Böngészés tematikus portálokon, szakértői blogok olvasgatása, hozzászólás online fórumokon, csevegés közösségi oldalakon – néhány olyan tevékenység, amely jellemző kisgyermekes anyákra az interneten. Az NRC adatai szerint ez a szegmens aktívan használja a világhálót arra a célra, hogy gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekről tájékozódjon, vagy adott esetben ő maga ossza meg tapasztalatait az online közösség többi tagjával.
Az internet és az online közösségek a gyereknevelés szolgálatában
Magyarországon jelenleg körülbelül 1,6 millió felnőtt nő használja legalább heti rendszerességgel az internetet, és közülük 260 ezernek van 6 évesnél fiatalabb gyermeke. Ezeknek a kismamáknak, kisgyermekes anyáknak az internethasználatát – ahogy egyébként életük minden szegmensét – jelentősen befolyásolja és alakítja az a tény, hogy gyermeket nevelnek.
Online töltött idejük egy részét a csemetéjükkel való közös internetezés teszi ki: az édesanyák 58 százaléka szokott legalább hetente egyszer leülni gyermekével együtt az internet elé. Több mint egyharmaduk szokott rendszeresen mesét nézni gyermekével, az pedig nagyjából egynegyedükre jellemző, hogy a kicsivel együtt az interneten keresztül csevegnek rokonokkal, ismerősökkel. Ugyancsak minden negyedik édesanya játszik gyermekével legalább heti rendszerességgel a világhálón; igaz, ez a tevékenység jelentősen függ a gyermek életkorától: míg két év alatti gyermekével csak az anyák 7 százaléka játszik rendszeresen valamilyen online játékot, addig a három évnél idősebbek esetében ez az arány 36 százalék.
Az édesanyák internethasználata azonban természetesen nem csak a gyermekkel való közös internetezés miatt különbözik az átlagos internetezőkétől. Az internet – sok más egyéb mellett – információ. Az egyik legalapvetőbb online tevékenység a tájékozódás: a nagyvilág fontos és kevésbé fontos híreiről, érdeklődési körhöz, hobbihoz kapcsolódó témákról, vagy akár vásárlás előtti döntés meghozatala előtt termékekről, szolgáltatásokról.
Az lenne a meglepő, ha a gyermekkel rendelkező nők nem használnák az internetet arra, hogy tájékozódjanak az őket leginkább érdeklő témáról: a babaápolással, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekről. A kutatási eredmények igazolják is a feltételezést: gyakorlatilag nincs olyan internet-hozzáféréssel rendelkező kisgyermekes anya, aki ne élne a lehetőséggel. Minden második anya jelentős információforrásnak tartja gyermeknevelés szempontjából az internetet, és ötös skálán ugyanúgy 3,4-es átlagos fontosságot tulajdonítanak neki, mint a témával foglalkozó nyomtatott magazinoknak vagy a barátok, ismerősök tanácsainak. A világháló szerepét csak a közeli hozzátartozóktól, családtagoktól, illetve a gyermekorvostól (vagy más szakembertől) személyesen kapott tanácsok múlják felül – utóbbiak az anyák 80 százaléka számára játszanak fontos szerepet.
A tematikus portálok, fórumok, blogok
A szülők információéhségét ma már számtalan, babaápolással, gyermekneveléssel foglalkozó tematikus internetes portál próbálja csillapítani. Babaszoba, Babanet, Babavilág, Kismama, Anyuci, Családinet – csak néhány a népszerű honlapok közül, amelyek mellett több női portál (Nők Lapja Café, Femina, Nana) is külön rovattal igyekszik magához vonzani a célcsoport aktívan internetező tagjait.
A kisgyermekes anyák egyharmada olvassa legalább heti rendszerességgel a tematikus honlapokon megjelenő írásokat, és csak egytizedükről mondható el az, hogy szinte egyáltalán nem olvas ilyen cikkeket. Az online szerkesztőségi tartalmak mellett azonban ebben a szegmensben is egyre nagyobb szerep jut a webkettőnek: internetes fórumok hozzászólásait 24 százalék, valamilyen, a témával foglalkozó blogot pedig 30 százalék olvas legalább hetente. Utóbbiak körében a szakértői blogok a legnépszerűbbek; laikusok online naplóit ennél kevesebben követik nyomon – függetlenül attól, hogy szerzőjük közismert-e vagy sem.
A többség leginkább passzív szemlélőként van jelen a blogokon és fórumokon. Rendszeresen csak minden huszadik anya szokott hozzászólást, kommentet írni, közel háromnegyedükkel pedig még sosem fordult elő ilyen. Ahogy általában a webkettes tartalmak látogatása, úgy azok aktív alakítása is inkább a fiatalabb anyákra jellemző: a 30 év alattiak 42 százaléka olvas minden héten valamilyen tematikus blogot vagy fórumot, és 10 százalékuk rendszeresen hozzá is szól a témához, míg az idősebbek esetében ez a két arány 32, illetve 6 százalék.
