Több mint 6 millió internetező

 

Az utóbbi egy évben folytatódott az internetpenetráció lassú növekedése – jelenleg a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 73 százaléka internetezik, ami 2 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti adat. Ez 6,1 millió internetezőt jelent a 15+ korosztályban.

Az internetezés két alapvető demográfiai faktora továbbra is az életkor és az iskolai végzettség. Míg a Z és az  Y generáció tagjai közül gyakorlatilag mindenki internetezik (a 15-29 évesek körében 97, a 30-39 évesek körében 95 százalékos a penetráció), és a negyveneseknek is csupán egytizede nem használja az internetnek, addig 50 év felett már szép számmal találunk olyanokat, akik kimaradnak a digitális világból. Az 50-59 évesek 70 százaléka netezik, a 60-69 éveseknek ez már csak a feléről mondható el, a 70 évnél idősebbek esetében pedig a nagy többség (ötből négy ember) digitális analfabétának számít.

Az iskolai végzettség mentén hasonló különbségeket találunk: míg a diplomások 92, az érettségivel rendelkezők 86 százaléka használja az internetet, az alapfokú végzettségűek körében a penetráció szintje csupán 57 százalék. Az egyes régiók, településtípusok között is megfigyelhető szignifikáns különbség az internetpenetráció szintjében (míg például a budapestiek 82, addig a községekben élőknek csak 65 százaléka internetezik), ez azonban alapvetően az egyes településtípusok eltérő demográfiai összetételének köszönhető (például a fővárosban magasabb a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek aránya, mint a kisebb településeken), és kevésbé magyarázható infrastrukturális tényezőkkel.

Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a fiatalok ma már gyakorlatilag kivétel nélkül rendszeres használói az internetnek, és igaz ez az idősebb generációk magasabban képzett tagjaira is. Tíz digitális analfabétából kilenc már betöltötte az ötvenedik (háromnegyedük pedig a hatvanadik) életévét, ráadásul az internetet nem használók 2,3 milliós csoportjának  több mint kétharmada olyan „ötvenpluszos”, aki legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, és jellemzően nincs benne nyitottság a digitális világ iránt. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy a teljes hazai lakosságon belül a következő években is legfeljebb néhány ponttal növekszik majd az internetpenetráció – a kereskedelmi szempontból releváns, aktív és nyitottabb szegmensek ugyanakkor már teljes körűen elérhetőek az online csatornákon keresztül.

Az adatok forrása: Nemzeti Olvasottság Kutatás 2018/Q2

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei

Hatékonyak a non-spot hirdetések

Az NRC kutatásából kiderül, hogyan ítélik meg a tévénézők a non-spot hirdetéseket. Jobban kedveljük-e őket, mint a reklámszpotokat? Hatékonyak-e ezek a megjelenések?

Fenntarthatóság és a magyar fogyasztó

Elkészült az NRC fenntarthatósági kutatása, amely azt járta körül, milyen ismeretei, attitűdjei vannak a magyaroknak az egyes környezeti problémákkal és a környezettudatossággal kapcsolatban, mit gondolnak a felelősségről, és hogyan jelenik meg a fogyasztók, vásárlók döntéseiben, szokásaiban a fenntarthatóságra való törekvés.

Változó tartalomfogyasztás

Hogyan alakultak át az elmúlt egy évben a tartalomfogyasztási szokásaink, és tartósak maradnak-e ezek a változások? Mi az oka annak, hogy a lineáris tévézés még mindig jelentős részt hasít ki a médiafogyasztásra szánt időnkből, és vajon veszélyt jelent-e rá a streaming platformok erősödése? Egyáltalán, mit látunk a VOD szolgáltatások terén: nyertese lesz-e a pandémiának a Netflix és az HBO GO?