Nyaralsz Te rendesen?

Ha tippelnünk kellene, nyaral-e a magyar, a feltételezett pénzhiány miatt valószínűleg inkább a „nem” válasz felé hajlanánk. Vajon csak a hagyományos pesszimizmusunk és hányattatottság érzésünk tör elő, vagy a lehetőségeket tekintve valós és megalapozott elégedetlenségről van szó? Tény, hogy a 18-59 éves magyar lakosság egyharmada még soha nem járt külföldön nyaralás céljából, ám a belföldi pihenési lehetőségek palettája éppen elég színes lehet, legyen szó akár hosszabb nyaralásról, strandolásról, vagy az ezernyi fesztivál egyikéről. Dobunk-e magunknak mentőövet, ha nyaralásról van szó? Tudnak és akarnak-e a magyarok feltöltődni nyaranta, ki tudják-e használni az országuk, lakóhelyük nyújtotta lehetőségeket, és ha igen, hogyan teszik mindezt?

Roppanós cseresznyék, teljesen veszélytelen mutatványok közben lehorzsolt térdek, fogak közt csikorgó homok, tejföltől roskadozó lángos, a fagyira kapott húszas a zsebben, lila szájú játszótársak a vízben: gyerekként a várva várt nyár ilyen őszintén egyszerű és felhőtlen volt. Felcseperedve azonban már jóval több a kétely a vakáció hónapjai körül: nem elég, hogy az úszógumi új értelmet nyert, de a szervezés, az anyagiak megteremtése is ránk hárulnak, s van, aki a munkából sem tud elszakadni egykönnyen. A külső nyomás pedig, a már bolondhónaptól záporozó kérdések az idei terveinkre vonatkozóan, szintén nem elhanyagolható stresszfaktor lehet.

A piszkos anyagiak

Úgy tűnik komolyan is vesszük a felelősséget, és nagyon tudatosak vagyunk, ha nyaralásról van szó: a magyar lakosság körülbelül fele általában alaposan s jó előre megtervezi nyaralását, a spontán kiruccanásokban csupán 23% hisz. A tervezés persze gyakran nem elég, más tényezők is közrejátszanak: a dolgozó magyar lakosság 16%-a egyáltalán nem, egyötöde pedig 5 vagy kevesebb napra megy szabadságra idén nyáron, ám az átlag így is körülbelül 9-10 nap, vagyis összesen nagyjából két hetet szánhatunk pihenésre. Ahhoz, hogy ezt az időt tartalmasan, tényleges kikapcsolódással töltsük – az ingyenesen igénybe vehető hétvégi házzal, vagy nyaralóval rendelkező szerencsés 10%-ot leszámítva – a napi megélhetés fedezésén felül szükségünk lehet némi plusz pénzre is. Ám ha rendelkezünk is ilyen összeggel, a hétköznapok könnyen felemészthetik: a 18-59 éves magyar lakosság valamivel kevesebb, mint kétharmadának marad – ha nem is minden hónapban – szabadon elkölthető jövedelme, de ezt elsősorban ruhára és cipőre költjük, másodsorban megtakarítjuk, esetleg a hobbinkra fordítjuk. Az utazás csupán a lista negyedik helyén áll.
A fentiek tükrében persze már nem is csoda, ha úgy érezzük, hogy a külföldi- vagy belföldi nyaralásra szánt fejenként átlagosan 87000 forintot kissé nehézkesen szedjük össze. A kölcsön nem jellemző, és nem is elfogadott, inkább az évközi szórakozáson való spórolás, és a hétköznapi vásárlásokon való fillérezés elfogadható a hazai lakosság szemében, ha a nyaralásra fordítandó összeg előteremtéséről van szó. Mindössze 6% kért már kölcsön üdülésre valaha, és hasonlóan elenyésző arányban tartja elfogadhatónak a lakosság a különböző kölcsönöket, ha vakációról van szó. Ennek megfelelően a magyarok csaknem fele úgy érzi, év közben le kell mondania bizonyos dolgokról, hogy elmehessen jól megérdemelt nyaralására. Ez azonban nem tűnik nagy áldozatnak, hiszen a legtöbb szempont szerint a 18-59 évesek idén megvalósuló nyaralása meglehetősen közel lesz a saját maguk számára ideálisnak tartotthoz. Természetesen elsősorban a költőpénz mennyisége, valamint az időtartam tűnnek viszonylag gyérebbnek az álomnyaraláshoz képest, az ez évi nyaralás helyszínével, a társasággal, az időtöltési lehetőségekkel, valamint a komfort szinttel kapcsolatban azonban meglehetősen nagy elégedettség mutatkozik.

