Mi vagyunk a többség! – vélik az internetezők

nrc
Bár 18-69 évesek mindössze 35 százaléka használja az internetet, maguk az internetezők lényegesen magasabb internet-penetrációt feltételeznek a ténylegesnél – derül ki az NRC legfrissebb felméréséből.
A 18-69 éves magyar lakosság alig több mint egyharmada internetezik legalább havi rendszerességgel, a legalább hetente internetezők aránya pedig 31 százalék. A nagy többség tehát nem szokta használni az internetet, sőt 57 százalékuk semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik a világhálón található tartalmakat és szolgáltatásokat illetően.

Az internetet használók és nem használók csoportja között az életkor és az iskolai végzettség tekintetében figyelhetjük meg a legmarkánsabb különbséget. Míg a használók 41 százaléka 30 év alatti, és csupán 13 százaléka töltötte be ötvenedik életévét, addig a nem használók esetében csaknem fordított ez az arány. Ugyanígy míg a használók közel egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig a nem-internetezők körében csupán 4 százalék a diplomások aránya, háromnegyedüknek ellenben még érettségije sincs.

Az internet használatának mellőzését a nem-internetezők kétharmada indokolja valamilyen materiális tényezővel: 42 százalékuk a számítógép hiányával magyarázza, 29 százalékuk azt állítja, nincs lehetősége hozzáférésre, 17 százalékuk pedig drágának tartja az internet használatát. A nem-internetezők közel egyharmada ezzel szemben úgy véli, neki személy szerint nincs is szüksége internetre, és 17 százalékuk ezt is említi elsőszámú indokként. Az NRC vizsgálatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a „nincs szükségem rá” típusú vélekedések mögött sok esetben ismerethiány áll: az internetnek ugyanis a nem-használók többségének életében is meglenne a helye, a világhálón elérhető tartalmak, szolgáltatások között találnának olyat, amely hasznossá tenné számukra az internetet.

És mit gondolnak minderről az internetezők?

Bár az internetezők ma még kisebbségben vannak, ők mégis úgy gondolják, a társadalom nagyobbik részét alkotják. Mindössze 15 százalékuk becsüli helyesen 30-40 százalék közé a penetrációt – közel háromnegyedük ennél magasabbra teszi az internet-használók arányát, és minden második netpolgár 60 százalék feletti penetrációt feltételez.

A felülbecslés oka lehet, hogy az internetezők 70 százalékának közvetlen környezetében többségben vannak azok, akik rendszeresen használják a világhálót. Az, hogy az internetezőket többnyire internetezők veszik körül, nem csak a közösségekre jellemző hasonló demográfiai háttér vagy a hasonló érdeklődési kör magyarázza, hanem köszönhető a netezők egyfajta „missziós” tevékenységének is: a heavy userek 90 százaléka „szoktatott rá” már legalább egy embert az internetre. Ennek tükrében még érdekesebb az a tény, hogy a netpolgárok 48 százaléka él egy háztartásban olyan személlyel, aki nem szokott internetezni.

Az adatok a TNS-NRC InterBus kutatás 2007 I. félévi eredményeiből, valamint az NRC 2007. októberében végzett 1000 fős, a legalább hetente internetező 18-69 évesekre reprezentatív online felméréséből származnak.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei

Hatékonyak a non-spot hirdetések

Az NRC kutatásából kiderül, hogyan ítélik meg a tévénézők a non-spot hirdetéseket. Jobban kedveljük-e őket, mint a reklámszpotokat? Hatékonyak-e ezek a megjelenések?

Fenntarthatóság és a magyar fogyasztó

Elkészült az NRC fenntarthatósági kutatása, amely azt járta körül, milyen ismeretei, attitűdjei vannak a magyaroknak az egyes környezeti problémákkal és a környezettudatossággal kapcsolatban, mit gondolnak a felelősségről, és hogyan jelenik meg a fogyasztók, vásárlók döntéseiben, szokásaiban a fenntarthatóságra való törekvés.

Változó tartalomfogyasztás

Hogyan alakultak át az elmúlt egy évben a tartalomfogyasztási szokásaink, és tartósak maradnak-e ezek a változások? Mi az oka annak, hogy a lineáris tévézés még mindig jelentős részt hasít ki a médiafogyasztásra szánt időnkből, és vajon veszélyt jelent-e rá a streaming platformok erősödése? Egyáltalán, mit látunk a VOD szolgáltatások terén: nyertese lesz-e a pandémiának a Netflix és az HBO GO?

ExperienceConra hangolva: Miért egyre fontosabb az ügyfélélmény?

Mi az az ügyfélélmény, miként lehet tervezni, de főként hogyan lehet úgy menedzselni, hogy az üzleti hasznot hozzon a vállalatoknak? Ezeket a kérdéseket járja körül az ExperienceCon, Közép-Európa első ügyfélélmény konferenciája. Kurucz Imre és Klenovszki János az esemény egyik szervezőjével, Káli Györggyel beszélgetett a témáról, és arról, mi (lehet) a kutatás, mérés szerepe a CX megértésében, tervezésében.