Az okos bébiszitter és a még okosabb szülők

nrc-marketingkutato

„Drágám, legalább útközben ne játssz vele!” – hangzik a belvárosi utcán, és a hétéves-forma fiúcska a varázslatból ocsúdva szórakozottan csapja hóna alá tabletjét. Éttermi vacsora, együtt a család: jól öltözött szülők, régen látott nagyszülők – a kétéves előtt az étel mellé kitámasztott táblagép biztosítja a nyugodt családi beszélgetést. Ám hogy a kritikus hangvétel gyanúja se merüljön fel, színt vallok magam is: óvodás gyerekeim önállóan kezelik a távirányítót, „e-mailt írnak” a Télapónak, néha-néha éppen csak meg tudnak egyezni, hogy ki játsszon az okostelefonon, kinek jut a tablet, kinek kell megelégednie az asztali géppel…

Ma még kitűnnek, de egyre kevésbé szúrnak szemet a mobileszközökkel játszó kisgyermekek. Az okoseszközök egyre többek mindennapi eszközeivé válnak, és ebből a szülők sem maradnak ki. A ma óvodás gyermeket nevelő szülők messze átlagon felül rendelkeznek okostelefonnal, tablettel, hordozható számítógéppel, és ezeket gyermekeiktől sem sajnálják.

Okos enged?

Nehéz lenne elkerülni ma már, hogy egy kisgyerek mentes legyen a szülők által használt infokommunikációs eszközöktől – de ez a legtöbbek számára nem is cél. A szülők relatív többsége nem teszi le a voksát sem az elektronikus szórakoztató eszközök használata mellett, sem ellen, válaszaikból az „attól függ, mit és mennyit” elve hallatszik ki. Miközben közel minden második óvodást nevelő szülő fontosnak tartja, hogy a gyerek mihamarabb megbarátkozzon a modern technikai eszközökkel, mindössze negyedük tekint egyértelműen fejlesztőként a gyerek kezébe adott kütyükre, és alig harmaduk gondolja, hogy ezek az eszközök egyértelműen javunkra válnak a nevelés során. Korunk gyermekpszichológiai intései, a belső képi fantázia fejlődése érdekében az elektronikus eszközök visszafogott használatát, a szóbeli mese, a szabad játék, a mozgás fontosságát hangsúlyozó tanácsok sem hagyták érintetlenül a szülői attitűdöket, legalábbis elvi szinten: a szülők kétharmada úgy véli, a számítógépes/telefonos játékok értékes órákat vesznek el a gyerekektől.

Amit szabad Jupiternek…

Az értékek szintjén megjelenő ambivalencia ellenére az óvodást nevelő, háztartásukban hordozható infokommunikációs eszközt tartó szülők döntő többsége (72%) gyermekének is átengedi időnként a családi kütyüt. A 3-7 évesek élnek is a lehetőséggel: minden második szülő legalább heti rendszerességű laptop-, tablet-, vagy okostelefon-használatról számol be, sőt ötből egy szülő naponta ülteti óvodás gyerekét kisebb-nagyobb monitorok elé.

A szülői minta e tekintetben is elsődleges: akik használják, döntő többségben gyerekeiknek is engedik; akik nem használják, túlnyomó részt az óvodást is távol tartják tőle, még akkor is, ha elérhető otthonukban az adott eszköz. A rendszeres használók mindössze ötöde nem osztozik csemetéjével, és ez elsősorban nem eszköz-, hanem gyerekféltésből fakad: úgy vélik, „játsszon és ne a kütyüket nyomogassa”, mert az óvodás „feladata az ismerkedés a világgal természetes közegben, és nem a számítógép vagy televízió előtt, ezekre ráér még később is”.

Játék és mese(film) tízpercben…

A kütyüs ovis nem jár kevesebbet játszótérre, nem kirándul kevesebbet szüleivel, még csak nem is néz sokkal gyakrabban mesét. Azonban az már most kimutatható és elgondolkodtató, hogy a kütyüző páréveseknek valamivel ritkábban olvasnak mesét, és önmaguk is kevesebbet lapozgatnak mesekönyvet, mint a kütyümentes gyerekek.

Az eltérő jellemzőkkel bíró kütyük differenciált eszközhasználatot eredményeznek már az ovisoknál is: videót – jellemzően klasszikus, animációs mesét – főként laptopon néznek, míg a tablet és az okostelefon elsősorban a játék – főként a kirakós, színezős, ügyességi, mesehőshöz köthető vagy nevelgetős játék – eszköze. A szülők könnyen elérhető, rendelkezésre álló tartalmakat adnak: kifejezetten a gyerek kedvéért csak néha-néha – és csak ingyenesen – töltenek le alkalmazást.
Laptopot és tabletet átlagosan közel félórára, okostelefont rövidebb időre, negyedórákra kapnak meg a gyerekek. Sokszor akkor merül fel az igény, ha maga a szülő is kütyüzik, de tipikusan kütyüt igénylő helyzetek a háztartási vagy otthoni munka, az utazás és a csendet igénylő várakozás ideje is. Gyakrabban kapnak gépet az ovisok, ha betegek, de kifejezetten jutalmazó eszközként egyik sem szolgál. Hisztis kölyöknek viszonylag ritkán jár laptop/tablet/okostelefon, de figyelemelterelésként – ha öltözni kell, vagy akár felnőtt példára a mellékhelyiségben is – az okoseszközt utódaikkal megosztó szülők közel harmada kütyüt ad a gyerek kezébe.

Nem biztonsági játék

A szülők döntő többsége (84%) megválogatja a gyerek által elérhető tartalmakat, kétharmaduk megköti a mobil eszközhasználat hosszát és módját, azonban biztonsági alkalmazást mindössze tízből egy szülő töltött le eddig a gyerek által használt kütyükre. Bár a többség nem tekinti az okoseszközöket bébiszitternek, a kütyüzést is közös tevékenységgé teszi: viszonylag sokszor fordul elő, hogy szülői felügyelet nélkül néznek videót (29%) vagy játszanak (45%) a gyerekek.

Lesz különbség?

Nem vitás, az elvesztegetettnek tartott órák ellenére a kütyüs szülők túlnyomó többsége óvodás gyermekét is okoseszköz-használatra szocializálja, ami már az óvodások esetében is – leginkább az olvasott meséhez való viszonyban megmutatkozó – kitapintható különbségeket eredményez. Ezzel együtt a szülői elvek viszonylag megnyugtatóak: ha a szülő okosan kezeli az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket, mértékkel és megválogatott tartalommal adja gyermeke kezébe, az a legkisebbek „okosodására” is válhat.

Az adatok az NRC 2014 májusában zajlott, 400 fős, 20-55 éves, óvodás gyermeket nevelő internetezőket vizsgáló kutatásából származnak.

***
Még több cikket olvashat internet témakörben itt.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
Magyar Podcast trendek 2023-ban

Magyar Podcast trendek 2023-ban

Az elmúlt időszakban a médiapiaci szereplők és a döntéshozók egyre inkább felismerték, hogy a podcast nem csupán egy új médiaformátum, hanem egy alapvető, piacformáló,

AI hatása a piackutatási piacra

AI hatása a piackutatási piacra

Az elmúlt időszakban egyre inkább tudatosult a piaci szereplőknél és a döntéshozóknál, hogy a mesterséges intelligencia (AI) nem csupán egy technológiai kuriózum, hanem egy