¿Se reacreditará el préstamo vivienda?

Niederfiringer-Veronika
Las estadísticas oficiales sobre la recuperación del crédito a la vivienda, las ofertas competidoras de los bancos y el optimismo de los foros financieros y profesionales sugieren una lenta recuperación de la confianza del público en el crédito a la vivienda. Pero, ¿cuánta confianza hay hoy? ¿Qué pensamos hoy del crédito a la vivienda? ¿Esperamos que el Estado nos ponga un techo o también nos sentimos responsables de la vivienda de nosotros mismos, de nuestros hijos o incluso de nuestros padres? ¿Ahorramos, pagamos una hipoteca o pedimos prestado? Y si es así, ¿debería ser un préstamo de amigos, de la familia, del trabajo y, como último recurso, un préstamo bancario? ¿Qué heridas nos ha infligido la realidad cotidiana del riesgo del tipo de cambio y el aumento de las amortizaciones, que para muchos es insoportable? ¿Se atreven aún los húngaros a pedir préstamos hipotecarios?En octubre de 2014, el CNR realizó una encuesta sobre la confianza del público en los préstamos para vivienda.

*****

La investigación sobre finanzas de NRC se publicó en la revista Marketing Research de invierno de 2014. Haz tu pedido  La revista profesional gratuita de NRC, que también se envía por correo a las empresas suscritas.

