E-könyvek és digitális kiadványok

Évtizedekkel ezelőtt a könyvek, újságok, magazinok jelentették a szórakozás fő formáját. Bakfis érzékenyült el a lányregényen, könyökvédős irodista lapozta a sporthíreket, unatkozó háziasszony szórakozott filléres ponyvákon és kispolgár tipródott szépirodalom és könnyed kalandregény közt a könyvesboltban. Majd jött az elektromosság, s vele a telefonhírmondó, a rádió és a televízió.

Majd a számítógépek, játékkonzolok, lejátszók és felvevők, melyek ráadásul évről-évre zsugorodtak.A XXI. század pedig elhozta a hordozható képernyőket mindenféle méretben és funkcióval, billentyűzettel vagy anélkül, melyek útba igazítanak, zenélnek, kapcsolatot teremtenek vagy híreket szállítanak. A megjelenítés és az elérhető tartalmak majdnem minden érzékszervre hatnak, a betűk egy részét felváltották a képek, videók, hangok, a maradék szöveg pedig meglehetősen interaktívvá vált. A hosszabb folyó szövegek olvasása a jelen számítástechnikai eszközein megerőltető, a hordozható készülékeken korlátot jelent az akkumulátor üzemideje, ráadásul a napi rutinból úgy ahogy van, kiszorult az olvasás. A korábban divatos nyomtatott tartalmak és a mostanában népszerű hordozható elektronikus-digitális eszközök ettől függetlenül az e-könyv olvasók platformján egyesültek. A kérdés az, hogy kinek és minek?

Hazánkban az e-könyv olvasó eszközök penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhető tartalmak választéka (a nyomtatásban megjelenő címek százalékában) egyaránt jellemezhető egy nem túl nagy, bőven egyjegyű számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetező 18-69 évesek halmazának mindössze 3,5%-a rendelkezik e-könyv olvasóval, ez az arány a lakosságon belül a 2%-ot sem éri el. A netpolgárok halmazán a beszerzésre való hajlandóság sem ostromolja az egeket; csupán 3% tervezi a vételt a közeljövőben. A széles körben való elterjedést akadályozza az eszköz drágasága, az új technológiáktól való sztenderd félelem és maga az olvasás kevésbé népszerű volta – az e-kiadványok körében tapasztalható vérszegény magyar nyelvű kínálatról nem is beszélve.

Szoftver – Egy kis hazai

E-könyvekről a rendszeresen internetező felnőtt lakosság 82%-a hallott már, amely közel 3 millió embert jelent. Közel 24%, azaz mintegy nyolcszázezren olvastak is már valamilyen eszközön (pl. számítógépen, laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen. Pontosabban fogalmazva itt nyilván többféle fájlformátumról van szó, ami leggyakrabban a nem egészen erre kitalált Portable Document Format (pdf). A rendszeresen internetező felnőtt lakosság több mint fele (59%), kb. kétmillió fő kifejezetten érdeklődik is az e-könyvek iránt: ők azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de érdeklődést tanúsítanak a technológia iránt és szívesen kipróbálnák azt, ha lehetőségük adódna rá. Az netező felnőttek csupán hatoda zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvektől: hatszázezerre tehető azok száma, akik nem érdeklődnek az elektronikus könyvek iránt és nem is gondolják úgy, hogy a jövőben megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz.

Azok közül, akik olvastak már elektronikus könyvet, legtöbben magyar nyelven tették azt (73%). Lényegesen kevesebben vannak azok, akik a magyar mellett más idegen nyelven is be tudták fogadni a műveket (18%), a csak idegen nyelvű tartalmakat olvasók aránya pedig ennél is jóval alacsonyabb (9%). A keresleti oldal a magyarul beszélő könyveket preferálja, ezzel szemben a kínálati oldalon erősen dominál az idegen nyelv: külföldi weboldalakon hatalmas mennyiségű tartalom található, ehhez képest a néhány magyar anyagokat (is) hosztoló oldal párszáz magyar címe cseppnek látszik a tengerben. Hazánkban az elektronikus könyvek piacán a magyar nyelvű tartalmakat illetően bátran beszélhetünk hiányról: több mint 30 weboldalról tudunk ingyenesen letölteni elektronikus könyveket, azonban a legtöbb oldalon az elérhető könyvek száma alacsonynak mondható, és a kínálat legtöbbször a lejárt jogdíjú művek halmazára korlátozódik. Fizetős e-könyv tartalmakat nagyjából 20 weboldalon találunk, itt mód nyílik a könyvesbolthoz hasonló beleolvasásra, vagy akár a könyvesboltban akadályokba ütköző és valószínűleg élénk ellenállást kiváltó fejezetenkénti megvételre. Mindamellett az e-könyveket, főleg a magyar nyelvűeket számos kritika éri szerkesztésüket illetően: leggyakoribb probléma a tördeléssel, valamint az ékezetes betűk megjelenítésével akad. Ezek a részletek azonban a felhasználók számára rendkívül fontosak – az adott e-könyv és az egész e-könyvpiac megítélésére is hatással lehet, ha a tartalom formai kívánnivalót hagy maga mögött.

