Kevésbé zavaróak, mint a reklámszpotok, mégis figyelemfelkeltőek – ez a véleményük a tévénézőknek a különböző non-spot hirdetésekről. Az NRC kutatása szerint a nézők 90 százaléka emlékszik rá, hogy az elmúlt egy évben találkozott ezzel a hirdetési formával, egyhetedük pedig még vásárolt is a hatására.
A reklámattitűd-vizsgálatok általános tanulsága, hogy az emberek többsége nem kedveli a reklámokat. Egyfajta „divat” – de eközben önbecsapás is – azt állítani, hogy nem figyelünk oda rájuk, és ha mégis elérnek minket, akkor sincsenek ránk hatással. A tévénézők több mint háromnegyede állítja, hogy nem szokta nézni a tévében a reklámokat, ráadásul 40 százalékuk kifejezetten kerüli őket, és csupán minden huszadik ember ismeri el, hogy gyakran megnézi a reklámszpotokat.
A non-spot hirdetések iránti attitűd ugyanakkor lényegesen pozitívabb, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy ezek a megjelenések sokkal jobban illeszkednek a műsorkörnyezethez, és sok esetben erősebb érzelmi kötődést képesek kialakítani a befogadóban, mint a hagyományos reklámok.
Az NRC kutatása szerint a tévénézők 90 százaléka emlékszik a közelmúltból valamilyen non-spot megjelenésre. Legtöbben műsorszponzorálással találkoznak: 38 százalék rendszeresen, további 48 százalék pedig alkalmanként találkozik ezzel a megoldással, de termékelhelyezéssel vagy virtuális reklámmal is a tévézők közel négyötödét el lehet érni.
Felkelti a figyelmet, mégsem zavaró
Bár nyereményfelajánlással valamivel kevesebb néző szokott találkozni, egyértelműen ez a non-spot megoldás kelti fel leginkább a nézők figyelmét: 43 kifejezetten figyelemfelkeltőnek tartja, míg a szponzorációról és a termékelhelyezésről csak minden harmadik megkérdezett vélekedik így (ugyanannyian, mint a műsorokat megszakító reklámblokkról).
Figyelemfelkeltés szempontjából egyébként nincs olyan komoly különbség a hagyományos reklámszpotok és a non-spot megjelenések között, abban azonban nagyon is van, hogy mennyire zavarják meg a tévézés élményét. E tekintetben a műsort megszakító reklámok a leginkább zavaróak (a nézők háromnegyede kifejezetten zavarónak tartja), de a szintén műsor közben látható virtuális reklámot is csaknem minden második néző annak ítéli.
A többi non-spot megoldásról ugyanakkor csak a megkérdezettek 25-30 százaléka vélekedik így – elmondható tehát, hogy miközben ezek a megjelenések legalább annyira képesek felkelteni a nézők figyelmét, mint a hagyományos reklámok, eközben sokkal kevésbé rontják a tévézés élvezeti értékét.
Vásárlásra is ösztönözhet
Ennek is köszönhető, hogy míg a kedvenc műsorukat megszakító reklámszpot a nézők egy részében képes ellenszenvet kiváltani a hirdető iránt, ez a jelenség a non-spot megjelenések esetében kevésbé figyelhető meg – ráadásul a kreatív kapcsolat és az érzelmi kötődés miatt a pozitív hatások is erősebben érvényesülnek a márka megítélésében.
És a non-spot hirdetések nem csak a márkaimázst befolyásolhatják kedvezően, de az érdeklődést is felkelthetik egy-egy termék, szolgáltatás iránt, sőt arra is alkalmasak, hogy vásárlást generáljanak. Az elmúlt egy évben minden hetedik tévénéző vásárolt valamilyen non-spot megjelenés hatására – és leginkább a műsorokhoz kötődő nyereményfelajánlásoknak volt ilyen vásárlást ösztönző hatásuk.
A kutatás részletes eredményeit a Reboot Hungaryn mutattuk be.
Nézd meg videón Kurucz Imre előadását, és az ehhez kapcsolódó beszélgetést. Csermely Ákos kérdéseire Bognár Vera (Nestlé), Pálfalvi Márta (Budapest Bank), Krantz Balázs (atmedia) és Becker György válaszolt.
