Gépi dallamok  – zenél a mesterséges intelligencia

Az NRC félévente ismétlődő, a mesterséges intelligencia társadalmi beágyazottságát vizsgáló kutatása hamarosan indul. A kutatásban mesterséges intelligenciával kapcsolatos legégetőbb témákat fogjuk feszegetni, azaz: kik, miért, hogyan használják az MI szolgáltatásokat és hogy mit is gondolunk a mesterséges intelligencia életünkre gyakorolt, jövőbeli hatásáról. A mérés negyedik hullámában vagyunk, ezért talán már valamilyen, a lakosságban észlelhető viselkedési, hangulati, gondolati trendeket is fogunk tudni rajzolni a kutatás őszi zárultával, erről konferenciákon és publikációban is be fogunk számolni. A nyár folyamán viszont a mesterséges intelligencia egy könnyedebb aspektusáról, a mesterséges intelligencia által generált zenékkel kapcsolatos lakossági benyomásokról készítettünk egy rövid kutatást. 

A mesterséges intelligenciát felhasználó zenekészítő programok néhány könnyed kattintás és szöveges parancs alapján hoznak létre zenét, ráadásul enyhe akcentussal bíró, magyar énekhangot is tudnak produkálni. A létrehozandó dal stílusát szintén mi tudjuk definiálni ezeknek a programoknak, a zenei stílusok tárháza, amiben „alkotni” tudunk, végtelennek tűnik. A programot mozgató MI van annyira ügyes, hogy megfelelően promptolva kifejezetten élvezhető dalokat hozzunk létre a segítségével, van benne versszak és refrén és minden, ami egy zeneszámhoz kell. Ráadásul olykor valamiféle katartikus zenei fordulatokat is beleszerkeszt, amitől tényleg az az érzése az embernek, hogy profi, a zeneleméleti, ritmikai, összhangzattani alapokat jól ismerő entitással van dolga. 

Az év elején volt a benyomásom, hogy mindenki Sunozik. A Suno a zenei MI egyik zászlóshajója, nem pusztán felhasználóbarát felületével, de a zeneszerkesztői, énekhang és ritmikai képességeivel emelkedik ki a zeneszerkesztő MI mezőnyből. Január-február magasságában mindenki Suno-dalban mondta el a gondolatait, nem csak az NRC-nél, de a szélesebb értelemben vett baráti körömben is – még esküvőn felcsendülő MI komponált dal híre is eljutott hozzám. Ráadásul nem csak a személyes benyomásaim, hanem a Suno-val kapcsolatos, szaporodó számú hírek is azt mutatták, hogy komoly szereplő emelkedik ki újra az MI területen – egyes kiadók ugyanis beperelték a Sunot, mert jogvédett tartalmakkal képezték ki zeneszerkesztésre, vagyis az üzleti döntéshozók ingerküszöbét is átütötte a jelenség.

Épp ezért már-már meghökkentő, hogy a magyar lakosság néhány százaléka hallott a Suno-ról (a többi zenei mesterséges intelligencia mérhetetlen), a Sunon komponálók aránya pedig még alacsonyabb, szinte kimutathatatlan. Na, ez az, amikor a kutatóval is szembejön a valóság, ami homlokegyenest különbözik a buboréktól, amiben él – tulajdonképpen épp ezért van szükség piackutatásra is. 

Annak ellenére, hogy Magyarországon max. néhány tízezer ember „komponált” már zenét Sunon, 31%, azaz 2-2,5 millió ember állítja azt magáról, hogy hallott már mesterséges intelligencia által generált zenét. Talán önmagában nem is ez a meglepő, hanem sokkal inkább az, hogy ennek a rétegnek több mint harmada tűnik bizonytalannak abban, hogy meg tudná-e különböztetni az emberi és az emberi zeneszerkesztők által létrehozott műveket – azért ez az eredmény mindenképpen meghökkentőnek minősíthető, mégiscsak 2024-ben kezdődött ennek a niche-MI területnek a felfutása.

Ezek után nem is csodálkozhatunk azon, hogy a zeneipart is inkább „féltik” a mesterséges intelligencia terjedésétől, a 16-75 éves lakosság 42%-a, az MI-zenét halló, azaz tapasztalattal bíró lakosság közel fele gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia komolyan fogja veszélyeztetni az énekesek megélhetését.  Ha hozzávesszük azt, hogy ezzel szemben mindössze a lakosság ötöde gondolja azt, hogy az MI segít az alkotóknak, hogy könnyebben hozzanak létre műveket, akkor tényleg kijelenthetjük: az MI-re inkább önálló zenei műveket létrehozó entitásként, mintsem a művészek asszisztenseként gondol a lakosság jelenleg. 

Azt, hogy az MI milyen minőségű számokat tud produkálni, mindenki döntse el maga, ehhez az alábbi linkeken néhány példát is hoztunk segítségül. A technológia vélhetően még profibb műveket fog létrehozni, s tekintve, hogy a zene a legtöbbünk életében fontos szerepet tölt be, ezt az MI területet is figyelni fogjuk a jövőben is. 

Dalszövegíró: ChatGPT 4o.
Prompt: „írj egy 24 soros, rímelő dalszöveget. az alábbi szavak legyenek benne: piackutatás, hipotézis, társadalom.” 
Zeneszerző: SUNO
Prompt: bouncy drum and bass, classical chello&violin, acoustic rock, metal. 

Versbe foglalt adatok – Classical
Versbe foglalt adatok – Metal
Versbe foglalt adatok – Bouncy d’n’b
Versbe foglalt adatok – Acoustic rock
Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Sági Ferenc további cikkei
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Pszichológus helyett AI?

Pszichológus helyett AI?

Esther Perel pszichoterapeuta és a New York Times bestseller-írója napjaink egyik legélesebb és legeredetibb hangja a modern kapcsolatok terén. Szeptemberben Budapesten, a BrainBar-on adott elő. Szücs Szilvi írása.