Nyaralsz Te rendesen?

nrc-marketingkutato

Ha tippelnünk kellene, nyaral-e a magyar, a feltételezett pénzhiány miatt valószínűleg inkább a „nem” válasz felé hajlanánk. Vajon csak a hagyományos pesszimizmusunk és hányattatottság érzésünk tör elő, vagy a lehetőségeket tekintve valós és megalapozott elégedetlenségről van szó? Tény, hogy a 18-59 éves magyar lakosság egyharmada még soha nem járt külföldön nyaralás céljából, ám a belföldi pihenési lehetőségek palettája éppen elég színes lehet, legyen szó akár hosszabb nyaralásról, strandolásról, vagy az ezernyi fesztivál egyikéről. Dobunk-e magunknak mentőövet, ha nyaralásról van szó? Tudnak és akarnak-e a magyarok feltöltődni nyaranta, ki tudják-e használni az országuk, lakóhelyük nyújtotta lehetőségeket, és ha igen, hogyan teszik mindezt?

Roppanós cseresznyék, teljesen veszélytelen mutatványok közben lehorzsolt térdek, fogak közt csikorgó homok, tejföltől roskadozó lángos, a fagyira kapott húszas a zsebben, lila szájú játszótársak a vízben: gyerekként a várva várt nyár ilyen őszintén egyszerű és felhőtlen volt. Felcseperedve azonban már jóval több a kétely a vakáció hónapjai körül: nem elég, hogy az úszógumi új értelmet nyert, de a szervezés, az anyagiak megteremtése is ránk hárulnak, s van, aki a munkából sem tud elszakadni egykönnyen. A külső nyomás pedig, a már bolondhónaptól záporozó kérdések az idei terveinkre vonatkozóan, szintén nem elhanyagolható stresszfaktor lehet.

A piszkos anyagiak

Úgy tűnik komolyan is vesszük a felelősséget, és nagyon tudatosak vagyunk, ha nyaralásról van szó: a magyar lakosság körülbelül fele általában alaposan s jó előre megtervezi nyaralását, a spontán kiruccanásokban csupán 23% hisz. A tervezés persze gyakran nem elég, más tényezők is közrejátszanak: a dolgozó magyar lakosság 16%-a egyáltalán nem, egyötöde pedig 5 vagy kevesebb napra megy szabadságra idén nyáron, ám az átlag így is körülbelül 9-10 nap, vagyis összesen nagyjából két hetet szánhatunk pihenésre. Ahhoz, hogy ezt az időt tartalmasan, tényleges kikapcsolódással töltsük – az ingyenesen igénybe vehető hétvégi házzal, vagy nyaralóval rendelkező szerencsés 10%-ot leszámítva – a napi megélhetés fedezésén felül szükségünk lehet némi plusz pénzre is. Ám ha rendelkezünk is ilyen összeggel, a hétköznapok könnyen felemészthetik: a 18-59 éves magyar lakosság valamivel kevesebb, mint kétharmadának marad – ha nem is minden hónapban – szabadon elkölthető jövedelme, de ezt elsősorban ruhára és cipőre költjük, másodsorban megtakarítjuk, esetleg a hobbinkra fordítjuk. Az utazás csupán a lista negyedik helyén áll.
A fentiek tükrében persze már nem is csoda, ha úgy érezzük, hogy a külföldi- vagy belföldi nyaralásra szánt fejenként átlagosan 87000 forintot kissé nehézkesen szedjük össze. A kölcsön nem jellemző, és nem is elfogadott, inkább az évközi szórakozáson való spórolás, és a hétköznapi vásárlásokon való fillérezés elfogadható a hazai lakosság szemében, ha a nyaralásra fordítandó összeg előteremtéséről van szó. Mindössze 6% kért már kölcsön üdülésre valaha, és hasonlóan elenyésző arányban tartja elfogadhatónak a lakosság a különböző kölcsönöket, ha vakációról van szó. Ennek megfelelően a magyarok csaknem fele úgy érzi, év közben le kell mondania bizonyos dolgokról, hogy elmehessen jól megérdemelt nyaralására. Ez azonban nem tűnik nagy áldozatnak, hiszen a legtöbb szempont szerint a 18-59 évesek idén megvalósuló nyaralása meglehetősen közel lesz a saját maguk számára ideálisnak tartotthoz. Természetesen elsősorban a költőpénz mennyisége, valamint az időtartam tűnnek viszonylag gyérebbnek az álomnyaraláshoz képest, az ez évi nyaralás helyszínével, a társasággal, az időtöltési lehetőségekkel, valamint a komfort szinttel kapcsolatban azonban meglehetősen nagy elégedettség mutatkozik.

