Megkedveltük a home office-t

Inkább az előnyeit érzékeljük home office-nak, így nem meglepő, hogy a többség szeret otthonról dolgozni, és álláskeresés során is figyelembe veszi majd, hogy a munkaadó kínál-e ilyen lehetőséget.

Az aktív népesség 37 százaléka dolgozott az elmúlt másfél évben otthonról, sőt a munkavállalók 21 százaléka jelenleg is részben vagy teljesen home office-ban dolgozik. Igaz, ez nem mindig a koronavírus járvány következménye, hiszen bizonyos iparágakban és munkakörökben az otthoni munkavégzés korábban is reális opció volt. Az így dolgozók kétharmada számára azonban egyértelműen a pandémia hozott ebben változást.

A home office a dolgozók csupán egyharmadánál jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell bemenniük az irodába. Egynegyedüknek alkalmanként – például egy-egy megbeszélés erejéig – meg kell jelenniük a munkahelyükön, a maradék mintegy 40 százalék esetében pedig az irodának azért jelentősebb szerepe van: hetente néhány napot be kell járniuk, vagy eleve csak alkalomszerűen dolgozhatnak otthon.

Kényelmes és időtakarékos. De mi lesz a munka-magánélet egyensúllyal?

Azok, akik már próbálták, főleg az előnyeit látják ennek a munkavégzési formának. A nagy többség (73%) előnyként éli meg, hogy megspórolhatja az utazással töltött időt, de abban is nagy az egyetértés, hogy otthonról dolgozni kényelmesebb (71%), és általában a körülmények is nyugodtabbak (66%).

Ugyanakkor ötből négyen valamilyen árnyoldalát is látják a home office-nak, és a negatívumok jelentős részben a kollégáktól való fizikai távolságból adódnak. 36 százalék nyilatkozik úgy, hogy hiányzik neki a társaság, 30 százalék pedig úgy érzi, hiába állnak rendelkezésre különböző digitális eszközök és csatornák, otthonról nehezebb csapatban dolgozni. A home office legnagyobb hátránya – és egyben komoly veszélye – ugyanakkor a munkaidő és szabadidő összefolyása, ami megnehezíti a munka-magánélet egyensúly megtartását – és ezt a problémát az otthonról dolgozók közel fele érzékeli.

A mérleg azonban így is egyértelműen pozitív irányba billen, így nem meglepő, hogy 70 százalék szeret így dolgozni, sőt 62 százalék jobban szereti, mint az irodai munkát. Az elmúlt másfél év arra is elég volt, hogy az emberek otthon is megteremtsék a nyugodt és zökkenőmentes munkavégzés feltételeit, és alkalmazkodjanak az eleinte kényszer szülte megoldáshoz. Bár a járvány miatt home office-ba „küldött” munkavállalók mintegy felének idő kellett ahhoz, hogy hozzászokjon az otthoni munkához, háromnegyedük ma már megfelelőnek tartja a körülményeket.

És bár ebből az is következik, hogy vannak, akik – ha tehetik – szívesen visszamennek az irodába, a home office egyre inkább általános elvárásként jelenik meg bizonyos munkakörökben. A jelenleg ebben a formában dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség, egy jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára lenne szempont a home office.

RECHERCHE EN LIGNE, VOUS SOUHAITEZ UN DEVIS ? CONTACTEZ-NOUS ET NOUS NOUS FERONS UN PLAISIR DE RÉPONDRE À TOUTES VOS QUESTIONS !

 

Az aktív népesség 37 százaléka dolgozott az elmúlt másfél évben otthonról, sőt a munkavállalók 21 százaléka jelenleg is részben vagy teljesen home office-ban dolgozik. Igaz, ez nem mindig a koronavírus járvány következménye, hiszen bizonyos iparágakban és munkakörökben az otthoni munkavégzés korábban is reális opció volt. Az így dolgozók kétharmada számára azonban egyértelműen a pandémia hozott ebben változást.

