Megkedveltük a home office-t

Inkább az előnyeit érzékeljük home office-nak, így nem meglepő, hogy a többség szeret otthonról dolgozni, és álláskeresés során is figyelembe veszi majd, hogy a munkaadó kínál-e ilyen lehetőséget.

Az aktív népesség 37 százaléka dolgozott az elmúlt másfél évben otthonról, sőt a munkavállalók 21 százaléka jelenleg is részben vagy teljesen home office-ban dolgozik. Igaz, ez nem mindig a koronavírus járvány következménye, hiszen bizonyos iparágakban és munkakörökben az otthoni munkavégzés korábban is reális opció volt. Az így dolgozók kétharmada számára azonban egyértelműen a pandémia hozott ebben változást.

A home office a dolgozók csupán egyharmadánál jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell bemenniük az irodába. Egynegyedüknek alkalmanként – például egy-egy megbeszélés erejéig – meg kell jelenniük a munkahelyükön, a maradék mintegy 40 százalék esetében pedig az irodának azért jelentősebb szerepe van: hetente néhány napot be kell járniuk, vagy eleve csak alkalomszerűen dolgozhatnak otthon.

Kényelmes és időtakarékos. De mi lesz a munka-magánélet egyensúllyal?

Azok, akik már próbálták, főleg az előnyeit látják ennek a munkavégzési formának. A nagy többség (73%) előnyként éli meg, hogy megspórolhatja az utazással töltött időt, de abban is nagy az egyetértés, hogy otthonról dolgozni kényelmesebb (71%), és általában a körülmények is nyugodtabbak (66%).

Ugyanakkor ötből négyen valamilyen árnyoldalát is látják a home office-nak, és a negatívumok jelentős részben a kollégáktól való fizikai távolságból adódnak. 36 százalék nyilatkozik úgy, hogy hiányzik neki a társaság, 30 százalék pedig úgy érzi, hiába állnak rendelkezésre különböző digitális eszközök és csatornák, otthonról nehezebb csapatban dolgozni. A home office legnagyobb hátránya – és egyben komoly veszélye – ugyanakkor a munkaidő és szabadidő összefolyása, ami megnehezíti a munka-magánélet egyensúly megtartását – és ezt a problémát az otthonról dolgozók közel fele érzékeli.

A mérleg azonban így is egyértelműen pozitív irányba billen, így nem meglepő, hogy 70 százalék szeret így dolgozni, sőt 62 százalék jobban szereti, mint az irodai munkát. Az elmúlt másfél év arra is elég volt, hogy az emberek otthon is megteremtsék a nyugodt és zökkenőmentes munkavégzés feltételeit, és alkalmazkodjanak az eleinte kényszer szülte megoldáshoz. Bár a járvány miatt home office-ba „küldött” munkavállalók mintegy felének idő kellett ahhoz, hogy hozzászokjon az otthoni munkához, háromnegyedük ma már megfelelőnek tartja a körülményeket.

És bár ebből az is következik, hogy vannak, akik – ha tehetik – szívesen visszamennek az irodába, a home office egyre inkább általános elvárásként jelenik meg bizonyos munkakörökben. A jelenleg ebben a formában dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség, egy jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára lenne szempont a home office.

ONLINE KUTATÁST, ÁRAJÁNLATOT SZERETNE? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE ÖRÖMMEL VÁLASZOLUNK!

 

Az aktív népesség 37 százaléka dolgozott az elmúlt másfél évben otthonról, sőt a munkavállalók 21 százaléka jelenleg is részben vagy teljesen home office-ban dolgozik. Igaz, ez nem mindig a koronavírus járvány következménye, hiszen bizonyos iparágakban és munkakörökben az otthoni munkavégzés korábban is reális opció volt. Az így dolgozók kétharmada számára azonban egyértelműen a pandémia hozott ebben változást.

A home office a dolgozók csupán egyharmadánál jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell bemenniük az irodába. Egynegyedüknek alkalmanként – például egy-egy megbeszélés erejéig – meg kell jelenniük a munkahelyükön, a maradék mintegy 40 százalék esetében pedig az irodának azért jelentősebb szerepe van: hetente néhány napot be kell járniuk, vagy eleve csak alkalomszerűen dolgozhatnak otthon.

Kényelmes és időtakarékos. De mi lesz a munka-magánélet egyensúllyal?

Azok, akik már próbálták, főleg az előnyeit látják ennek a munkavégzési formának. A nagy többség (73%) előnyként éli meg, hogy megspórolhatja az utazással töltött időt, de abban is nagy az egyetértés, hogy otthonról dolgozni kényelmesebb (71%), és általában a körülmények is nyugodtabbak (66%).

Ugyanakkor ötből négyen valamilyen árnyoldalát is látják a home office-nak, és a negatívumok jelentős részben a kollégáktól való fizikai távolságból adódnak. 36 százalék nyilatkozik úgy, hogy hiányzik neki a társaság, 30 százalék pedig úgy érzi, hiába állnak rendelkezésre különböző digitális eszközök és csatornák, otthonról nehezebb csapatban dolgozni. A home office legnagyobb hátránya – és egyben komoly veszélye – ugyanakkor a munkaidő és szabadidő összefolyása, ami megnehezíti a munka-magánélet egyensúly megtartását – és ezt a problémát az otthonról dolgozók közel fele érzékeli.

A mérleg azonban így is egyértelműen pozitív irányba billen, így nem meglepő, hogy 70 százalék szeret így dolgozni, sőt 62 százalék jobban szereti, mint az irodai munkát. Az elmúlt másfél év arra is elég volt, hogy az emberek otthon is megteremtsék a nyugodt és zökkenőmentes munkavégzés feltételeit, és alkalmazkodjanak az eleinte kényszer szülte megoldáshoz. Bár a járvány miatt home office-ba „küldött” munkavállalók mintegy felének idő kellett ahhoz, hogy hozzászokjon az otthoni munkához, háromnegyedük ma már megfelelőnek tartja a körülményeket.

És bár ebből az is következik, hogy vannak, akik – ha tehetik – szívesen visszamennek az irodába, a home office egyre inkább általános elvárásként jelenik meg bizonyos munkakörökben. A jelenleg ebben a formában dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség, egy jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára lenne szempont a home office.

ONLINE KUTATÁST, ÁRAJÁNLATOT SZERETNE? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE ÖRÖMMEL VÁLASZOLUNK!

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
|

Célkeresztben az online szerencsevadászok

Online szerencsejátékot az internetezők 9 százaléka, több mint 200 ezer ember játszik Magyarországon, akik közül 45 ezer rendszeresen kipróbálja szerencséjét a világhálón. Az NRC

A Nokia és a T-Mobile vezet

A legalább hetente internetező 14-69 éves hazai lakosság csaknem 100 százalékának van mobiltelefonja. Magyarországon ha mobil, akkor Nokia; a netezők 40 százaléka rendelkezik ezzel

Utazást a hálón, kenyeret a sarki boltban

Vásárlási szokások Bár erős túlzás lenne azt állítani, hogy hazánkban virágzik az elektronikus kereskedelem, de tény, hogy dinamikusan nő azok száma, akik kipróbálták már