Fenntarthatóság: „Tudjuk, hogy ezzel foglalkozni kell, mégis kivárunk”

A napokban lett 96 éves Sir David Attenborough, aki mindannyiunk számára megszerettette és jó értelemben emberközelbe hozta az állatokat és a természetet. Közel a “százhoz” minden fórumon arra kér, sőt, felszólít minket: ha már ilyen közel kerültünk hozzá, védjük is meg! A cikk az NRC Fenntarthatóság trackingjének adatait használta.

MIT TUDUNK A FENNTARTHATÓSÁGRÓL ÉS MI AZ, AMIT CSAK SZERETNÉNK, HA TUDNÁNK?

Annak ellenére, hogy nem pontosan tudjuk mit jelent, fontosnak tartjuk (77%) a fenntarthatóságot – ez egy komoly kulcsszó lett az elmúlt években. Ahogy David Attenborough mondja:

„a földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”

A kutatásunkban a válaszadók szerint a vállalatok egynegyede (27%) működik fenntarthatóan, ami azt jelenti itt még van hova fejlődni. A fenntarthatóság – a kifejezés egyre nagyobb publicitásának köszönhetően – elvárás, de felületes lakossági tudás van mögötte még mindig. Szükség van a lakosság tájékoztatásra, hogy a köztudatba kerüljenek azok a vállalatok, melyek fenntartható módon működnek. A sajtónak ebben továbbra is kiemelt szerepe van, de a vállalati kommunikációt sem lehet elhanyagolni.

TÖBBET FIZETNÉNK? NEM.

A fenntartható működés szerepe és súlya a termékválasztásban viszonylag fontos, a lakosság majd felére gyakorol ez pozitív befolyást, többet fizetni ezért azonban már kevesebben hajlandóak.

Tehát szimpatikusabb az a vállalat, aki odafigyel erre és bizonyos szempontból már alapelvárás az, hogy fenntarthatóan működjön egy cég, de ennek plusz költségeit egyértelműen a piaci szereplőknek kell vállalniuk és nem a lakosságnak. Miközben pontosan tudjuk, hogy a “környezetbarát” címkével ellátott termékek drágábbak.

Érdekes információ arra vonatkozóan, hogy lássuk a “big picture-t: a lakosság harmada egyáltalán nem figyeli a csomagolás esetében, hogy az újrahasznosítható, visszaváltható-e, a többiek, ha csak alkalmanként is, de figyelgetik.

„A praktikusság és a sérthetetlenség jóval megelőzik a környezetbarát szempontokat.”

A SZEMÉTBEN JÓK VAGYUNK

A lakosság valamivel több, mint kétharmada már legalább nagyrészt szelektíven gyűjti a hulladékot. Úgy érezzük, hogy műanyag és papír hulladékból sok keletkezik. Veszélyes hulladékot a lakosság fele nem termel – ez feltételezhetően nem igaz, hiszen már a használt étolaj, a kiégett villanykörte is veszélyes hulladéknak minősül – ebből az edukáció hiánya tükröződik vissza.

RÖVIDTÁVON KÖZBESZÓLHAT AZ INFLÁCIÓ

Az inflációs várakozások minden bizonnyal kihatnak majd a fentiekre: azaz, még kevesebbet szánunk majd a környezetbarát termékekre. Ugyanakkor a benzinárak tervezett emelkedése (még nem tudjuk mikor következik ez be) minden bizonnyal csökkenteni fogja az autóhasználatot.

Szilvi Szücs
NRC ügyfélkapcsolati igazgató

Ha saját tracking kutatást szeretne indítani, akkor az NRC omnibusz kutatások is segítik költséghatékony adatfelvételt.