Megfontolandó piaci potenciált rejt tehát a hazai e-könyvek piaca; az e-könyveket olvasók közül minden második ember érdeklődne egy olyan weboldal iránt, ahol széles választékban, kifejezetten e-könyv olvasó eszközökre optimalizált, minden formai és tartalmi követelménynek megfelelő könyveket lehetne anyagi ellenszolgáltatás fejében beszerezni. Természetesen itt a nyomtatott kiadványok árának egy részéről lehet szó, a fogyasztók mindenképp részesülni szeretnének a megspórolt nyomdai költségek okozta árelőnyből.

Hardver – Kütyüismeretből elégtelen

Ha már nagy nehezen megszereztük a vágyott tartalmat, a tettek, vagyis a befogadás mezejére léphetünk. A fogyasztó itt újabb döntés előtt áll; olvasásra korlátozottan alkalmas eszközt vegyen (elő), vagy számára ismeretlen kínálatból válogasson féliformációk alapján. Az okostelefon- és tabletpiaccal ellentétben az e-könyv olvasók között nincs olyan, ami behozhatatlan előnyre tett volna szert nemhogy elterjedtségben, de még ismertségben sem. Az alapvetés persze az, hogy 70% számára egyik brand vagy típus sem cseng ismerősen, a Sony Readernél biztosan kedvező hatása van magának az ismert márkanévnek.

Ezen ismertségi számok ráadásul pusztán a szájról-szájra terjedő információk, megjelenő cikkek, bemutatók eredményei, mivel a forgalmazást támogató kampány legtöbbször hivatalos forgalmazás hiányában még várat magára. A korai elfogadók persze megtalálják a módját, hogy hozzájussanak az áhított eszközhöz itt, Európa távoli szegletében.

Az e-book readereket kifejezetten elektronikus, írott tartalmak (könyvek, újságok stb.) megjelenítésére fejlesztették ki, megpróbálva a papír alapú irodalom olvasásának élményét minél inkább megőrizni. Ennek érdekében a legtöbb ilyen eszköz nem rendelkezik háttérvilágítással, nincs színes kijelzője és néhány kivételtől eltekintve nincsenek beépítve extra funkciók sem, legyen az vezeték nélküli internetelérés, vagy akár videolejátszás. Ezzel szemben a táblagépek multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra, képnézegetésre, de akár e-könyvek olvasására is. Érdemes itt is megvizsgálni, hogyan fest a legnagyobb hardvercégek harca a hazai netezők szemszögéből.

Hasonlóan alakulnak az ismertségi számok a tableteknél is, kivéve egyetlen, nem elhanyagolható tényezőt: az Apple az online szférában nagy erőket mozgósító, korszerű marketingeszközökkel hatékonyan kommunikál, melynek eredményeképpen a tabletpiac jelen állapotában a tablet és az iPad közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tehetünk. A Samsung elég későn ébredt, s bár nem reménytelen a helyzete, az Apple táblagépének előnyét nagyon nehéz lesz ledolgozni – gondoljunk csak az okostelefon-piacra, mely évek alatt sem heverte ki a cupertinói mamut hódításait.

Jövőkép – Mit kíván a magyar nemzet?

Közel ugyanannyian terveznek egyébként e-könyv olvasó eszközt vásárolni a közeljövőben, mint ahányan most rendelkeznek vele. Ez a meglévő százezer tulajdonos mellé még egyszer ennyi vásárlót jelentene egy éven belül. A vásárlást tervezők közül mindösszesen 8% (kb. nyolcezer fő) döntötte már el, hogy milyen márkájú és típusú eszközt fog vásárolni: legtöbben az Amazon Kindle-t preferálják. Legalábbis elvben.

Több okból sem mehetünk el azonban a tabletek mellett szó nélkül, ha az e-könyv olvasókat vesszük górcső alá, noha az alma és a körte összevetésének problematikája sejlik fel. Egy hasonló formájú, hasonló piaci fázisban lévő eszközről van szó, ami ráadásul ugyanazt a funkciót is képes ellátni, mint jellemzően csak olvasásra (és igen korlátozottan böngészésre, zenehallgatásra) kitalált olvasók. Másrészt az e-könyv olvasók iránt támasztott elvárások jelentős része a tabletek előretörését sejteti, mivel ott mindössze az akkumulátor üzemideje a sarkalatos pont, melynek megoldása rohamléptekkel halad előre.

Vagyis a helyzet az, hogy az egydimenziós e-könyv olvasók helyett a legtöbb jövőbeni vásárló valószínűleg a kicsivel drágább, ám összehasonlíthatatlanul többet nyújtó tabletek közül fog válogatni. Az e-könyv olvasók korlátozott tudása csupán egy szűk réteg számára lesz annyira vonzó, hogy külön eszköz beszerzését erre a célra egyáltalán tervbe vegyék. Ezzel kapcsolatban bátran támaszkodhatunk a navigációs eszközök kontra okostelefonok párhuzamra; a jövő a többcélú, integrált hordozható eszközöké, legalábbis ami a tömeges felhasználást illeti.

Egy szűkebb réteget persze biztosan elvarázsol az e-tinta, de ezen csoport mérete kis túlzással a tükörreflexes fényképezőgépet, CD-lemezt vagy mechanikus karórát használók táborához lesz majd mérhető. Ráadásul úgy látszik, maga a formátum sem fogja kiszorítani a nyomtatott termékeket, inkább csak bizonyos helyzetek optimális megoldása lesz, ahol helyszűke, vagy papír számára végzetes körülmények vannak – és persze áramforrás a közelben, lehetőleg USB-aljzattal.

***
NRC médiakutatás – tudjon meg még többet a médiakutatási megoldásainkról!