E-könyvek és digitális kiadványok

Franz Sagi

Évtizedekkel ezelőtt a könyvek, újságok, magazinok jelentették a szórakozás fő formáját. Bakfis érzékenyült el a lányregényen, könyökvédős irodista lapozta a sporthíreket, unatkozó háziasszony szórakozott filléres ponyvákon és kispolgár tipródott szépirodalom és könnyed kalandregény közt a könyvesboltban. Majd jött az elektromosság, s vele a telefonhírmondó, a rádió és a televízió.

Majd a számítógépek, játékkonzolok, lejátszók és felvevők, melyek ráadásul évről-évre zsugorodtak.A XXI. század pedig elhozta a hordozható képernyőket mindenféle méretben és funkcióval, billentyűzettel vagy anélkül, melyek útba igazítanak, zenélnek, kapcsolatot teremtenek vagy híreket szállítanak. A megjelenítés és az elérhető tartalmak majdnem minden érzékszervre hatnak, a betűk egy részét felváltották a képek, videók, hangok, a maradék szöveg pedig meglehetősen interaktívvá vált. A hosszabb folyó szövegek olvasása a jelen számítástechnikai eszközein megerőltető, a hordozható készülékeken korlátot jelent az akkumulátor üzemideje, ráadásul a napi rutinból úgy ahogy van, kiszorult az olvasás. A korábban divatos nyomtatott tartalmak és a mostanában népszerű hordozható elektronikus-digitális eszközök ettől függetlenül az e-könyv olvasók platformján egyesültek. A kérdés az, hogy kinek és minek?

Hazánkban az e-könyv olvasó eszközök penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhető tartalmak választéka (a nyomtatásban megjelenő címek százalékában) egyaránt jellemezhető egy nem túl nagy, bőven egyjegyű számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetező 18-69 évesek halmazának mindössze 3,5%-a rendelkezik e-könyv olvasóval, ez az arány a lakosságon belül a 2%-ot sem éri el. A netpolgárok halmazán a beszerzésre való hajlandóság sem ostromolja az egeket; csupán 3% tervezi a vételt a közeljövőben. A széles körben való elterjedést akadályozza az eszköz drágasága, az új technológiáktól való sztenderd félelem és maga az olvasás kevésbé népszerű volta – az e-kiadványok körében tapasztalható vérszegény magyar nyelvű kínálatról nem is beszélve.

Szoftver – Egy kis hazai

E-könyvekről a rendszeresen internetező felnőtt lakosság 82%-a hallott már, amely közel 3 millió embert jelent. Közel 24%, azaz mintegy nyolcszázezren olvastak is már valamilyen eszközön (pl. számítógépen, laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen. Pontosabban fogalmazva itt nyilván többféle fájlformátumról van szó, ami leggyakrabban a nem egészen erre kitalált Portable Document Format (pdf). A rendszeresen internetező felnőtt lakosság több mint fele (59%), kb. kétmillió fő kifejezetten érdeklődik is az e-könyvek iránt: ők azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de érdeklődést tanúsítanak a technológia iránt és szívesen kipróbálnák azt, ha lehetőségük adódna rá. Az netező felnőttek csupán hatoda zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvektől: hatszázezerre tehető azok száma, akik nem érdeklődnek az elektronikus könyvek iránt és nem is gondolják úgy, hogy a jövőben megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz.

Azok közül, akik olvastak már elektronikus könyvet, legtöbben magyar nyelven tették azt (73%). Lényegesen kevesebben vannak azok, akik a magyar mellett más idegen nyelven is be tudták fogadni a műveket (18%), a csak idegen nyelvű tartalmakat olvasók aránya pedig ennél is jóval alacsonyabb (9%). A keresleti oldal a magyarul beszélő könyveket preferálja, ezzel szemben a kínálati oldalon erősen dominál az idegen nyelv: külföldi weboldalakon hatalmas mennyiségű tartalom található, ehhez képest a néhány magyar anyagokat (is) hosztoló oldal párszáz magyar címe cseppnek látszik a tengerben. Hazánkban az elektronikus könyvek piacán a magyar nyelvű tartalmakat illetően bátran beszélhetünk hiányról: több mint 30 weboldalról tudunk ingyenesen letölteni elektronikus könyveket, azonban a legtöbb oldalon az elérhető könyvek száma alacsonynak mondható, és a kínálat legtöbbször a lejárt jogdíjú művek halmazára korlátozódik. Fizetős e-könyv tartalmakat nagyjából 20 weboldalon találunk, itt mód nyílik a könyvesbolthoz hasonló beleolvasásra, vagy akár a könyvesboltban akadályokba ütköző és valószínűleg élénk ellenállást kiváltó fejezetenkénti megvételre. Mindamellett az e-könyveket, főleg a magyar nyelvűeket számos kritika éri szerkesztésüket illetően: leggyakoribb probléma a tördeléssel, valamint az ékezetes betűk megjelenítésével akad. Ezek a részletek azonban a felhasználók számára rendkívül fontosak – az adott e-könyv és az egész e-könyvpiac megítélésére is hatással lehet, ha a tartalom formai kívánnivalót hagy maga mögött.

Megfontolandó piaci potenciált rejt tehát a hazai e-könyvek piaca; az e-könyveket olvasók közül minden második ember érdeklődne egy olyan weboldal iránt, ahol széles választékban, kifejezetten e-könyv olvasó eszközökre optimalizált, minden formai és tartalmi követelménynek megfelelő könyveket lehetne anyagi ellenszolgáltatás fejében beszerezni. Természetesen itt a nyomtatott kiadványok árának egy részéről lehet szó, a fogyasztók mindenképp részesülni szeretnének a megspórolt nyomdai költségek okozta árelőnyből.

