A szülőké a felelősség

nrc

Az anyák egyharmada tartja károsnak vagy veszélyesnek az internetet gyermeke számára – derül ki az NRC felméréséből.

A veszély mértéke ötfokú skálán 3,11 pont. Ez önmagában nem feltétlenül magas átlagérték, ugyanakkor ha összevetjük más szabadidős tevékenységekkel, akkor megállapítható, hogy az anyák az internetezést lényegesen károsabbnak, veszélyesebbnek tartják, mint a sportolást (1,37), a kreatív és egyéb hobbikat (1,45) vagy akár a barátokkal való időtöltést (1,70); és hasonló mértékű – bár nem feltétlenül ugyanolyan típusú – negatív hatást tulajdonítanak neki, mint egyéb képernyős tevékenységeknek: a tévézésnek (2,89) vagy a számítógépes játéknak (3,08).

Az erőszakos, illetve pornográf tartalmak miatt szinte minden édesanya aggódik, de a nagy többség veszélyesnek érzi a világhálót abból a szempontból is, hogy gyermeküket rossz szándékú emberek – csalók, pedofilok – találják meg. Négy édesanyából három az internet-függőség kialakulását is reális veszélynek tartja. A fiúk esetében az anyák egyharmada, a lányok esetében pedig egyhatoda már most is úgy érzi, hogy gyermeke több időt tölt az interneten, mint amennyi megfelelő lenne számára, és ez adott esetben más – az anyák által hasznosabbnak ítélt tevékenységektől – is elvonja őket.

A gyermek esetleges óvatlansága nem menti fel a szülőket a felelősség alól, és ezzel ők is tisztában vannak. Az édesanyák 95 százaléka véli úgy, hogy elsősorban a szülők feladata megóvni gyermeküket az internet esetleges káros hatásaitól. Ennek legáltalánosabb módja az, hogy rendszeresen beszélgetnek velük arról, hol jártak és mit csináltak a világhálón, kivel, miről csevegtek az online térben. Az anyák 92 százaléka megteszi ezt, négyötödük a lurkók által látogatott honlapokat is ellenőrzi, csaknem felük pedig az emailjeikbe is bele-belenéz. A gyermek internetezését szoftveresen korlátozók aránya bár nőtt az elmúlt 2 évben, még mindig csak 18 százalék, a többség tehát továbbra sem él az internetképes kütyük térhódításával egyébként is egyre nehezebben megvalósítható technikai kontroll lehetőségével.

***
Olvasson tovább! Hasonló témájú cikkünk: Az okos bébiszitter és a még okosabb szülő

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei

Hatékonyak a non-spot hirdetések

Az NRC kutatásából kiderül, hogyan ítélik meg a tévénézők a non-spot hirdetéseket. Jobban kedveljük-e őket, mint a reklámszpotokat? Hatékonyak-e ezek a megjelenések?

Fenntarthatóság és a magyar fogyasztó

Elkészült az NRC fenntarthatósági kutatása, amely azt járta körül, milyen ismeretei, attitűdjei vannak a magyaroknak az egyes környezeti problémákkal és a környezettudatossággal kapcsolatban, mit gondolnak a felelősségről, és hogyan jelenik meg a fogyasztók, vásárlók döntéseiben, szokásaiban a fenntarthatóságra való törekvés.

Változó tartalomfogyasztás

Hogyan alakultak át az elmúlt egy évben a tartalomfogyasztási szokásaink, és tartósak maradnak-e ezek a változások? Mi az oka annak, hogy a lineáris tévézés még mindig jelentős részt hasít ki a médiafogyasztásra szánt időnkből, és vajon veszélyt jelent-e rá a streaming platformok erősödése? Egyáltalán, mit látunk a VOD szolgáltatások terén: nyertese lesz-e a pandémiának a Netflix és az HBO GO?

ExperienceConra hangolva: Miért egyre fontosabb az ügyfélélmény?

Mi az az ügyfélélmény, miként lehet tervezni, de főként hogyan lehet úgy menedzselni, hogy az üzleti hasznot hozzon a vállalatoknak? Ezeket a kérdéseket járja körül az ExperienceCon, Közép-Európa első ügyfélélmény konferenciája. Kurucz Imre és Klenovszki János az esemény egyik szervezőjével, Káli Györggyel beszélgetett a témáról, és arról, mi (lehet) a kutatás, mérés szerepe a CX megértésében, tervezésében.