A napokban lett 96 éves Sir David Attenborough, aki mindannyiunk számára megszerettette és jó értelemben emberközelbe hozta az állatokat és a természetet. Közel a “százhoz” minden fórumon arra kér, sőt, felszólít minket: ha már ilyen közel kerültünk hozzá, védjük is meg! A cikk az NRC Fenntarthatóság trackingjének adatait használta.
MIT TUDUNK A FENNTARTHATÓSÁGRÓL ÉS MI AZ, AMIT CSAK SZERETNÉNK, HA TUDNÁNK?
Annak ellenére, hogy nem pontosan tudjuk mit jelent, fontosnak tartjuk (77%) a fenntarthatóságot – ez egy komoly kulcsszó lett az elmúlt években. Ahogy David Attenborough mondja:
„a földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”
A kutatásunkban a válaszadók szerint a vállalatok egynegyede (27%) működik fenntarthatóan, ami azt jelenti itt még van hova fejlődni. A fenntarthatóság – a kifejezés egyre nagyobb publicitásának köszönhetően – elvárás, de felületes lakossági tudás van mögötte még mindig. Szükség van a lakosság tájékoztatásra, hogy a köztudatba kerüljenek azok a vállalatok, melyek fenntartható módon működnek. A sajtónak ebben továbbra is kiemelt szerepe van, de a vállalati kommunikációt sem lehet elhanyagolni.
TÖBBET FIZETNÉNK? NEM.
A fenntartható működés szerepe és súlya a termékválasztásban viszonylag fontos, a lakosság majd felére gyakorol ez pozitív befolyást, többet fizetni ezért azonban már kevesebben hajlandóak.
Tehát szimpatikusabb az a vállalat, aki odafigyel erre és bizonyos szempontból már alapelvárás az, hogy fenntarthatóan működjön egy cég, de ennek plusz költségeit egyértelműen a piaci szereplőknek kell vállalniuk és nem a lakosságnak. Miközben pontosan tudjuk, hogy a “környezetbarát” címkével ellátott termékek drágábbak.
Érdekes információ arra vonatkozóan, hogy lássuk a “big picture-t: a lakosság harmada egyáltalán nem figyeli a csomagolás esetében, hogy az újrahasznosítható, visszaváltható-e, a többiek, ha csak alkalmanként is, de figyelgetik.
„A praktikusság és a sérthetetlenség jóval megelőzik a környezetbarát szempontokat.”
A SZEMÉTBEN JÓK VAGYUNK
A lakosság valamivel több, mint kétharmada már legalább nagyrészt szelektíven gyűjti a hulladékot. Úgy érezzük, hogy műanyag és papír hulladékból sok keletkezik. Veszélyes hulladékot a lakosság fele nem termel – ez feltételezhetően nem igaz, hiszen már a használt étolaj, a kiégett villanykörte is veszélyes hulladéknak minősül – ebből az edukáció hiánya tükröződik vissza.
RÖVIDTÁVON KÖZBESZÓLHAT AZ INFLÁCIÓ
Az inflációs várakozások minden bizonnyal kihatnak majd a fentiekre: azaz, még kevesebbet szánunk majd a környezetbarát termékekre. Ugyanakkor a benzinárak tervezett emelkedése (még nem tudjuk mikor következik ez be) minden bizonnyal csökkenteni fogja az autóhasználatot.
Szilvi Szücs
NRC ügyfélkapcsolati igazgató
ONLINE KUTATÁST, ÁRAJÁNLATOT SZERETNE? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE ÖRÖMMEL VÁLASZOLUNK!
Ha saját tracking kutatást szeretne indítani, akkor az NRC omnibusz kutatások is segítik költséghatékony adatfelvételt.