Meddig ér a nyári paplan?

Az elégedettség oka persze nem csak a lehetőségeken, de az igényeken is múlik, e tekintetben pedig nem igazán járunk a fellegekben hazánkban, ha a nyaralás körülményeiről van szó: amennyiben már kinn vagyunk a mókuskerékből, valahol a nomád és a luxus között félúton éppen megteszi. Élményeinket inkább megörökíteni szeretjük, mint megosztani: minden második magyar vallja, hogy minél több fotót igyekszik készíteni a nyaralás alatt, ám csupán egyötödük szereti közösségi oldalakon közkincsé tenni azokat. A nyaralás tehát jellemzően nem presztízskérdés számunkra, sokkal inkább kiváló alkalom arra, hogy végre feltöltődhessünk, illetve együtt lehessünk azokkal, akikre talán egész évben nem marad elég időnk – legalábbis a nyaralás előtt még legtöbben így gondoljuk. Ennek megfelelően a magyarok elsősorban a párjukkal, illetve családjukkal töltik nyaralásukat – a magyarok több mint fele szakít időt az említettekkel való közös kikapcsolódásra idén nyáron – egyharmaduk barátokkal nyaral, és 4% egyedül is bevállalja a nyaralást.

A szerénység ellenére a 18-59 éves magyar lakosság valamivel több mint egyötöde látja úgy, hogy még a legközelebbi strandig, vagy akár egy fesztiválig sem jut el idén nyáron. Fizetett nyaraláson a 60 év alatti magyarok valamivel több, mint egyharmada (37%) tervez részt venni, ebből külföldre 12%-uk, belföldre pedig 30% jut el. Jó idő esetén a strandon nehéz lehet helyet találni a plédnek, hiszen 51% tervezi, hogy legalább ott vízbe csobban – igaz, azok közül, akik nem utaznak, csupán kevesebb, mint minden második vakációzó veszi majd fel a fürdőruhát.
Természetesen a lábáztatáson túl is van élet, s mi magyarok ha nem is erősen, de az aktív kikapcsolódás felé húzunk. A magyarok csaknem 15%-a gyalogtúrán, és ugyanennyien kerékpártúrán eresztik le a fáradt gőzt, a part pedig maradjon csak a pihenésé: a vízitúrát az idén csak 2% vállalja. A 30 év alattiak jobban hajlanak az ilyen kalandokra, ahogyan a fesztiválok közönségét is inkább ők adják.

Noha a nyár rendkívül gazdag ilyen – akár ingyenes – eseményekben, 60% nemet mond az idén a hazai fesztiválokra. A hasukat közismerten szerető magyarok 16%-a megy italokkal kapcsolatos fesztiválra, és majdnem ugyanennyien ételekhez köthetőekre, zenei feszten pedig 22% tombol 2014 nyarán.

Együtt ordítani a tömeggel a szigeten pedig jó. Ahogy jéghideg sört inni, lila szájjal még a vízben maradni, kétkerekű biciklit tekerni, sokáig fennmaradni egy éjszakai fürdőzésért vagy jó koncertért, és már kora délutántól fröccsözni: felnőttként is jár a szórakozás, még ha nem is 3 hónapig. A híresen találékony magyarok nagy része – úgy tűnik – tudja és gyakorolja is ezt, és egyelőre nem is vágyik sokkal többre. Csak rossz idő ne legyen!