Az internetről, internethasználatról szóló közlemények, elemzések többnyire a világhálót használókat vizsgálják – azt a 34 százalékot, aki (a 15-69 éves lakosságon belül) rendszeresen használja az internetet. Pedig a többség nem szokott internetezni, sőt, a lakosság háromötöde soha ki sem próbálta az internet, és semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik az ott elérhető tartalmakról, szolgáltatásokról.
A 15-69 éves hazai lakosság 59 százaléka még sosem próbálta ki az internet használatát, további 7 százalék pedig ugyan rendelkezik már némi világhálós tapasztalattal, de nem szokott internetezni. A nem-internetezés okaként sokan a technikai lehetőség (számítógép- vagy internet-hozzáférés) vagy az ismeretek hiányát említik, de feltűnő, hogy az internetet nem használók egyharmada úgy gondolja, nincs szüksége az internetre.
A szubjektív indokok ugyanakkor rendszerint torzítják a valós helyzetet: ma már a lakosság nagy része valamilyen módon képes lenne internet-hozzáféréshez jutni, a „nincs rá szüksége” típusú válaszok mögött pedig sokszor az a jelenség áll, hogy a világhálós tapasztalattal nem rendelkezők sok esetben nem is tudják, mire használható az internet. (Figyelemreméltó, hogy az otthoni hozzáféréssel rendelkezők 12 százaléka nem internetezik!)
Az internet használat mögöttes okainak vizsgálatára és így a nem-internetezés valós indokainak feltárására az NRC kidolgozott egy eljárást, amely alkalmas arra is, hogy szegmentálja a társadalmat az internethez fűződő viszonya alapján. A NetMark indexálás legnagyobb tanulsága, hogy míg az internetezők és a nem-internetezők között a legnagyobb különbség valóban a hozzáférésben figyelhető meg, addig utóbbi csoport ismeretei is szignifikánsan alacsonyabbak a világhálóval kapcsolatban, sőt az internettel kapcsolatos bizalmatlanságuk is nagyobb. Nincs ugyanakkor különbség az internetet használók és nem használók között a hasznosság dimenziójában: tehát egy átlagos nem-internetező számára az internet ugyanolyan hasznos eszköz (lenne), mint egy átlagos-internetező számára – a világhálón ő is találna olyan tartalmat, szolgáltatást, amely értékes tevékenységgé tenné számára az internetezést.
A NetMark szegmentáció öt csoportot különböztet meg a világhálóhoz fűződő viszonya alapján. A 15-69 évesek egyötödét teszi ki az az internettel szemben elkötelezett csoport, amelynek tagjai nem csak ismerik az internet kínálta lehetőségeket, de bíznak is az internetben és hitelesnek tartják az online tartalmakat – a világháló pedig magas relevanciával bír életükben. Nem véletlen, hogy ebben a csoportban 73 százalék a rendszeres internetezők aránya, és az otthoni hozzáféréssel rendelkezők 97 százaléka internetezik. A másik végletet az a 14 százaléknyi kívülálló csoport alkotja, amely az internettel kapcsolatban hiányos ismeretekkel és az átlagosnál nagyobb bizalmatlansággal rendelkezik, ráadásul a világháló nem is nyújt különösen hasznos tartalmakat számára. E szegmensben mindössze 3 százalék szokott internetezni, és még az otthoni hozzáféréssel rendelkezők közül is csak minden harmadik használja ki a lehetőséget. Míg az elkötelezett szegmens tipikus tagja fiatal, magas státuszú, nagyvárosban élő férfi, addig a kívülállók körében az 50 év felettiek, az alacsony státusszal rendelkezők és a kisebb településeken élők vannak felülreprezentálva.
Látható, hogy míg az elkötelezettek számára a hozzáférés biztosítása szinte automatikus internet használatot eredményez, addig a kívülállók esetében még az otthoni internet kapcsolat biztosítása is csak az esetek kisebbik hányadában ösztönzi az internetezést. A két szélsőség között ugyanakkor három további szegmens található, amelyeknél az internetezés képlete lényegesen összetettebb: az internetezéssel kapcsolatos ismeretek, a bizalom, illetve a világhálón elérhető tartalmak hasznossága eltérő súlya alakítja e csoportok internethez fűződő viszonyát. Az öt szegmens más és más marketing- és kommunikációs eszközök által motiválható: az elkötelezettek számára akciós internet-hozzáférés biztosítása, a világhálót ismerő, de azzal szemben kifejezetten bizalmatlan csoport esetében a bizalom kiépítése, az ismerethiánnyal bíró szegmensek esetében pedig az online tartalmakat és szolgáltatásokat bemutató hirdetések lehetnek hatékony megoldások az internet használók arányának növelése érdekében.
Az adatok a TNS-NRC InterBus kutatás második féléves, 13 ezer fős adatbázisából származnak. A 15-69 éves lakosságra reprezentatív InterBus a hazai Internet-Verbreitung alakulásáról, az internetezők és a nem internetezők jellemzőiről, valamint az internethasználat (és nem használat) motivációiról szolgáltat információt.
DE 
HU 
EN 
ES 
FR