Az egyre fejlődő okostelefon-piaccal a mobilalkalmazások készítői is felveszik a versenyt, hiszen egyre szofisztikáltabb megoldások, technikailag is egyre fejlettebb alkalmazások jelennek meg, amelyek remekül kiegészítik az egyre okosabb mobileszközeinket. A fejlesztéseknek jelentős költségei vannak, ugyanakkor az alkalmazásfejlesztők és a különböző piacterek bevételeik domináns hányadát már az ingyenesen letölthető, a freemium modellben értékesített alkalmazásaik segítségével érik el. A freemium modellben értékesített alkalmazások itthon is hódítanak, így hát jogos az a kérdés, hogy a fizetős appok milyen jövőre számíthatnak Magyarországon.
A freemium appok olyan alkalmazások, amelyet a készítői ingyenesen bocsátanak a felhasználók rendelkezésére. Ugyanakkor ezek az alkalmazások sokszor nem a teljes programot, hanem annak mindössze egy “lebutított” verzióját kínálják, a teljes verzióért pedig ‒ az alkalmazás megismerése és a hozzá való kötődés kialakulása után ‒ már fizetni kell. Olyan freemium modellek is léteznek, amelyek ugyan a teljes verziót kínálják, azonban bizonyos idő után fizetni kell az alkalmazás további használata esetén. A freemium alkalmazások további sajátossága, hogy hirdetéseket tartalmaznak, bannerek, videók vagy egyéb interstitial jellegű megjelenések formájában.
A freemium alkalmazások legnagyobb előnye, hogy az ingyenes appokat ‒ egészen érhetően, ingyenességük okán ‒ nagyobb arányban töltik le az okostelefonosok, mint azokat, amikért fizetni kell. A 18‒69 éves internetező lakosság 46%-a használ okostelefont jelenleg Magyarországon, ami nem elhanyagolható 2 milliós tömeget jelent. Az okostelefon-használók 77%-a töltött már le valamilyen alkalmazást a mobiltelefonjára, viszont ennél csak egy jóval alacsonyabb hányaduk, mindössze 18%-a, kb. 400 000 ember fizetett már alkalmazásért. Nem nehéz hát belátni, hogy az igazán magas elérést az ingyenes alkalmazások segítségével lehet biztosítani. A magasabb elérés és letöltési arány pedig a nagy számok törvénye alapján szükségszerűen növeli az alkalmazás prémium szolgáltatásaiért fizetni hajlandók körét.
Játék az élet
A leggyakrabban letöltött, így legmagasabb elérést is biztosító (ingyenes) alkalmazások között a játékok hagyományosan az első helyet foglalják el, bármilyen más alkalmazás csak a játékok után következik kedvenc applikációink között.
A játékok ilyen arányú térhódítása mellett nem is csodálkozhatunk a freemium terjedésén sem, hiszen a freemium modellek a szórakoztató appok, azon belül is a játékok “értékesítése” során kiválóan alkalmazhatóak. Az ingyenes “alapalkalmazás” letöltése és megkedvelése után egyre több app, játék kínál valamilyen játékon belüli, játékhoz kötődő vásárlási lehetőséget (in-app-purchase, IAP) ‒ ez az alapvető momentum a szórakoztató alkalmazások terén, amiből a freemium modellben értékesített játékok táplálkoznak. Az IAP-bevételre építő appok, játékok robbanásszerűen szaporodnak a piactereken. Egyre inkább megszokott forgatókönyv, hogy játéksorozatok, amiknek a korábbi részei még fizetős alkalmazások voltak, a legújabb epizódnál már ingyenes, IAP opciókkal fejleszthető verziókkal jönnek elő. A kérdés, hogy a fogyasztó hogyan reagál ezekre a folyamatokra.
A fogyasztók reakciói
Kijelenthető, hogy a fogyasztókat nem zavarja az IAP vagy az alkalmazáson belüli reklám, esetleg az, hogy az appnak nem a teljes verzióját használja. Az elmúlt szűk évben ugyanis (2012Q3 vs. 2013Q2) az okostelefon-penetráció 6 százalékpontos növekedése ellenére sem bővült számottevően azoknak a köre, akik fizettek valamilyen alkalmazásért.
Ennél is figyelemreméltóbb, hogy míg tavaly félmillió okostelefon-tulajdonos állította azt, hogy elképzelhető, hogy a jövőben fizetni fog valamilyen alkalmazásért, addig, a bővülő, okostelefonnal rendelkező populáció ellenére ezt a számot alig-alig éri el az alkalmazásért fizetni tervezők köre jelenleg.
Úgy fest tehát, hogy a freemium modellek egyfajta win-win szituációt teremtettek. Az alkalmazásfejlesztők és a piacterek bevételeik nagyobb részét freemium alkalmazások segítségével teremtik meg ma már, hiszen az appokat tömegesen ingyenesen letöltők mellett egy szűk réteg hajlandó a zsebébe nyúlni (és vélhetően hajlandó is lesz) a prémium kiegészítésekért. Mindezzel együtt viszont az átlag alkalmazáshasználó nem szeret és vélhetően nem is fog fizetni, hiszen tömegesen érhetőek el ingyenes appok ‒ ők viszont a magas ismertséget, elérést és ajánlást tudják szállítani az ingyenes applikációk készítői számára. Az üzleti eredmények, az ingyenes alkalmazások monetizálása és a fogyasztói viszonyulás tehát együttesen teremti meg a teret a freemium appok további terjedése előtt a közeljövőben.
Forrás: NRC Kütyükutatás 2012Q3 és 2013Q2 hullámok
