Le prêt au logement sera-t-il recrédité ?

Niederfiringer-Veronika

Les statistiques officielles sur la reprise du crédit immobilier, les offres concurrentes des banques et l'optimisme des forums financiers et professionnels suggèrent une lente reprise de la confiance du public dans le crédit immobilier. Mais quelle est la confiance aujourd'hui ? Que pensons-nous du crédit au logement aujourd'hui ? Attendons-nous de l'État qu'il nous fournisse un toit ou nous sentons-nous également responsables de notre logement, de celui de nos enfants, voire de nos parents ? Épargne-t-on, paie-t-on une hypothèque ou emprunte-t-on ? Et si oui, doit-on emprunter à des amis, à la famille, au travail et, en dernier recours, à une banque ? Quelles blessures ont été infligées par la réalité quotidienne du risque de change et l'augmentation des remboursements, insupportable pour beaucoup ? Les Hongrois osent-ils encore contracter des prêts immobiliers ?

En octobre 2014, le COR a mené une enquête sur la confiance du public dans les prêts immobiliers.

*****

La recherche financière du CNRC a été publiée dans le magazine Marketing Research de l'hiver 2014. Commander  Le magazine professionnel gratuit du CNR, qui est également envoyé par courrier aux entreprises abonnées.

*****

Qui est responsable du "sweet home" ?

„S mikor a kályha tűz pattog(…) Édes az otthon” (Babits)

Nem kevés területe van az életnek, ahol az államtól reméljük a boldogulásunk – ilyen az otthonteremtés is, melynek kapcsán kifejezetten magas a közös kasszára (is) építők aránya. Nem csoda, hogy a lakásfinanszírozás felelőssége csak minden harmadik felnőtt szemében kizárólag az otthonteremtő dolga, hiszen a lakosság háromnegyede esélytelennek érzi az igyekezetet: úgy véli, manapság lehetetlen önerőből lakást venni. Még ha egyedül nem is megy, közvetlen környezetünktől sem remélhetjük – és nem is várjuk el – a segítséget. Sokan vannak, akik szerint nem kötelessége a szülőnek gyermeke későbbi életkezdéséhez takarékoskodni (mindössze 21% gondolja, hogy az lenne), ahogy a gyermeknek sem idős szülei lakhatásáról gondoskodni (csak 33% tartja ezt gyermeki kötelességnek), de az államnak a döntő többség (70%) szerint igenis támogatnia kell a lakásvásárlást.

Azért messze nem ingyen lakást akarunk: az általánosan elfogadható lakásteremtést nem saját pénz nélkül képzeli a többség. A felhasználandó erőforrások sorában az önerőt a saját előtakarékosság követi a fejekben, majd az „olcsóbb” állami támogatások és kamattámogatott hitelek. A piaci hitelekkel szemben meglehetősen erős a bizalmatlanság, még a forint alapú hitelekhez is később nyúlna a lakosság, mint a családi, baráti, sőt munkahelyi kölcsönhöz. A devizahitelek pedig, legyen szó lakáshitelről vagy szabad felhasználású jelzálogkölcsönről, egyértelműen csak végszükség esetén jöhetnek szóba egy ideális lakásvásárlás során.

À qui appartient cette maison ?

„…úgy szabadulsz, ha kényedül/nem raksz magadnak olyan házat,/melybe háziúr települ.” (József Attila)

A lakhatásban természetesen, ha nehezen is érhető el, továbbra is a saját lakás birtoklása a jellemző: a 18-59 évesek számára otthont jelentő ingatlanok több mint 80%-a családi tulajdon, személyesen – legalább részben – több mint felük tulajdonos. Ezzel együtt a lakáshitelezés korántsem parciális kérdés, a hatvan évnél fiatalabb felnőttek egyharmada banki kölcsönnel vásárolt ingatlanban él, és ezt egyötödük jelenleg is törleszti.

A családi tulajdont élvezők többsége (52%) a vételkor először a saját kasszát merítette ki. Közel egyötödük vett igénybe szülői, családi segítséget; lakáskasszát, „szocpolt” egyaránt 14%-uk, munkahelyi kölcsönt (is) egytizedük kapott. Banki kölcsön nélkül csak 58%-uk úszta meg: államilag támogatott lakáshitelt 22%-uk, lakáscélú banki kölcsönt piaci feltételek mellett 16%-uk vett igénybe, de jelentős volt a szabad felhasználású bankhitelek aránya is (8%). Ezzel párhuzamosan forinthitelt kétszer annyian (29%) vettek fel otthonuk finanszírozásához, mint deviza alapút (14%).