*****

¿Quién es el responsable del dulce hogar? „S mikor a kályha tűz pattog(…) Édes az otthon” (Babits)Nem kevés területe van az életnek, ahol az államtól reméljük a boldogulásunk – ilyen az otthonteremtés is, melynek kapcsán kifejezetten magas a közös kasszára (is) építők aránya. Nem csoda, hogy a lakásfinanszírozás felelőssége csak minden harmadik felnőtt szemében kizárólag az otthonteremtő dolga, hiszen a lakosság háromnegyede esélytelennek érzi az igyekezetet: úgy véli, manapság lehetetlen önerőből lakást venni. Még ha egyedül nem is megy, közvetlen környezetünktől sem remélhetjük – és nem is várjuk el – a segítséget. Sokan vannak, akik szerint nem kötelessége a szülőnek gyermeke későbbi életkezdéséhez takarékoskodni (mindössze 21% gondolja, hogy az lenne), ahogy a gyermeknek sem idős szülei lakhatásáról gondoskodni (csak 33% tartja ezt gyermeki kötelességnek), de az államnak a döntő többség (70%) szerint igenis támogatnia kell a lakásvásárlást.Azért messze nem ingyen lakást akarunk: az általánosan elfogadható lakásteremtést nem saját pénz nélkül képzeli a többség. A felhasználandó erőforrások sorában az önerőt a saját előtakarékosság követi a fejekben, majd az „olcsóbb” állami támogatások és kamattámogatott hitelek. A piaci hitelekkel szemben meglehetősen erős a bizalmatlanság, még a forint alapú hitelekhez is később nyúlna a lakosság, mint a családi, baráti, sőt munkahelyi kölcsönhöz. A devizahitelek pedig, legyen szó lakáshitelről vagy szabad felhasználású jelzálogkölcsönről, egyértelműen csak végszükség esetén jöhetnek szóba egy ideális lakásvásárlás során.¿De quién es la casa? „…úgy szabadulsz, ha kényedül/nem raksz magadnak olyan házat,/melybe háziúr települ.” (József Attila)A lakhatásban természetesen, ha nehezen is érhető el, továbbra is a saját lakás birtoklása a jellemző: a 18-59 évesek számára otthont jelentő ingatlanok több mint 80%-a családi tulajdon, személyesen – legalább részben – több mint felük tulajdonos. Ezzel együtt a lakáshitelezés korántsem parciális kérdés, a hatvan évnél fiatalabb felnőttek egyharmada banki kölcsönnel vásárolt ingatlanban él, és ezt egyötödük jelenleg is törleszti.A családi tulajdont élvezők többsége (52%) a vételkor először a saját kasszát merítette ki. Közel egyötödük vett igénybe szülői, családi segítséget; lakáskasszát, „szocpolt” egyaránt 14%-uk, munkahelyi kölcsönt (is) egytizedük kapott. Banki kölcsön nélkül csak 58%-uk úszta meg: államilag támogatott lakáshitelt 22%-uk, lakáscélú banki kölcsönt piaci feltételek mellett 16%-uk vett igénybe, de jelentős volt a szabad felhasználású bankhitelek aránya is (8%). Ezzel párhuzamosan forinthitelt kétszer annyian (29%) vettek fel otthonuk finanszírozásához, mint deviza alapút (14%).Amortización anticipada y liquidez en divisas "No soy ni pariente ni amigo / no soy nadie" (Ady)A deviza alapú hitelek eddig sem voltak túl népszerűek, kivezetésük miatt fogyasztói oldalon feltehetően kevesen bánkódnak majd. A lakosság 9%-a – főként a 30-49 éves korosztály – tanulta meg saját bőrén az árfolyamkockázat jelentését az elmúlt évek során, és ebből csak 5% tudott a végtörlesztéssel szabadulni. Keserű lecke volt ez: közel háromnegyedük rossz döntésnek látja utólag, hogy a hitelfelvételkor nem a forint mellett döntött, és ma csaknem háromszor akkora esélye van arra, hogy gondot okozzon a részletek kifizetése, mint ha a lakáshitel-felvételkor a nemzeti valutát választ(hat)ja.2014 őszén – közvetlenül a feltételezhető kivezetés előtt – a 18-59 évesek 76%-a kifejezetten felelőtlenségnek tartja a deviza alapú lakáskölcsön felvételét. A „felelőtlenség” talán túl erős szó, főként azoknak, akik maguk is átélték a törlesztőrészletek drasztikus emelkedését: a forinthitelesek (83%) sokkal nagyobb arányban tartják felelőtlenségnek a deviza alapú hitelfelvételt, mint maguk a – saját magukkal és sorstársaikkal megengedőbb – devizások (66%).Lakashitel_2¿Y ahora qué?  "El que ahora no tiene, no construye más casa" (Rilke)A következő öt évre vonatkozóan a 18-59 évesek negyede tervez ingatlant vásárolni, reményei szerint döntően saját erőforrás (64%), előtakarékosság (33%) felhasználásával. A hitelek között viszont szinte kizárólag a forint hiteleket veszik fontolóra: 38% államilag támogatott, 16% piaci hitelért folyamodna, 12% szabad felhasználású hitelt (is) választana, de mindannyian szigorúan forint alapon. A keserű emlékű deviza alapú lakáscélú banki kölcsönök közelgő búcsúja pedig alig 3%-ukat kényszeríti majd jelenlegi terveik felülvizsgálatára.A lakáspiac élénküléséhez elengedhetetlen ingatlanvásárlási kedv ugyan nem kimagasló, jó hír viszont a hitelezőknek, hogy a lakásvásárlást fontolgatók közel fele – többen, mint akik jelenlegi lakásukat finanszírozták hitellel – úgy véli, nem tudja majd megkerülni a bankokat. A lakáshitelekkel kapcsolatosan meglehetősen etatista társadalmunk elsősorban továbbra is az állami kamattámogatott hitelek iránt érdeklődik, de a devizahitelek kivezetésével kikerülhet a bizalmatlanság sarokköve a rendszerből, így a – jelenleg is kiszámíthatóbbnak tartott – forint alapú, akár piaci lakáshitelek elterjedése általánosságban is emelhet a lakáscélú banki kölcsönök presztízsén, újra hitelt adva a lakáshiteleknek Magyarországon.***Még több pénzügy kutatási hírt olvashat aquí.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Artículos sobre temas similares

Navega por las infografías descargables del NRC, utiliza los datos que encuentres, pero por favor, remítenos siempre a nosotros.
¡Hablemos!

Escríbame o llámeme y responderé a sus preguntas

Podemos ayudarle a rentabilizar rápidamente su inversión en estudios de mercado.
Más artículos de János Klenovszki
Új kollégát keresünk: piackutatási projektkoordinátor, online kérdőívszerkesztő

Adatelemző, piackutató

Magyarország legnagyobb online piackutató cége, az NRC keresi piackutató, adatelemző kollégáját!  Munkakörhöz tartozó feladatok: Akkor jelentkezz, ha  Előnyt jelent: És mit kínálunk cserébe?  Céginformáció:

A piackutatás 2024-es trendjei

A piackutatás 2024-es trendjei

Piackutatás 2024. Mega-, és mikrotrendek, szakértői beszélgetés Falus Tamással és Géczi Tamással a piackutatás jelenéről és jövőjéről az NRC friss podcastjében.

es_ESES