Több mint 6 millió internetező

 

Az utóbbi egy évben folytatódott az internetpenetráció lassú növekedése – jelenleg a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 73 százaléka internetezik, ami 2 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti adat. Ez 6,1 millió internetezőt jelent a 15+ korosztályban.

Az internetezés két alapvető demográfiai faktora továbbra is az életkor és az iskolai végzettség. Míg a Z és az  Y generáció tagjai közül gyakorlatilag mindenki internetezik (a 15-29 évesek körében 97, a 30-39 évesek körében 95 százalékos a penetráció), és a negyveneseknek is csupán egytizede nem használja az internetnek, addig 50 év felett már szép számmal találunk olyanokat, akik kimaradnak a digitális világból. Az 50-59 évesek 70 százaléka netezik, a 60-69 éveseknek ez már csak a feléről mondható el, a 70 évnél idősebbek esetében pedig a nagy többség (ötből négy ember) digitális analfabétának számít.

Az iskolai végzettség mentén hasonló különbségeket találunk: míg a diplomások 92, az érettségivel rendelkezők 86 százaléka használja az internetet, az alapfokú végzettségűek körében a penetráció szintje csupán 57 százalék. Az egyes régiók, településtípusok között is megfigyelhető szignifikáns különbség az internetpenetráció szintjében (míg például a budapestiek 82, addig a községekben élőknek csak 65 százaléka internetezik), ez azonban alapvetően az egyes településtípusok eltérő demográfiai összetételének köszönhető (például a fővárosban magasabb a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek aránya, mint a kisebb településeken), és kevésbé magyarázható infrastrukturális tényezőkkel.

Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a fiatalok ma már gyakorlatilag kivétel nélkül rendszeres használói az internetnek, és igaz ez az idősebb generációk magasabban képzett tagjaira is. Tíz digitális analfabétából kilenc már betöltötte az ötvenedik (háromnegyedük pedig a hatvanadik) életévét, ráadásul az internetet nem használók 2,3 milliós csoportjának  több mint kétharmada olyan „ötvenpluszos”, aki legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, és jellemzően nincs benne nyitottság a digitális világ iránt. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy a teljes hazai lakosságon belül a következő években is legfeljebb néhány ponttal növekszik majd az internetpenetráció – a kereskedelmi szempontból releváns, aktív és nyitottabb szegmensek ugyanakkor már teljes körűen elérhetőek az online csatornákon keresztül.

Az adatok forrása: Nemzeti Olvasottság Kutatás 2018/Q2

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Lassen Sie uns reden!

Schreiben oder rufen Sie mich an und ich werde Ihre Fragen beantworten

Wir können Ihnen helfen, dass sich Ihre Investition in die Marktforschung schnell auszahlt!
Weitere Artikel von János Klenovszki
online mélyinterjús módszerek||NRC online kvalitatív módszerek

ONLINE MÉLYINTERJÚK – DISTANCE INTERVIEWING

Korábban az online fókuszcsoportokat, a chat vs. voice módszert mutattuk be, mostani cikkünkben pedig a személyes (one-on-one) interjúzás új útjait és tanulságait igyekeztünk áttekinteni: módszertani megoldások összevetése és támogató szoftverek számba vétele az NRC tapasztalatai alapján.

||||||||||||||||||||||||||

FÓKUSZCSOPORT CHAT VS VOICE

Chat alapú és voice alapú fókuszcsoportok összevetése: jellemzők, előnyök-hátrányok, különbségek | online kvalitatív kutatások az NRC-nél.

|

Oktatási célokra ingyenes IMR használatot biztosít az NRC – Instant Marketing Research közlemény

Az NRC Kft. az Instant Marketing Research szoftver (IMR) kifejlesztésével egy olyan komplex, ugyanakkor rugalmasan használható piackutatási szoftvert hozott létre, amely online kvalitatív piackutatási eszköztárával egyedülálló a jelenlegi hazai piackutatási környezetben és egy platform keretén belül ad lehetőséget kvalitatív és kvantitatív kutatási eszközök használatára.

de_DEDE