AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körébenAz előző mérések egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem láttunk még olyan gyors használati penetrációs növekedést, amit a ChatGPT a megjelenése utáni első hónapokban produkált, s ez alól Magyarország sem volt kivétel. Alig 4 hónappal a megjelenése után a kipróbálási penetráció meghaladta a 15%-ot, ami valóban példátlan gyorsaságot mutat. 

Aztán kisütött a nap, eljött a nyár, ezzel együtt a lakosság AI-val kapcsolatos kíváncsisága alábbhagyott, hiszen szeptember végére „már csak” 4 százalékponttal tudott nőni a kipróbálók aránya, s 19%-on állt.

Nem a lakossági piac döntő

Talán ennél is beszédesebb, hogy az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók arányaviszont egyhelyben topog, olyan érzést okozva, mintha az AI lakossági felhasználása nem mélyülne olyan szélsebesen, mint ahogy azt pl. maguk a készítők jósolták korábban. Ezt erősíti az a tény is, hogy egy átlagos ChatGPT használó átlagosan mindössze 18 percet tölt el használat esetén az alkalmazással, ami maximum egy komolyabb internetes keresési tevékenységet jelenthet, és semmi esetre sem az AI tudatos, elmélyült használatát. 

Az AI technológiai forradalom nem a lakossági oldalon zajlik, fog zajlani.

Annál inkább zajlik már egyes cégeknél, akik bár üzleti stratégiát még nem az AI-ra alapoznak, de egyszerűbb, időigényes folyamatokban használnak különféle AI alkalmazásokat. Ott van a cégek saját belső rendszereinek és adatainak könnyebb áttekintésében és rendszerezésében, akár gyors és globális hozzáférhetőséget elhozva nagyobb cégek dolgozói számára. A technológiai cégeknél, Magyarországon is, már most jelentős feladatai vannak minőségbiztosítási folyamatokban, pl. képalkotó eljárásokon alapuló minőségbiztosítási rendszerekben már egész szépen kiváltja a tavaly még akár mérnöki munkát igénylő munkafázisokat. 

Az AI egészen egyértelműen az üzleti és az akadémiai szférában fog teret nyerni elsőként.

Már csak ez is az oka lehet annak, hogy az AI megjelenése egyértelműen a saját egzisztenciális helyzetünk felülvizsgálatát követelte és követeli most is, legalábbis adatink alapján. A lakosság 80%-a szeptemberben azt mondta, hogy végiggondolta azt, hogy az AI „elveheti-e munkájukat/jövedelmüket”, sőt 30% reális opciónak tartja azt és 8% egyenesen tart ettől a forgatókönyvtől. S míg azok, akik már kipróbálták a ChatGPT-t látják azt, hogy az AI munkákat szüntet meg, de közben új szakmákat is létre fog hozni, addig a kipróbálástól elzárkózók inkább csak a negatív oldalát látják az AI megjelenésének a munkaerőpiacon. 

Pozitívabb az AI megítélése

A nyár folyamán mindezekkel együtt is valamelyest pozitívabbá vált az AI megítélése, különösen a technológiai újítások terén, ipari szektorokban, közlekedési és egészségügyi területen várja a lakosság az AI pozitív hatásait – inkább „gyors áttörésekre”, mintsem lassú fejlesztési folyamatokra számítva. 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Let's talk!

Write or call me and I will answer your questions

We can help you make market research a quick return on your investment!
More articles by Ferenc Sági
|

Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk

Bár a fenntarthatóság sokakat foglalkoztató kérdés, ez nem feltétlenül látszik akkor sem, amikor megnézzük, hogy milyen termékek, milyen csomagolásban, milyen motivációval kerülnek bele a bevásárlókosarakba. Friss NRC kutatás a témában!

|

FÉLELEM ÉS TUDÁS

A koronavírus nagyobbat üt a munkaerőpiacon, mint ahogy akár néhány héttel ezelőtt gondoltuk. Aggodalmak, stratégiák, lakossági válaszok: kutatási adatok és lehetséges kimenetelek. Végigondoltuk.

NRC multiscreen kutatás 2019||

Multiscreen: Impulzusvásárlás kanapéról?

Az NRC három előadással is képviseltette magát az idei MediaHungary-n, amiből az egyik az egyre inkább aktuálissá váló (média)fogyasztói viselkedést, a multiscreen-ing jelenséget vizsgálta

en_USEN