Sárga csekk és párnaciha

Niederfiringer-Veronika
„A pénz jön és megy: a különbség csak annyi, hogy könnyebben megy, mint ahogyan jön…” (Comenius)Mégis hogyan jön és hogyan megy? Bankkártyára, folyószámlára, postástól? Sárga csekken, készpénzátutalással, bankkártyával fizetve, online bankolással vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül? És mi marad belőle? Kutatásunkban a 18‒75 év közötti internetezők pénzügyeit vizsgáltuk.Használjuk, de nem mindig tudunk róla

A különböző pénzügyi termékek, szolgáltatások igénybevétele a 18‒75 éves internetező lakosság jelentős többségénél elterjedt, de korántsem teljes körű. Jelenleg a netezők 87%-a rendelkezik lakossági folyószámlával és/vagy bankkártyával, közel egyharmaduk megtakarítási termékkel, ötödüknek van hitele, míg közel egytizedük semmilyen pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással – a készpénzen kívül – nem él. A pénzügyi ismeretek mértékéről árulkodó tény, hogy – miközben a kibocsátott bankkártyákhoz csaknem kivétel nélkül tartozik bankszámla is – a netezők közel tizede, miközben rendelkezik bankkártyával, nincs tisztában azzal, hogy ezzel egyidőben lakossági folyószámla is rendelkezésére áll.

A takarékoskodók sem fialtatják pénzüket

A takarékoskodó egyharmad sem kockáztat igazán: jellemzően bankszámlán tartják megtakarításaikat (20%), ráadásul közülük is sokan (11%) lekötés nélkül parkoltatják a megspórolt forintokat. A megtakarítással rendelkezők mindössze harmada fekteti be az összegyűjtött összeget vagy annak egy részét: részvénnyel, kötvénnyel, illetve egyéb megtakarítási konstrukcióval a 18‒75 éves netezők tizede rendelkezik. Hasonló arányban vannak (9%) azok, akik tartalékuk nyugdíj-előtakarékossági vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlán való elhelyezésével igyekeznek megalapozni idősebb éveik anyagi biztonságát. Mindemellett még ma sem ritka a párnacihára bízni a félretett forintokat: a netezők közel tizede tárol otthonában vagy családtagjainál nagyobb félretett összeget.

A világháló nem elég

A netet rendszeresen használók között sem általános a banki szolgáltatások online igénybevétele: mindössze minden második netező használta a netet az elmúlt hónap során bank- és pénzügyei intézésére, míg interneten keresztül bankkártyával is csak minden ötödik netező fizetett, okostelefonon mindössze a netezők 2%-a bankolt. Emellett a bankkal való személyes kapcsolatfelvételt is szükségesnek érezte minden ötödik internetező. A rendszeres pénzügyi kötelezettségek teljesítésében is kisebb szerepet kap a világháló: a közüzemi számlák kifizetéséhez a netezők mindössze ötöde használja a világhálót (is), az internethasználók döntő többsége (64%) ma is használ „sárga csekket” a közüzemi számlák befizetéséhez.

A pénz(telenség) nem boldogít

Jelenlegi pénzügyi helyzetünk egészen biztosan nem ad felhőtlen örömre okot, ma sokan azt is megkérdőjelezik, hogy a pénz nem boldogít (mindössze a netezők negyede hisz az aforizmának). A 18‒75 éves internetező lakosság fele szinte egyáltalán nem érzi magát anyagilag biztonságban, 92%-a legfeljebb hármast adna jelenlegi anyagi helyzetére, ha iskolai osztályzatokkal kell leírnia azt, és a jövőt tekintve is mindössze alig ötödük optimista. A pénzügyeinket érintő pesszimizmus érthető: a döntő többség esetében a pénz már havi szinten is „jön és megy”, az internethasználó lakosság kétharmadának minden bevétele elfogy a hónap végére.

Vigyázunk rá

Mindezzel együtt a többség egyre tudatosabban igyekszik megnehezíteni a pénz elfolyását. A netezők közel kétharmada családi költségvetést készít hónap elején, közel felük rendszeresen nyomon követi a pénzügyi, gazdasági híreket, értékként és célként tekint a takarékoskodásra.

***
További pénzügyi cikkeinket itt olvashatja.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei

Az okos bébiszitter és a még okosabb szülők

„Drágám, legalább útközben ne játssz vele!” – hangzik a belvárosi utcán, és a hétéves-forma fiúcska a varázslatból ocsúdva szórakozottan csapja hóna alá tabletjét. Éttermi

Aktívak a magyar Facebook-használók

A rendszeresen internetező magyarok csupán egytizede nem regisztrált soha a Facebookra, négyötödük legalább hetente, kétharmaduk pedig minden nap látogatja, használja a legnagyobb közösségi oldalt.

|online kutyu kutatas

Így használjuk kisképernyős eszközeinket II.

Kütyühasználók az adott élethelyzetekben Az okostelefon és a táblagép egyre inkább része életünknek. Sokan ezekkel az eszközökkel fekszenek és kelnek, sőt még a mellékhelyiségbe

Névváltás és a piackutatás

Erdélyi Laura 2012-ben az Apród.hu senior brand managereként kezdett az Allegro Groupnál dolgozni. Egy évvel később, 2013 szeptemberében, az általános apróhirdetési oldal marketing vezetője