A szakértői blogokban bíznak meg leginkább
Az internet egyik legnagyobb előnye, a hatalmas információtömeg egyben nehéz feladat elé is állítja a weben tájékozódókat; mindent ugyanis lehetetlen végigbogarászni, és gyakran előfordul, hogy nehéz vagy időigényes megtalálni az igazán hasznos és megbízható információkat. A felhasználók által létrehozott tartalmak esetében pedig különös kettősség figyelhető meg: egyrészt a netpolgárok sok esetben éppen ezeken a fórumokon találhatnak választ egyedi kérdéseikre, másrészt viszont sokakban kétségek vannak e források megbízhatóságát illetően – leginkább az informátorok laikussága, valamint a szándékosan félrevezető (például marketing célból íródott) hozzászólások miatt.
Nem véletlen, hogy általában véve a kismamák is kevésbé bíznak a blogokban és a fórumokban, mint a tematikus honlapok szerkesztőségi tartalmaiban. Utóbbit 43 százalékuk tartja megbízhatónak, és csupán 11 százalékuk megbízhatatlannak; az online fórumokkal kapcsolatban viszont már inkább a bizalmatlanság jellemző, az ismeretlenek által vezetett webes naplók megbízhatóságában pedig csupán 18 százalék hisz, 39 százalék viszont kétségbe vonja azt.
A blogok iránti bizalom persze nagyban függ a blogger személyétől; közismert személyek naplói – pusztán amiatt, hogy írójuk kiléte nincs rejtve – valamivel hitelesebbnek tűnnek az olvasók szemében, a témában jártas szakértők blogjai pedig a célcsoport által legmegbízhatóbbnak tartott online források közé tartoznak. Ötből három kisgyermekes anya egyértelműen megbízik a szakértői blogokban, és alig egytizedük tartja megbízhatatlannak ezeket a tartalmakat (is).
A hitelesség mellett természetesen az sem mellékes, hogy mennyire hasznosak azok az információk, amelyek az egyes online forrásokból kinyerhetők. E tekintetben a tematikus portálok állnak az első helyen: a kisgyermekes anyák 24 százaléka sokszor, további 59 százaléka pedig néhányszor talált már számára hasznos információt, tanácsot ezeken az oldalakon. Blogokon, fórumokon vagy a különböző közösségi oldalakon ennél lényegesen kevesebben kaptak választ gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseikre, de a többség ezeken a platformokon is bukkant már hasznos információra.
A legtöbb anya egyébként gyermekbetegségekkel kapcsolatos információkat keres az interneten – 95 százalékukkal előfordult már ilyen –, de tízből kilencen kerestek már terhességgel és babaápolással kapcsolatos információkat is. Szakemberek vagy akár más szülők gyermeknevelési tanácsai után az anyák több mint háromnegyede kutatott már az interneten – de ez a téma az előbbiekhez képest ritkábban áll a keresgélés hátterében. Kisgyermeke számára szabadidős programot az édesanyák közel 80 százaléka keresett már a világháló segítségével, és egyharmaduk rendszeresen használja az internetet erre a célra is.
Online közösségek: befolyásos társaság
A fórumok és a blogok önmagukban is alkalmasak arra, hogy online közösségeket építsenek egy-egy téma – ez esetben a gyermeknevelés – köré, de ebben a folyamatban egyre jelentősebb szerep jut a közösségi oldalaknak is. A kisgyermekes anyák csaknem fele tagja valamilyen online közösségnek, csoportnak, klubnak jellemzően valamelyik közösségi oldalon, és az anyák 8 százaléka rendszeresen, további egyharmada pedig alkalmanként használta, használja a közösségi oldalakat arra, hogy terhességgel, gyermekneveléssel kapcsolatban kommunikáljon ismerőseivel.
A többség egyetért azzal, hogy az interneten kialakuló közösségek szórakoztatóak és emellett hasznos információkkal is szolgálnak; azzal azonban, hogy ezek az információk általában megbízhatóak, csak minden harmadik édesanya ért egyet. Az online közösségekről tagjaik 40 százaléka gondolja, hogy valóban segítséget nyújtanak a gyermeknevelésben, azt viszont csak 15 százalékuk, hogy akár az orvos vagy a védőnő tanácsait is helyettesíthetik.
Mindenesetre az internetet használó anyák számos döntés meghozatala előtt figyelembe veszik az online közösség ajánlásait. 16 százalékuk így választott kórházat, illetve orvost, 11 százalékuk pedig ez alapján döntött valamelyik bölcsőde vagy óvoda mellett. Vitaminokat, táplálékkiegészítőket az anyák egyharmada vásárolt már gyerekének az interneten kapott tanácsok alapján, játékot pedig közel 50 százalékuk vett meg csemetéjének az internet, illetve az internetes közösség hatására.
A kisgyerekek gyakran hatalmas játszótérnek írják le az internetet. Nos, ez a hasonlat az édesanyák esetében is helytálló lehet, hiszen a játszótéri diskurzusok egy intenzívebb és nagyobb közösséget átfogó formája jelent meg az interneten. Persze világhálón induló csevegés akár a játszótéren is folytatódhat – a gyermekkel rendelkező nők 14 százalékával ugyanis már előfordult, hogy egy online ismeretség fizikai formát öltött: később személyesen is találkozott olyan kisgyermekes anyával, akivel az interneten ismerkedett meg.
A cikkben szereplő adatok az NRC online kutatásából származnak, amelyet a piackutató cég a Magyar Fogyasztó Platform megbízásából a 18-39 év közötti, 6 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező internetező nők körében végzett el 600 fős, az alapdemográfiai ismérvek mentén reprezentatív mintán.