A home office a dolgozók csupán egyharmadánál jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell bemenniük az irodába. Egynegyedüknek alkalmanként – például egy-egy megbeszélés erejéig – meg kell jelenniük a munkahelyükön, a maradék mintegy 40 százalék esetében pedig az irodának azért jelentősebb szerepe van: hetente néhány napot be kell járniuk, vagy eleve csak alkalomszerűen dolgozhatnak otthon.

Kényelmes és időtakarékos. De mi lesz a munka-magánélet egyensúllyal?

Azok, akik már próbálták, főleg az előnyeit látják ennek a munkavégzési formának. A nagy többség (73%) előnyként éli meg, hogy megspórolhatja az utazással töltött időt, de abban is nagy az egyetértés, hogy otthonról dolgozni kényelmesebb (71%), és általában a körülmények is nyugodtabbak (66%).

Ugyanakkor ötből négyen valamilyen árnyoldalát is látják a home office-nak, és a negatívumok jelentős részben a kollégáktól való fizikai távolságból adódnak. 36 százalék nyilatkozik úgy, hogy hiányzik neki a társaság, 30 százalék pedig úgy érzi, hiába állnak rendelkezésre különböző digitális eszközök és csatornák, otthonról nehezebb csapatban dolgozni. A home office legnagyobb hátránya – és egyben komoly veszélye – ugyanakkor a munkaidő és szabadidő összefolyása, ami megnehezíti a munka-magánélet egyensúly megtartását – és ezt a problémát az otthonról dolgozók közel fele érzékeli.

A mérleg azonban így is egyértelműen pozitív irányba billen, így nem meglepő, hogy 70 százalék szeret így dolgozni, sőt 62 százalék jobban szereti, mint az irodai munkát. Az elmúlt másfél év arra is elég volt, hogy az emberek otthon is megteremtsék a nyugodt és zökkenőmentes munkavégzés feltételeit, és alkalmazkodjanak az eleinte kényszer szülte megoldáshoz. Bár a járvány miatt home office-ba „küldött” munkavállalók mintegy felének idő kellett ahhoz, hogy hozzászokjon az otthoni munkához, háromnegyedük ma már megfelelőnek tartja a körülményeket.

És bár ebből az is következik, hogy vannak, akik – ha tehetik – szívesen visszamennek az irodába, a home office egyre inkább általános elvárásként jelenik meg bizonyos munkakörökben. A jelenleg ebben a formában dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség, egy jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára lenne szempont a home office.

RECHERCHE EN LIGNE, VOUS SOUHAITEZ UN DEVIS ? CONTACTEZ-NOUS ET NOUS NOUS FERONS UN PLAISIR DE RÉPONDRE À TOUTES VOS QUESTIONS !

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Parlons-en !

Ecrivez-moi ou appelez-moi et je répondrai à vos questions.

Nous pouvons vous aider à faire de l'étude de marché un retour sur investissement rapide !
Plus d'articles par János Klenovszki
online mélyinterjús módszerek||NRC online kvalitatív módszerek

ONLINE MÉLYINTERJÚK – DISTANCE INTERVIEWING

Korábban az online fókuszcsoportokat, a chat vs. voice módszert mutattuk be, mostani cikkünkben pedig a személyes (one-on-one) interjúzás új útjait és tanulságait igyekeztünk áttekinteni: módszertani megoldások összevetése és támogató szoftverek számba vétele az NRC tapasztalatai alapján.

||||||||||||||||||||||||||

FÓKUSZCSOPORT CHAT VS VOICE

Chat alapú és voice alapú fókuszcsoportok összevetése: jellemzők, előnyök-hátrányok, különbségek | online kvalitatív kutatások az NRC-nél.

|

Oktatási célokra ingyenes IMR használatot biztosít az NRC – Instant Marketing Research közlemény

Az NRC Kft. az Instant Marketing Research szoftver (IMR) kifejlesztésével egy olyan komplex, ugyanakkor rugalmasan használható piackutatási szoftvert hozott létre, amely online kvalitatív piackutatási eszköztárával egyedülálló a jelenlegi hazai piackutatási környezetben és egy platform keretén belül ad lehetőséget kvalitatív és kvantitatív kutatási eszközök használatára.

fr_FRFR