A Statcounter adatai szerint 34 százalékos részesedéssel még mindig az Internet Explorer a legtöbbek által használt böngésző a világon, és Európában is nagyjából ugyanannyi használója van, mint a vezető Firefoxnak és a harmadik helyen álló Google Chrome-nak. Magyarországon már egyértelműen lemaradt a két másik említett böngésző mögött, részesedése mindössze 13 százalék.
Az NRC friss felmérése megerősíti ezeket az adatokat. Eszerint a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az Explorer csupán a netpolgárok 12 százalékánál számít első számú böngészőnek. Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék.
Bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tíz internetezőből kilenc használta valaha; ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalékuk még sosem próbálta ki. A legnagyobb növekedési potenciál tehát kétségkívül a Google böngészőjében rejlik.
Egy terjedőben lévő böngésző esetében nem meglepő, hogy a fiatalok használják nagyobb arányban – így van ez a Chrome esetében is: a huszonévesek 42, az ötven felettiek 33 százalékának ez az első számú böngészője. A hanyatló Explorer esetében a helyzet épp fordított: míg az ötvenes-hatvanas korosztály egyötöde még ezt a böngészőt indítja el leggyakrabban, addig negyven év alatt már csak feleekkora aránnyal találkozunk.
Érdekes megnézni, mit gondolnak a hazai internetezők az egyes böngészők jelenlegi helyzetéről. Nos, hiába áll magasan az első helyen a Firefox, csupán a netpolgárok 41 százaléka vélekedik úgy, hogy ez a legnépszerűbb – 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. Még a fő böngészőjükként Firefoxot használóknak is alig több mint fele látja reálisan saját böngészője pozícióját – ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve róla, hogy még most is az általuk használt böngészőt használják a legtöbben.
A kutatás kitért az egyes böngészők megítélésére is; igaz, nem az internetezőkben élő általános képet vizsgálta, hanem azt, hogy fő böngészőjükről mit gondolnak használóik. Ez természetesen kissé csökkenti a különbségeket (hiszen saját böngészőnkről jellemzően nem nyilatkozunk lesújtóan), ám így is kijelenthető, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két böngészőé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott; egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében e két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.
A felmérés érdekes – és talán meglepő – tanulsága volt egyébként, hogy a magyar internetezők jelentős része nincs tisztában a „böngésző” szó jelentésével. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni (tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert, hatan a Chrome-ot, de a használók arányához képest meglepően sokan említették az Operát is), a másik közel 50 százalék vagy nem tudott válaszolni, vagy valami egész másra gondolt. Sokan vannak, akik keresőkre (leginkább a Google-ra) vagy valamilyen linkgyűjteményre (például a Startlapra) asszociálnak a „böngésző” kifejezés hallatán.
A felmérést az NRC 2012. május 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.
DE 
HU 
EN 
ES 
FR