Fél év alatt a 15-69 éves hazai lakosságon belül 3 százalékpontot nőtt az internetezők aránya, így a legfrissebb kutatási adatok szerint 49 százalékos az internetpenetráció – több mint 3,62 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 45 százalék.
Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság kétötödéről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 49 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 61 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.
Az internetpenetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 50, utóbbiak 41 százaléka internetezik rendszeresen.
Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 76 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 63 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 20 százalékos a penetráció.
Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 68 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Ráadásul 2008 második félévében a községek penetrációjában közel 10 százalékpontos növekedést figyelhettünk meg, ami valamelyest csökkentette a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.
A 15-69 éves internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 40 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 43 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők 3 százaléka egyáltalán nem használja az internetet.
Nem csak az internetezők, hanem az otthonukban internetezők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben – 2008 első félévében még a lakosság 32, második félévében már 40 százaléka használta otthonából a világhálót. A hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel való ellátottság is növekedett: egy év alatt 48-ról 50 százalékra.
2008 második félévében az otthoni internettel rendelkezők 90 százaléka valamilyen szélessávú hozzáférést használ. 2007 második félévében figyelhettük meg először, hogy a kábeltévés internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya meghaladta az ADSL-lel rendelkezőkét. 2008 második félévében tovább csökkent az ADSL részaránya: az otthoni internettel rendelkezők 32 százaléka használ ADSL-t, 46 százaléka kábeltévés elérést. Bár nem annyira látványos a növekedés, mégis érdemes kiemelni, hogy az első félévhez képest egyre több háztartásban választják a mobiltelefonon keresztüli internet hozzáférést: az otthoni hozzáféréssel rendelkezők körében már eléri a 3 százalékot azok aránya, akik elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódnak otthonukban a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb).
A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az internetet, további 5 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez – és az eddigi trendek – alapján a közeljövőben 2-3 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában.
Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők 11 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 22 százaléka gondolkodik az otthoni internet bevezetésén, míg azok körében, akik használják az internetet, de nem rendelkeznek otthoni hozzáféréssel, 34 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítését. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak.
Internet használat
A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 62 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.
A chatet idővel felválthatja az online telefonálás – az internetezők 45 százaléka szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten. Blogot a netpolgárok 46 százalék szokott olvasni, saját webes naplóval viszont csak 9 százalékuk rendelkezik.
Videómegosztó szájtokat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként – 20 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 55 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 31 százalék próbálta már ki az interneten keresztül.
Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.
62 százalék azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel 38 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,38 milliót. Az online vásárlás, rendelés azonban természetesen nem jár mindig együtt online fizetéssel: a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetezők 17 százaléka szokta a weben vásárolt áruk ellenértékét kiegyenlíteni bankkártyaszáma megadásával, az interneten keresztül.
A gyorsjelentés adatai a TNS-NRC InterBus, valamint az NRC-TNS Visitor Media Research kutatásának 2008 második féléves felméréséből származnak. A 15-69 éves hazai lakosságra reprezentatív InterBus kutatás a hazai internet penetráció alakulásáról, az internetezők és a nem internetezők jellemzőiről, valamint az internet használat (és nem használat) motivációiról szolgáltat információt – a legalább hetente internetező 14-69 évesekre reprezentatív VMR felmérés pedig az internetezők, valamint az egyes honlapok látogatóinak fogyasztási szokásait, médiahasználatát, valamint reklámokkal kapcsolatos attitűdjét mutatja be.
A két kutatásból származó további adatok, elemzések megrendelhetőek az NRC-től. Kérjük, érdeklődjön a kapcsolat@nrc.hu e-mail címen.
