Bár az internetezők 62 százaléka csalódott a magyar olimpiai csapat pekingi eredményei miatt, mégis többen vannak azok, akik végeredményben elégedettek a magyar sportolók teljesítményével, mint azok, akik negatívan ítélik meg a szereplést.
A netpolgárok többsége szükségesnek tartja az élsport fokozottabb állami támogatását, és leginkább a kajak-kenut, az úszást és a vízilabdát tartják támogatásra érdemesnek. Az NRC Piackutató ezer fős, a legalább hetente internetező felnőttekre reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a magyar netpolgárok 11 százaléka figyelte árgus szemekkel az olimpia két hetének minden eseményét, további 22 százalékuk pedig a fontosabb történéseket igyekezett nyomon követni. A netezőknek tehát csak az egyharmada hangolódott rá igazán az olipmiára, a magyar vonatkozású versenyeket viszont 60 százalékuk figyelemmel kísérte. Az csak minden tizedik internetezőről mondható el, hogy szinte egyáltalán nem érdekelték a pekingi játékok.
A magyar csapat három aranyat és összesen tíz érmet szerzett, és az internetezők többsége számára ez az eredmény csalódást jelentett: 26 százalékuk szerint a magyarok sokkal, 36 százalékuk szerint valamivel rosszabbul szerepeltek annál, mint amire előzetesen számított. 19 százalékuk nagyjából azt „kapta”, amit várt, 18 százalék viszont nem rendelkezett előzetes elvárásokkal. A világhálót használók 1 százaléka kifejezetten pesszimista volt a magyar szereplést illetően: a ténylegesnél gyengébb szereplésre számítottak, így az elért eredmény kellemes meglepetés volt számukra.
Bár a többség sikeresebb szereplésben bízott, mégis többen vannak azok, akik inkább elégedettek a magyar sportolók szereplésével, mint azok, akik inkább elégedetlenségüknek adnak hangot: 47 százalék elégedett, 41 százalék elégedetlen, 12 százalék pedig nem tud nyilatkozni a kérdésben. Ezek a számok, valamint az, hogy csak nagyon kevesen vannak, akik egyértelműen pozitívan (5%) vagy negatívan (10%) ítélik meg a szereplést, azt jelzik, hogy a magyar netes társadalom – talán az olimpia alatt és után tett nyilatkozatoknak, valamint az utolsó napok sikeresebb szereplésének köszönhetően – nem foglal el markáns álláspontot a magyarok pekingi szereplését illetően.
A kutatás során a megkérdezettek megnevezhettek egyetlen versenyzőt vagy csapatot, mint az olimpia magyar „hősét”. Legtöbben a férfi vízilabda-válogatottak jelölték meg: Kemény Dénes csapata a szavazatok 47 százalékát söpörte be, megelőzve a három ezüstöt szerző Cseh Lászlót, aki 24 százalékot szerzett. A rangsor harmadik helyén az olimpián ugyancsak harmadik helyezett – de arannyal felérő bronzot szerző – Kozmann-Kiss kenupáros található – őket az internetezők 10 százaléka tartja Peking hősének. Érdekes, hogy az első aranyunkat szerző Vajda Attila, valamint az ugyancsak „aranyos” Kovács-Janics kajakos duó 8, illetve 6 százalékkal leszorult erről a képzeletbeli dobogóról.
Az olimpia kapcsán újra napirendre kerültek a magyar sport finanszírozási kérdései – a gyengébb szereplés vélt okai között előkelő helyre kerültek a pénzügyi nehézségek. A netpolgárok 54 százaléka szerint szükség is van az élsport jelenleginél nagyobb állami támogatására, és csak 26 százalék gondolja ennek ellenkezőjét (a válaszadók egyötöde ugyanakkor nem tudott állást foglalni a kérdésben). Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek a hagyományosan magyar sikersportágaknak adnának nagyobb finanszírozást: leginkább a kajak-kenu, az úszás és a vízilabda esetében tartják indokoltnak a támogatást, de a kézilabda és a Pekingben csalódást okozó vívás is a húsz sportágból álló lista élmezőnyében szerepel. Nem úgy a labdarúgás, amely csupán a 12., és amelyet az internetezők kevesebb mint 5 százaléka sorol a három leginkább támogatásra érdemes sportág közé.
A felmérést az NRC 2008. augusztus 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.