Remboursement anticipé et liquidités en devises

"Je ne suis ni un parent ni un ami / Je ne suis personne" (Ady)

A deviza alapú hitelek eddig sem voltak túl népszerűek, kivezetésük miatt fogyasztói oldalon feltehetően kevesen bánkódnak majd. A lakosság 9%-a – főként a 30-49 éves korosztály – tanulta meg saját bőrén az árfolyamkockázat jelentését az elmúlt évek során, és ebből csak 5% tudott a végtörlesztéssel szabadulni. Keserű lecke volt ez: közel háromnegyedük rossz döntésnek látja utólag, hogy a hitelfelvételkor nem a forint mellett döntött, és ma csaknem háromszor akkora esélye van arra, hogy gondot okozzon a részletek kifizetése, mint ha a lakáshitel-felvételkor a nemzeti valutát választ(hat)ja.

2014 őszén – közvetlenül a feltételezhető kivezetés előtt – a 18-59 évesek 76%-a kifejezetten felelőtlenségnek tartja a deviza alapú lakáskölcsön felvételét. A „felelőtlenség” talán túl erős szó, főként azoknak, akik maguk is átélték a törlesztőrészletek drasztikus emelkedését: a forinthitelesek (83%) sokkal nagyobb arányban tartják felelőtlenségnek a deviza alapú hitelfelvételt, mint maguk a – saját magukkal és sorstársaikkal megengedőbb – devizások (66%).

Lakashitel_2

Quelle est la prochaine étape pour les prêts au logement ? 

"Celui qui n'a plus rien ne construit plus de maison" (Rilke)

A következő öt évre vonatkozóan a 18-59 évesek negyede tervez ingatlant vásárolni, reményei szerint döntően saját erőforrás (64%), előtakarékosság (33%) felhasználásával. A hitelek között viszont szinte kizárólag a forint hiteleket veszik fontolóra: 38% államilag támogatott, 16% piaci hitelért folyamodna, 12% szabad felhasználású hitelt (is) választana, de mindannyian szigorúan forint alapon. A keserű emlékű deviza alapú lakáscélú banki kölcsönök közelgő búcsúja pedig alig 3%-ukat kényszeríti majd jelenlegi terveik felülvizsgálatára.

A lakáspiac élénküléséhez elengedhetetlen ingatlanvásárlási kedv ugyan nem kimagasló, jó hír viszont a hitelezőknek, hogy a lakásvásárlást fontolgatók közel fele – többen, mint akik jelenlegi lakásukat finanszírozták hitellel – úgy véli, nem tudja majd megkerülni a bankokat. A lakáshitelekkel kapcsolatosan meglehetősen etatista társadalmunk elsősorban továbbra is az állami kamattámogatott hitelek iránt érdeklődik, de a devizahitelek kivezetésével kikerülhet a bizalmatlanság sarokköve a rendszerből, így a – jelenleg is kiszámíthatóbbnak tartott – forint alapú, akár piaci lakáshitelek elterjedése általánosságban is emelhet a lakáscélú banki kölcsönök presztízsén, újra hitelt adva a lakáshiteleknek Magyarországon.

***
Még több pénzügy kutatási hírt olvashat ici.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Parlons-en !

Ecrivez-moi ou appelez-moi et je répondrai à vos questions.

Nous pouvons vous aider à faire de l'étude de marché un retour sur investissement rapide !
Plus d'articles par János Klenovszki

Repülés tekintetében az idősebbek vezetnek

A 18-69 éves internetezők 42 százaléka ült már repülőgépen, és 16 százalék azok aránya, akik utaztak már fapadossal. Repülés tekintetében az idősebb korosztály rendelkezik

Partage d'expériences de jeu (fin) en ligne

Hazánkban közel 2 millió ember, az internetezők 53 százaléka játszik legalább alkalmanként online játékokat másokkal. Bár alapvetően a fiatalokra jellemző tevékenységről van szó, az

Fontos az online marketing

Ön tájékozódik az interneten mielőtt nagy értékű terméket vásárol? Többségünk igennel válaszolna erre a kérdésre, de természetesen akadnak olyanok, akik még mindig ragaszkodnak a

fr_FRFR