Hogy kerül az áru haza? (Letölthető prezentációval!)

Az online vásárlás nem mindig azt jelenti, hogy megrendeljük a terméket az interneten, és várjuk, hogy csengessen a futár. E-kereskedelmi tracking kutatásunk szeptemberi hullámában kiemelten vizsgáltuk az egyes átvételi módokat – a házhozszállítástól a boltban történő átvételig.

Az interneten vásárló magyarok 88 százaléka választott az elmúlt egy évben legalább egy alkalommal házhozszállítást,  78 százalék esetében pedig ez a leggyakoribb átvételi mód – derül ki a az NRC átfogó e-kereskedelmi kutatásából. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden ötödik vásárló valamilyen más átvételi módot részesít előnyben, de a többiekkel is – összességében az online vásárlók közel felével – elő-előfordul, hogy nem a termék házhoz – jellemzően otthonukba, esetleg munkahelyükre – szállítása mellett döntenek.

Több oka is lehet ennek, a vásárlók azonban leginkább a magas kiszállítási díjjal (48%), a kiszállítás számukra nem megfelelő időpontjával (37%), továbbá a könnyen megoldható személyes átvétellel (45%) indokolták döntésüket. A bizalmatlanság ezzel szemben ritkán játszik szerepet abban, hogy a vásárlók nem az elvben legkényelmesebb átvételi módot választják: 9 százalék indokolt azzal, hogy félt, szállítás közben megsérül a termék, a kiszállítást végző cég kiléte pedig csupán 5 százalékot tántorított el.

A kiszállítási díj tehát kulcsfontosságú, és ennek tükrében mindenképp aggasztó, hogy a vásárlók általában véve magasnak tartják azt. Igaz, több mint harmaduk ingyenes házhozszállítást várna el minden esetben, de akiknek nincs ennyire sarkos véleményük, azok is jellemzően 5-10 ezer forintnál húzzák meg azt a határt, ami feletti vásárlásnál már nem tartják indokolnak, hogy fizetni kell a kiszállításért.

A drága házhozszállításnak természetesen következményei is vannak. Bár nem ritka, hogy a vevők a vásárlási összeg növelésével – nagyobb mennyiség vagy más termékek kosárba pakolásával – próbálják csökkenteni a kiszállítási díjat, vagy elérni az ingyenes kiszállítást (ami a webáruházak számára tulajdonképpen előnyös), jellemzőbb reakció az úgynevezett kosárelhagyás: amikor a vásárló inkább egy másik webáruházban, hagyományos módon vagy egyáltalán nem veszi meg a terméket – ilyesmire a magyar online vásárlók 71 százalékánál volt már példa. Az pedig, hogy bár végrehajtotta a tranzakciót, inkább más átvételi mód mellett döntött, 51 százalékkal fordult már elő – a vásárlók negyede egyébként magasnak ítélt szállítási díj esetén akkor is a személyes átvétel mellett dönt, ha ez számára kisebb-nagyobb kényelmetlenséggel jár.

A kiszállítás díja mellett fontos szempont az is, hogy megfelelő időben érkezzen a megrendelt áru. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a hétköznap napközben, vagyis munkaidőben történő kiszállítás a vásárlók háromnegyede számára általában véve megfelelő, a többség ugyanakkor igényli, hogy a futárcég legfeljebb 2 órás intervallumban előre megadja, mikor érkezik a csomag. A 24 órás házhozszállítást ellenben csak tízből három vásárló fogalmazza meg elvárásként, főként azok, akik az átlagosnál gyakrabban vásárolnak a neten. De még ők is többnyire csak sürgős esetekben vagy bizonyos termékek – élelmiszerek, gyógyszerek – vásárlásakor igényelnék ezt az extra szolgáltatást.

A témáról az idei Internet Hungaryn is előadtunk – a prezentáció a gombra kattintva tölthető le.
[wpdm_package id=’15865′]

Érdeklik e-commerce tracking kutatásunk további eredményei? Kérjen ajánlatot!