Az elmúlt hetek híradásaiban többször felbukkant az Anonymus csoport neve, többek között azért, mert magyarországi szárnyuk is felhívta magára a figyelmet néhány, nagy visszhangot kiváltó akcióval. De valóban nagy volt a visszhang? Eljutottak-e ezek a hírek a hazai internetezőkhöz, és egyáltalán hallottak-e már az Anonymusról? Mit gondolnak a csoport tevékenységéről: szimpatizálnak-e velük, vagy épp ellenkezőleg? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az NRC április végén – a Netidők című rádióműsor megbízásából – végzett felmérése, amelyből az is kiderült, a hazai netpolgárok fantáziájában hogy néz ki a tipikus hacker.
A „hacker” azon szakkifejezések közé tartozik, amelyet a közbeszéd meglehetősen leegyszerűsítve, használ – a mindennapi nyelvben és a sajtóban is leginkább negatív kontextusban jelenik meg. A kifejezéssel egyébként szinte minden hazai internetező találkozott már, és nagy többségük (a netpolgárok 87 százaléka) úgy véli, tisztában is van a jelentésével. Jellemzően a számítógépes hálózatok, adatbázisok és internetes oldalak feltörését kapcsolják hozzájuk.
A legismertebb – és a közelmúlt híreiben gyakran szereplő – Anonymus csoportosulásról ugyanakkor csak a magyar internethasználók 55 százaléka hallott, és közülük is csak minden második tudja (vagy véli úgy, hogy tudja), hogy mi a tevékenységük lényege, célja. A netpolgárok kétharmada tehát vagy egyáltalán nem találkozott az Anonymus nevével, vagy ha találkozott is, nem igazán tudja mihez kötni őket. Érdekes ugyanakkor, hogy a hackerek hazai akcióinak híre több embert ért el, mint a csoporté. Az Alaptörvény átírásáról és a Jobbik honlapjának elérhetetlenné tételéről egyaránt a netezők egyharmada (a két akció legalább egyikéről pedig közel fele) hallott – köztük olyanok is, akiknek amúgy az Anonymus neve nem sokat mond.
A csoport tevékenysége némiképp megosztja a magyar internethasználókat. Bár csak 7 százalékuk szimpatizál velük, csupán minden ötödik netező ellenzi teljes mértékben a tevékenységüket. A többség tehát vagy felemásan ítéli meg a csoport működését (40% egyes akcióikat szimpatikusnak találja, másokat viszont nem), vagy egyáltalán nem tud ítéletet alkotni róla (a netezők harmadának nincs véleménye). A férfiak és a fiatalabbak egyrészt tájékozottabbak is az Anonymus tevékenységét illetően, mint a nők vagy az idősebb internetezők; másrészt előbbiek között a szimpatizánsok is nagyobb arányban fordulnak elő, mint az utóbbiak körében. Ezzel összhangban van az a – kissé talán meglepő – adat, miszerint az Anonymus-ügyben leginkább tájékozottak között több a szimpatizáns, mint az elutasító – igaz, a nagy többség ebben a körben sem csak feketén vagy fehéren látja a csoport működését.
Huszonéves egyedülálló férfi
De vajon milyen emberek tartoznak az Anonymushoz? Milyen lehet egy tipikus hacker? Bár jópár hollywoodi produkció alakíthatja a hackerekről kialakult képet, azért mindenképp izgalmas megnézni, egy átlagos internetező milyennek képzeli el őket.
Nos, abban gyakorlatilag az összes hazai netpolgár egyetért, hogy a tipikus hacker férfi, aki jellemzően a húszas, esetleg a harmincas éveiben jár, és egyedülálló. A nagy többség művelt, ugyanakkor saját tudásával kérkedő embernek képzeli, aki inkább liberális, mint tekintélyelvű, emellett viszont a felelőtlen címkét is többen ragasztják rá, mint a felelősségteljest. Abban már erőteljesebben megoszlik az internetezők véleménye, hogy a hackerek jellemzően sikeresek vagy inkább sikertelenek-e az életben, mint ahogy abban is, hogy közömbösek vagy nyitottak-e mások problémáira.
Az ellentmondásos megítélés abból is fakadhat, hogy a hackerek tevékenységének célja nagyon különböző lehet, és ezek társadalmi megítélése is jelentősen eltér egymástól. A számítógépes hálózatok haszonszerzés céljából történő feltörését, az adathalászatot szinte mindenki elítéli, ráadásul a jelenség a biztonságérzetünket is csökkenti: az internetezők kétharmada tart attól, hogy személyes hátránya, kára származhat egy hacker-támadásból.
Ugyanakkor ha más motívumok vannak a hekkelés mögött, az internetezők egy része sokkal elfogadóbb. Komoly biztonsági rendszerek öncélú feltörését (ami tulajdonképpen a hacker képességének egyfajta demonstrálása) a hazai netpolgárok egynegyede tartja valamennyire elfogadhatónak, míg azt, ha egy akció célja felhívni a figyelmet valamilyen vélt vagy valós társadalmi problémára (például a kifogásolt tartalom blokkolásával), már az internetezők közel fele képes tolerálni, sőt 20 százalék teljes mértékben el tudja fogadni az ilyen céllal történő hekkelést.
A felmérést az NRC 2012. április 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.
EN 
HU 
DE 
ES 
FR