, hogy amikor egyesével kérdeztünk rá a növényi ételekre, ennél többen válaszolták, hogy idegenkednek ezeket megkóstolni.
Melyek a leginkább elutasítottabb növényi ételek?
A növényi tejeket a lakosság kétötöde már közelről ismeri, de akik nem, azoknak 45%-a nem is szeretné. Hasonlóan elutasítóak vagyunk a húsmentes húsokkal és a tejmentes sajtokkal is, amit a lakosság négyötöde még nem próbált: a húsoktól 45%-uk, a sajtoktól 50%-uk zárkózik el a jövőben is. A vegán desszertekre vagyunk leginkább kíváncsiak: bár a magyarok háromnegyede még nem próbálta a tej és tojásmentes alternatívát, nagyobbik felük – legalábbis elméletben – kíváncsi lenne rá. Bár a vegaburger ízéről tudnak a legkevebben beszámolni, (16%), a rendszeres fogyasztók aránya itt a legnagyobb: a megkóstolók negyede legközelebb is vegaburgert vásárol, annak ellenére, hogy a 41%-unkat pont az „ételek beszerzési nehézségei” riasztanak el.
A vegánság társadalmi és érzelmi korlátai
A növényi étrendtől egyelőre elzárkózók indokainak egy része gyakorlati jellegű, abból fakad, hogy úgy vélik, a növényi étrend „íztelen”, „macerás” (nehezen beszerezhető), „fehérje” – és „vitaminszegény”. Ezeket egy-egy pozitív tapasztalat akár csökkenthetné is, az erre az étrendre történő váltást nehezítő tényezők másik része azonban mélyebben gyökerezik, belülről fakadó, hit és meggyőződésbeli akadályok.
Ezeket kipróbálás útján kevésbé lehet feloldani és magát a kísérletezést is gátolhatják: közel kétharmadunk önmagát „húsevőnek, vagy mindenevőnek” tartja, a húsevést pedig „természetesnek, normálisnak, illetve szükségesnek”, derült ki a spontán említésekből képzett 19 állításból. Ez a típusú meggyőződés tapasztalatszerzés után is megmaradhat, hiszen a fogyasztó érzelmileg vagy identitásában is erősen kötődik hozzá. Ez a fogyasztói szegmens sokkal kevésbé nyitottak a növényi étrendre.
Kik lesznek a holnap vegán vásárlói?
A jövőbeni elzárkózás, függetlenül az ehhez használt érv(ek)től, ma a mindenevő magyarok 85%-át jellemzi. Ők jellemzően a nők (!), az idősebbek, azok, akik nem szívesen kóstolnak meg új izéket, azok, akik nem ismernek személyesen vagy hallomásból vega személyt, és akik a becsületesség és igazságosság (!)* eszményének megfelelően /elveit követve élnek. Legkevésbé tehát erre a fogyasztói rétegre számíthatnak a vegán éttermek és ételek forgalmazói.
Maradt viszont kb. 800 ezer-1,1 millió közötti magyar, akik önbevallás alapján határozottan nyitottak a növényi ételekre, továbbá kb. 650-950 ezer között vannak, akik korábban vagy most vegák. E három szegmens a 16-75 éves lakosság közel negyedét teszi ki, róluk biztosan tudjuk, hogy szívesen választják a vega alternatívát (még ha egy részük nem is követi vagy nem is fogja követni). A World Population Review becslése2 szerint jelenleg a vegánok és vegetáriánusok száma az Egyesült Királyságban és Németországban 12%, a Skandináv országokban átlagosan 14%, az Egyesült Államokban és Franciaországban 6%. A Precedence Research3 előrejelzése szerint a globális vegán élelmiszerpiac jelentős növekedés előtt áll. A piac mérete 2025-ben várhatóan 22 milliárd USD lesz, és 2034-re elérheti az 55 milliárd USD-t, ami évi 10,6%-os összetett növekedési rátát jelent.
Magyarországon már számos ismert és szeretett márka reagált az elsők között a fogyasztói trendre és kezdett márkakiterjesztésbe, vegán termékvonal-bővítésbe, úgyhogy az érdeklődők biztosan találnak maguknak olyan terméket, amit szívesen kipróbálnának.
* (Ha az igazságosság elve nem hangzik teljesen összeegyeztethetőnek az állatok elfogyasztásával, magyarázat lehet erre az anomáliára, hogy talán a méltányosság elve az, ami a vegánokat, vegetáriánusokat az „irgalomra” ösztönzi. Így az igazságosság értelmezhető úgy, hogy az ember „húsevő”, emiatt igazságos, hogy állatokat eszik.)
Források:
1 https://plantbasednews.org/lifestyle/food/vegan-options-us-restaurants/
2 https://worldpopulationreview.com/country-rankings/veganism-by-country#title
