Együnk-e tojást vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet vagy hagyjuk el? Mennyi húst együnk? Együnk-e egyáltalán? Mit okoz a fehér liszt? Hányszor együnk egy nap? A mindennapi táplálkozás körül sokasodnak a kérdések és ugyan a válaszok is, de egyáltalán nem könnyű ezek között eligazodni. A különböző speciális étrendek, élelmiszerek jelenléte ma már nem ismeretlen, egyre kevésbé szitokszó növényi tejjel kérni a kávénkat egy kávézóban és ismerősi, baráti, családi körökben sem ritka, hogy a vacsoraasztálnál valaki valamilyen szempontból „máshogy” étkezik. Bélyegzik az ételintoleranciát vagy a speciális élelmiszerek fogyasztását divathóbortnak, evolúciós betegségnek is, ami viszont lényegesebb a címkéknél, hogy egyre többeket érint.
Mennyien érintettek a speciális étrendek követésében?
A speciális étrendek, diéták ma már nem ismeretlen kifejezések és egyre nő azok köre is, akik ezekben érintettek valamilyen formában. A lakosság kétötöde (42%) úgy érzi, hogy egyre többektől hallja az ismerősi, baráti körében, hogy valamilyen speciális étrendet, diétát követ*.
A lakosság (16-75 évesek) több, mint fele (58%) fogyaszt valamilyen speciális élelmiszert. Nem csak Magyarországon, de általában véve is jellemző, hogy többen vannak azok, akik fogyasztják ezeket, mint azok, akik kifejezetten valamilyen speciális étrendet, diétát követnek – utóbbiak a lakosság kb. harmadát teszik ki (31%).
Mind a szűkebben vett speciális étrendet követő csoportban, mind a tágabban értelmezhető fogyasztói csoportban a cukormentes / cukorcsökkentett érintettségűek vannak a legtöbben, a célcsoport tizede (13%) követ ilyen étrendet, közel fele pedig (44%) szokott ilyen termékeket fogyasztani. A diabetikus jellegű termékeket keresők körét követik a szénhidrátcsökkentett élelmiszerekben érintettek (fogyasztók: 32%, követők: 9%).
Laktózmentes termékeket a lakosság ötöde fogyaszt valamilyen rendszerességgel, ilyen étrendet pedig 8% követ. Gluténmentes élelmiszerekben, alapanyagokban a lakosság tizede (13%) gondolkodik, az étrendet követők aránya ebben az esetben is szűkebb a fogyasztókhoz képest (3%). Manapság a húsfogyasztás mikéntjeiről is sokat hallani, jelenleg 7% nyilatkozott úgy, hogy az általa követett étrendben figyel a húsfogyasztására akár annak teljes elhagyásával, akár annak valamilyen szintű visszafogásával, többségük inkább utóbbi módszerrel, de vegán termékeket 12% fogyaszt.
Mik a speciális termékek fogyasztásának indokai?
Akik a szigorúbban vett, speciális étrendet követő táborba tartoznak, azok körében az érzékenység vagy allergia fennállása a fő ok. A cukorcsökkentett / cukormentes élelmiszerek/alapanyagok részarányát tekintve nem meglepő, hogy emellett a testsúly-kontroll is fontos indok, a nem kifejezetten diéta követők, de speciális élelmiszert fogyasztók körében is megjelenik ez az indok az általános egészségvédelem, megelőzés mellett.
Mennyire hozzáférhetőek?
A lakosság és az érintett csoportok is többségében úgy érzik, hogy ma már könnyebben hozzáférhetőek a speciális étrendekbe illeszthető élelmiszerek, alapanyagok, azonban az „egy helyen mindent” elve még nem mindenki számára elérhető, főként azok esetében probléma ez, akik többféle étrendet is követnek, 64%-uk több helyről szerzi be a szükséges alapanyagokat.
A hozzáférhetőséget némiképp árnyalja az, hogy a speciális étrendet követők fele úgy érzi, hogy sokszor olyan termékek is mentes besorolásba kerülnek, amelyek igazából nem vagy nem teljesen felelnek meg a kritériumoknak.
Milyen árban kaphatóak a speciális élelmiszerek / alapanyagok?
A speciális élelmiszerek, alapanyagok drágák, ezt az érintettek nagyobb hányada (70%) így gondolja, a speciális étrendet követők többsége többet is költ emiatt, mintha nem venne ilyen termékeket – általánosságban az mondható el, hogy egy kb. 30%-os plusz költséget jelent ez számukra egy olyan bevásárláshoz képest, mintha mindenből normál változatot vásárolnának.
Az adott típusú speciális élelmiszercsoporthoz való viszony (cukormentes/cukorcsökkentett, alacsony szénhidráttartalmú, laktózmentes, gluténmentes, vegán) az árképre is hatással van. A lakosság azon része, amely az adott típussal nem áll semmilyen kapcsolatban, tehát nem követi az adott jellegű étrendet és alkalmi jelleggel sem fogyasztja azt, azok még inkább magasabbra pozícionáljak ezek árait (körükben magasabb a „a normál termékekhez képest sokkal drágább” válaszok aránya), mint azok, akik valamilyen rendszerességgel fogyasztják az adott terméktípust.
A fogyasztókon belül a „követők” és a „csak fogyasztók” árképe is eltér, az alkalmi fogyasztás csökkenti az árképet, a speciális étrendet követők magasabb arányban gondolják ezeket jóval drágábbnak az alapváltozatokhoz képest, mint azok, akik „csak” fogyasztói ezen élelmiszereknek, azonban szigorúan véve nem követik az étrendet. Fontos hangsúlyozni, hogy függetlenül ezektől az eltérésektől, az általános vélemény az, hogy ezek drágább termékek, az eltérések inkább a drágaság mértékében mutatkoznak meg.
Mindegyik típust drágábbnak tartják a nem mentes/ normál verziókhoz képest, a különbség inkább abban rejlik, hogy mennyivel drágábbnak. Mind az általános lakossági, mind az adott étrend követőinek árérzetét tekintve is azt látjuk, hogy a gluténmentes, laktózmentes és a vegán termékek azok, amelyek árai leginkább elütnek a normál termékekétől, azokhoz a cukormentes/cukorcsökkentett, valamint alacsony szénhidráttartalmú élelmiszerek állnak közelebb, de még ezek is drágábbak, mint a nem mentes változatok.
* Speciális diéta, étrend alatt az alábbiakat értettük: gluténmentes, laktózmentes, flexitariánus, vegetáriánus, vegán, cukormentes/cukorcsökkentett, szénhidrátcsökkentett, paleo, egyéb a válaszadó által követett speciális étrend. Fogyasztás tekintetében: gluténmentes, laktózmentes, vegán, cukormentes/cukorcsökkentett, szénhidrátcsökkentett, paleo, egyéb a válaszadó által fogyasztott speciális élelmiszer
** A minta forrása: NRC Omnibusz 16-75 éves lakosságra reprezentatív kutatás , n=1000 fő; 2024. március
ES 
HU 
EN 
DE 
FR