Hardver – Kütyüismeretből elégtelen

Ha már nagy nehezen megszereztük a vágyott tartalmat, a tettek, vagyis a befogadás mezejére léphetünk. A fogyasztó itt újabb döntés előtt áll; olvasásra korlátozottan alkalmas eszközt vegyen (elő), vagy számára ismeretlen kínálatból válogasson féliformációk alapján. Az okostelefon- és tabletpiaccal ellentétben az e-könyv olvasók között nincs olyan, ami behozhatatlan előnyre tett volna szert nemhogy elterjedtségben, de még ismertségben sem. Az alapvetés persze az, hogy 70% számára egyik brand vagy típus sem cseng ismerősen, a Sony Readernél biztosan kedvező hatása van magának az ismert márkanévnek.
grafika
Ezen ismertségi számok ráadásul pusztán a szájról-szájra terjedő információk, megjelenő cikkek, bemutatók eredményei, mivel a forgalmazást támogató kampány legtöbbször hivatalos forgalmazás hiányában még várat magára. A korai elfogadók persze megtalálják a módját, hogy hozzájussanak az áhított eszközhöz itt, Európa távoli szegletében.

Az e-book readereket kifejezetten elektronikus, írott tartalmak (könyvek, újságok stb.) megjelenítésére fejlesztették ki, megpróbálva a papír alapú irodalom olvasásának élményét minél inkább megőrizni. Ennek érdekében a legtöbb ilyen eszköz nem rendelkezik háttérvilágítással, nincs színes kijelzője és néhány kivételtől eltekintve nincsenek beépítve extra funkciók sem, legyen az vezeték nélküli internetelérés, vagy akár videolejátszás. Ezzel szemben a táblagépek multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra, képnézegetésre, de akár e-könyvek olvasására is. Érdemes itt is megvizsgálni, hogyan fest a legnagyobb hardvercégek harca a hazai netezők szemszögéből.
grafika
Hasonlóan alakulnak az ismertségi számok a tableteknél is, kivéve egyetlen, nem elhanyagolható tényezőt: az Apple az online szférában nagy erőket mozgósító, korszerű marketingeszközökkel hatékonyan kommunikál, melynek eredményeképpen a tabletpiac jelen állapotában a tablet és az iPad közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tehetünk. A Samsung elég későn ébredt, s bár nem reménytelen a helyzete, az Apple táblagépének előnyét nagyon nehéz lesz ledolgozni – gondoljunk csak az okostelefon-piacra, mely évek alatt sem heverte ki a cupertinói mamut hódításait.

Jövőkép – Mit kíván a magyar nemzet?

Közel ugyanannyian terveznek egyébként e-könyv olvasó eszközt vásárolni a közeljövőben, mint ahányan most rendelkeznek vele. Ez a meglévő százezer tulajdonos mellé még egyszer ennyi vásárlót jelentene egy éven belül. A vásárlást tervezők közül mindösszesen 8% (kb. nyolcezer fő) döntötte már el, hogy milyen márkájú és típusú eszközt fog vásárolni: legtöbben az Amazon Kindle-t preferálják. Legalábbis elvben.

Több okból sem mehetünk el azonban a tabletek mellett szó nélkül, ha az e-könyv olvasókat vesszük górcső alá, noha az alma és a körte összevetésének problematikája sejlik fel. Egy hasonló formájú, hasonló piaci fázisban lévő eszközről van szó, ami ráadásul ugyanazt a funkciót is képes ellátni, mint jellemzően csak olvasásra (és igen korlátozottan böngészésre, zenehallgatásra) kitalált olvasók. Másrészt az e-könyv olvasók iránt támasztott elvárások jelentős része a tabletek előretörését sejteti, mivel ott mindössze az akkumulátor üzemideje a sarkalatos pont, melynek megoldása rohamléptekkel halad előre.
grafika
Vagyis a helyzet az, hogy az egydimenziós e-könyv olvasók helyett a legtöbb jövőbeni vásárló valószínűleg a kicsivel drágább, ám összehasonlíthatatlanul többet nyújtó tabletek közül fog válogatni. Az e-könyv olvasók korlátozott tudása csupán egy szűk réteg számára lesz annyira vonzó, hogy külön eszköz beszerzését erre a célra egyáltalán tervbe vegyék. Ezzel kapcsolatban bátran támaszkodhatunk a navigációs eszközök kontra okostelefonok párhuzamra; a jövő a többcélú, integrált hordozható eszközöké, legalábbis ami a tömeges felhasználást illeti.
grafika

Egy szűkebb réteget persze biztosan elvarázsol az e-tinta, de ezen csoport mérete kis túlzással a tükörreflexes fényképezőgépet, CD-lemezt vagy mechanikus karórát használók táborához lesz majd mérhető. Ráadásul úgy látszik, maga a formátum sem fogja kiszorítani a nyomtatott termékeket, inkább csak bizonyos helyzetek optimális megoldása lesz, ahol helyszűke, vagy papír számára végzetes körülmények vannak – és persze áramforrás a közelben, lehetőleg USB-aljzattal.

***
NRC médiakutatás – tudjon meg még többet a médiakutatási megoldásainkról!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Lassen Sie uns reden!

Schreiben oder rufen Sie mich an und ich werde Ihre Fragen beantworten

Wir können Ihnen helfen, dass sich Ihre Investition in die Marktforschung schnell auszahlt!
Sági Ferenc további cikkei
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Psychologe statt KI?

Psychologe statt KI?

Die Psychotherapeutin und New-York-Times-Bestsellerautorin Esther Perel ist eine der schärfsten und originellsten Stimmen zum Thema moderne Beziehungen. Im September hielt sie einen Vortrag in der BrainBar in Budapest. Geschrieben von Szilvi Szücs.

de_DEDE