Meddig ér a nyári paplan?

Az elégedettség oka persze nem csak a lehetőségeken, de az igényeken is múlik, e tekintetben pedig nem igazán járunk a fellegekben hazánkban, ha a nyaralás körülményeiről van szó: amennyiben már kinn vagyunk a mókuskerékből, valahol a nomád és a luxus között félúton éppen megteszi. Élményeinket inkább megörökíteni szeretjük, mint megosztani: minden második magyar vallja, hogy minél több fotót igyekszik készíteni a nyaralás alatt, ám csupán egyötödük szereti közösségi oldalakon közkincsé tenni azokat. A nyaralás tehát jellemzően nem presztízskérdés számunkra, sokkal inkább kiváló alkalom arra, hogy végre feltöltődhessünk, illetve együtt lehessünk azokkal, akikre talán egész évben nem marad elég időnk – legalábbis a nyaralás előtt még legtöbben így gondoljuk. Ennek megfelelően a magyarok elsősorban a párjukkal, illetve családjukkal töltik nyaralásukat – a magyarok több mint fele szakít időt az említettekkel való közös kikapcsolódásra idén nyáron – egyharmaduk barátokkal nyaral, és 4% egyedül is bevállalja a nyaralást.

A szerénység ellenére a 18-59 éves magyar lakosság valamivel több mint egyötöde látja úgy, hogy még a legközelebbi strandig, vagy akár egy fesztiválig sem jut el idén nyáron. Fizetett nyaraláson a 60 év alatti magyarok valamivel több, mint egyharmada (37%) tervez részt venni, ebből külföldre 12%-uk, belföldre pedig 30% jut el. Jó idő esetén a strandon nehéz lehet helyet találni a plédnek, hiszen 51% tervezi, hogy legalább ott vízbe csobban – igaz, azok közül, akik nem utaznak, csupán kevesebb, mint minden második vakációzó veszi majd fel a fürdőruhát.
Természetesen a lábáztatáson túl is van élet, s mi magyarok ha nem is erősen, de az aktív kikapcsolódás felé húzunk. A magyarok csaknem 15%-a gyalogtúrán, és ugyanennyien kerékpártúrán eresztik le a fáradt gőzt, a part pedig maradjon csak a pihenésé: a vízitúrát az idén csak 2% vállalja. A 30 év alattiak jobban hajlanak az ilyen kalandokra, ahogyan a fesztiválok közönségét is inkább ők adják.

Noha a nyár rendkívül gazdag ilyen – akár ingyenes – eseményekben, 60% nemet mond az idén a hazai fesztiválokra. A hasukat közismerten szerető magyarok 16%-a megy italokkal kapcsolatos fesztiválra, és majdnem ugyanennyien ételekhez köthetőekre, zenei feszten pedig 22% tombol 2014 nyarán.

fesztivalok

Együtt ordítani a tömeggel a szigeten pedig jó. Ahogy jéghideg sört inni, lila szájjal még a vízben maradni, kétkerekű biciklit tekerni, sokáig fennmaradni egy éjszakai fürdőzésért vagy jó koncertért, és már kora délutántól fröccsözni: felnőttként is jár a szórakozás, még ha nem is 3 hónapig. A híresen találékony magyarok nagy része – úgy tűnik – tudja és gyakorolja is ezt, és egyelőre nem is vágyik sokkal többre. Csak rossz idő ne legyen!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
lakáshitel

Lesz-e újra hitele a lakáshitelnek?

Az élénkülő lakáshitelezésről szóló hivatalos statisztikák, a bankok versengő lakáshitel-ajánlatai, a pénzügyi-szakmai fórumok optimizmusa a lakáshitelekkel szembeni lakossági bizalom lassú visszaépülését sejteti. De mégis

||||||||||

5 év múlva már okosvécén fogunk ülni?

[vc_row][vc_column][vc_column_text] Manapság lassan már minden „okossá” válik körülöttünk. Az okostelefonok, tabletek már az életünk részei, de emellett támadnak az okosórák, okoskarkötők, okosszemüvegek, okoshűtők és

Hat tipikus életpálya jellemző Magyarországon

Nincs már általánosan követendő értékrend: a magyar lakosság jellemzően hat eltérő modell alapján éli az életét – derült ki abból az egyedülálló életút-szegmentációs kutatásból,

pénzügy kutatás - CSOK

Szabad a CSOK… – de kinek kell?

A 2015. július 1-én bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye jelentősen bővítette a vissza nem térítendő állami támogatással megvásárolható ingatlanok és egyben a jogosultak körét is.